Szerbia
Ki a bátrabb diktátor: Vučić önmagát méri Miloševićhez
Aleksandar Vučić szerb elnök a Nemzetbiztonsági Tanács ülése után tartott rendkívüli sajtótájékoztatón nemcsak a belpolitikai válságra reagált, hanem önmagát is történelmi szerepbe helyezte: Slobodan Miloševićhez igazítva a mércét. Dodik ítélete, korrupciós letartóztatások, „színes forradalom” és párizsis harcostárs: Vučić mindent egyszerre akart elmagyarázni
A szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács ülését követően nem a nemzetbiztonságról, hanem a politikai bizonytalanságról esett a legtöbb szó, no meg arról, ki a bátrabb a diktátorok közül.
A szerb elnök augusztus 2-i rendkívüli sajtótájékoztatóján az eseményekre reagálva a „2008 óta kialakult legsúlyosabb krízisnek” nevezte a mostani helyzetet.
Koszovó 2008 elején kiáltotta ki függetlenségét, amit komoly zavargások követtek Belgrádban, Vučić tehát ehhez hasonlította, ami most történik.
A sajtótájékoztatón elhangzott egy ennél is riasztóbb kijelentés Aleksandar Vučić szájából. A szerb elnök mostanában egyre gyakrabban magasztalja a kilencvenes évek véres kezű diktátorát, Slobodan Miloševićet, de talán most fordult elő először, hogy párhuzamot vont maga és a „nagy előd” között.
A sajtótájékoztatón Vučić bírálta a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészséget (Javno tužilaštvo za organizovani kriminal, JTOK) az újvidéki vasútállomáson történt korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos letartóztatások miatt, és egyúttal skandalumnak nevezte a Milorad Dodik boszniai szerb elnök és „az egész szerb nép” ellen hozott „botrányos” boszniai ítéletet.
Ez már egy veszélyes szimptóma
Vučić a JTOK által kiadott letartóztatásokat is „botrányosnak” nevezte – a radikális-haladó terminológiában ugyanis minden botrányos, ami nem tetszik neki –, viszont ő saját megítélése szerint óvatosabb, „bár azt nem mondaná, hogy bátrabb is”, mint a Balkánt a kilencvenes években véres háborúkba taszító Slobodan Milošević.
A különleges ügyészség tevékenységére utalva a szerb elnök azt fejtegette, hogy szerinte külföldről irányítják, de ő nem fél tőlük, és nem fél a külföldi uraiktól sem, és itt jött az említett hasonlat.
Aki nem ismeri behatóan a szerbiai viszonyokat, az könnyen mondhatja, hogy ez politikai szájtépés csupán, jómagam azonban inkább hajlom arra, hogy ez egy veszélyes szimptóma: Szerbiában ugyanis így kezdődnek a sok áldozattal járó nagy politikai kudarcok.
Vučić elnök végül azzal fenyegetőzött, hogy „eljön az elszámoltatás ideje”, és előkerülnek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy egyes európaiak (bújtatott alany) diktálják a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségnek, hogy kit kell letartóztatni.
Ebből az olvasható ki, hogy Tomislav Momirović pénteki bezsuppolásáról – nehezen hihető ugyan –, de feltehetően nem tudott a szerb elnök, aki ezáltal elvesztette azt a harcostársát, aki olcsó párizsit hajt fel neki a nép hülyítésére.
Vučić beszélt azokról a hatalmas károkról, amelyeket a „színes forradalom miatt kellett elszenvednie az országnak”, szerinte ugyanis az „aktivista blokadőrök” tönkreteszik Szerbiát, amit a nyugdíjasok, valamint a bérből és fizetésből élők is megéreznek.
A sajtótájékoztatón egyetlen szó sem esett az „törvényszéki államcsínyről”, ami miatt pénteken a rezsim összes médiája nem suttogott, hanem szinte sikoltozott.
Dodiknak lesz hova mennie
Vučić külön hangsúlyt helyezett a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik elleni jogerős ítélet kimondására, amelyet a boszniai fellebbviteli bíróság hozott, és amely egy év (pénzzel kiváltható) börtönbüntetést szabott ki a politikusra „verbális deliktum” miatt – ez nem éppen enyhe csúsztatás, plusz hat év közügyektől való eltiltást.
Vučić kijelentette, hogy Szerbia nem ismeri el az ítéletet. Azt mondta, hogy ez a döntés nemcsak Dodik személyét, hanem „az egész szerb népet” érinti, és ezzel súlyosan megsértették a Daytoni békeszerződést, Bosznia-Hercegovina alkotmányát, és veszélybe sodorták a Szerb Köztársaság stabilitását is.

A miniszterek áhítattal itták a szerb elnök szavait (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A szerb elnök arról is beszélt, hogy a Dodik elleni ítélet szerinte „politikai perverzió”, mivel az elnököt hat évre eltiltották a közügyektől, ami „a Szerb Köztársaság népének azt üzeni, hogy a szavuk semmit sem ér”.
Hangsúlyozta, hogy ilyen „botrányos ítélet sehol a világon nem születik”, és ő – saját szavai szerint – „megtanulta, hogy ezekben a külföldiekben nem lehet bízni, különösen a nyugatiakban”. Természetesen név szerint egyet sem nevezett meg.
A szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács határozatba foglalta, hogy az ítélet illegitim és jogszerűtlen. Vučić személyesen írta alá és olvasta fel a határozatot, amely megerősíti, hogy Szerbia továbbra is a Bosznia-Hercegovina és a Szerb Köztársaság területi integritásának tiszteletben tartására épülő politikát folytat – a regionális béke fenntartása jegyében, ami Szerbia „életbevágó érdeke”.
Ezt a mantrát már ismerjük, ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy amit Dodik a másodfokú ítélet napján mondott, abban van némi igazság, vagyis egy kis shakespeare-i körmönfontság Ophelia stílusában. A bonni felhatalmazásokat ugyanakkor úgy kellene eltörölni, ahogy vannak.
Vučić bejelentette, hogy Szerbia a saját területén nem tartóztatja le Dodikot, még akkor sem, ha elfogatóparancsot adnak ki ellene, a boszniai szerb elnök ugyanis mindig szívesen látott vendég lesz Szerbiában, ezen azonban valami miatt nem is lepődtünk meg.
Viharos nagygyűlés
Vučić röviden beszélt a koszovói helyzetről is: állítása szerint Albin Kurti célja a Szerb Lista ellehetetlenítése, hogy a szerbek ne vehessenek részt az újabb helyhatósági választásokon, amelyeket október 12-én tartanak. Hozzátette, hogy „nehéz helyzetben vannak a szerbek Koszovóban”, és jelezte, hogy ez ügyben telefonos egyeztetéseket készül folytatni a legbefolyásosabb nemzetközi szereplőkkel.
Arra is utalt, hogy máris beszélt két világvezetővel, azt azonban nem árulta el, hogy melyik kettővel, akik megmondták neki, hogy mit kellene lépnie, de ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ő szuverén a döntéseiben, és ne akarja neki – egy Vučićnak – senki se megmondani, hogy mit tegyen.
A sajtótájékoztató kezdetén a szerb elnök bejelentette, hogy Spanyolország is csatlakozik az EXPO 2027 rendezvényhez, ezzel rekord született a résztvevők számát illetően. Ezután tért rá az „égetőbb kérdésekre”: a boszniai Szerb Köztársaságban és Koszovón zajló eseményekre – mi egy kicsit megrotáltuk a sorrendet a fontosságra való tekintettel.
Vučić végül felszólított mindenkit, hogy vasárnap 19 órára menjen el Karlócára, ahol a horvát hadsereg – mint mondta – „bűnös katonai Vihar műveletének” 30. évfordulójáról emlékeznek meg. A szerb elnök igencsak kerülgeti Újvidéket, de egyelőre nem mer egy hasonló szeánszot tartani a városban, mint három évvel ezelőtt, amikor még az elhalt fák is életre keltek.

