Szt. Dizmász, a jobb lator kápolnája Zágrábban

Húsvéti sonka, ami a családot összehozza!

Hölgyeim és uraim, fiúk, lányok! Húsvét lévén, félreteszünk mindent, politikát, háborút kisebb és nagyobb tolvajlást, migráncsokat és választásokat. Nem azért, mert elfogott bennünket a vallásos révület, megnyilatkozott nekünk az Úr, vagy éppen a plebános úr mondta, kellőképpen vasvillaszemeket meresztve.

Csak csupán arról van szó, hogy minden magát kicsit is európai embernek tartó egyénnek tisztában kell lennie a kontinens kulturális örökségével. Mert egyértelmű tényfaktum, hogy a népi, nemzeti hagyományokon felül létezik egy egyetemes keresztény hagyaték, amely megkülönbözteti Európát világ többi részétől. Ezt pedig mindenkinek illik ismerni, függetlenül attól, hogy jár-e vagy sem templomba. Ennyivel tartozunk szépanyáinknak, szépapáinknak és nemkülönben saját magunknak.

Szt. Dizmász, a jobb lator kápolnája

Kevesen tudják, még a helyi lakosok körében is, hogy Zágrábban, a horvát fővárosban van Szt. Dizmász, a jobb lator legrégebbi kápolnája a világon. Igen, Dizmász és Geztász a két lator neve, akit Jézussal együtt feszítettek meg.

A keresztfán Dizmász, a jobb oldalon lévő gonosztevő, felismerte Jézusban a megváltót, a baloldali pedig, igen jellemzően, kigúnyolta és pocskondiázta.

A jobb, jó lator különben egy véres kezű bandavezér volt, akiről nem sok jót lehet mondani, de a válságos pillanatban Dizmász Jézus oldalára állt, és azt válaszolta, hogy mindketten megérdemlik, hogy a kereszten legyenek, Jézus pedig nem, és arra kérte, hogy emlékezzen rá, amikor elérkezik a királyságába.

Jézus megfeszítése és a két lator – készítette a névtelen mesterséges intelligencia

Jézus akkor így válaszol: „Igazán mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban!” Ezért Dizmászt tekintik az első szentnek.

Az egyházatyák eltérő véleményen vannak arról, mi járult hozzá a rabló megtéréséhez. Néhányan közülük csodálatos jelekben látják az okot a Golgotán észlelt jelekben, például a napfogyatkozásban vagy földrengésben.

Mások szerint Jézus árnyéka esett a jobb latorra, és csodát hajtott végre. Mások szerint a megtérés a kereszt lábánál álló Mária közvetítő imájának gyümölcse. Mégis, a legtöbben úgy vélik, hogy a megtérés Jézus példája miatt történt. Türelme, gyengédsége, megbocsátása, valamint irgalmas tekintete megérintette az elvetemült bűnös szívét, és csodálatos megtéréshez vezetett.

A kápolna belseje (Kép forrása: Wikipédia, Baltabar)

Szóval, a horvát főváros város központjában, ott, ahol véget ér káptalan és kezdődik a Nova Ves utca, található a Szt. Dizmász (zágrábi szójárásban Dizmuš) kápolnája.

A kis templomot 1706-ban építették, kizárólag azért, hogy a bűnözők haláluk előtt meg tudjanak gyónni. Akkoriban ugyanis a halálbüntetést nem lehetett a városon belül végrehajtani, hanem a városfalon kívül.

Amikor a bírák halálra ítéltek egy súlyos bűnözőt, azt lovas kocsin, megkötözve szállították a káptalan északi kapuja mellett lévő vesztőhelyre, és ott végezték ki. A kápolna oltárába a jeruzsálemi Szentkereszt – amelyen Jézus Krisztust keresztre feszítették-, egy szilánkját is beépítették.

Teréz anya szandálja

A Szt. Dizmász kápolnában egy világritkaság is megtekinthető. Itt őrzik Teréz anya (Kalkuttai Szent Teréz, Teréz anya (1910–1997) albán származású római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítója, a szegények segítője) szandálját.

A történet a következő: Amikor 1997-ben, halála előtt Nobel-békedíjban részesítették (valaki kap, valaki ne kap :o) Teréza anya valahogy Zágrábon át utazott Oslóba. Két pap fogadta, Mijo Gabrić és Luka Depolo, aki vendéglátásáról gondoskodtak.

Kapcsolódó cikk

Piros szív, fehér hó, zöld levél (húsvéti vegyes-hímes)

Amikor meglátták, hogy milyen állapotban van a szandálja – egyszerű cérnával megerősített, ügyetlenül felragasztott talppal -, úgy határoztak, hogy ebben nem utazhat tovább. Igaz tartottak tőle, hogy nem fogadja el az ajándékot, de mindenek ellenére Gabrić „megsaccolta“ Teréze anya cipőjének méretét, és elment a közeli „Šimecki” cipőboltba, ahol két pár szandált vett.

Nyíltan közölték vele, hogy nem veheti át a Nobel-díjat a régi szandáljában. Ő ránézett, felvette az elsőt, amit adtak neki és azt mondta, hogy ezek jók neki, a második párt pedig adják valamilyen rászorulónak.

Miután Teréz anya szentté avatása akkoriban már nyílt titok volt, a viseletes szándálokat átvitték a Ruđer Bošković Intézetbe, ahol ezeket röntgensugarakkal kezelték. Ily módon konzerválva, a lábbeli akár ezer évig dacolni fog az enyészettel.

Alkalmi írásunk végén jó étvágyat kívánunk a húsvéti sonkához, azzal, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a családi összetartozást és a bőséget jelképezi. Azaz ahogy régebben mondták: “Húsvéti sonka, ami a családot összehozza!“

Gyakran Ismételt Kérdések