A horvátok nem szállítanak orosz olajat Magyarországnak

A horvát gazdasági miniszter az amerikaiakkal is leegyeztette, hogy az Adria Kőolajvezeték nem az orosz olaj szállítását szolgálja

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter a Nova TV-nek adott interjújában, a washingtoni Transzatlanti Gázbiztonsági Csúcstalálkozót követően kijelentette, hogy az Adria Kőolajvezetéken nem érkezhet orosz olaj. A kérdés konkrétan a Magyarország és Szlovákia felé történő szállítására vonatkozott, és a válasz is egyértelmű volt: nem folyhat orosz olaj a Janaf vezetéken keresztül.

A találkozón részt vett Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is, aki beszélt is Šušnjarral, legalábbis folyosói szinten – ez derül ki a horvát gazdasági miniszter által közzétett videóból, amelyhez bejegyzést is fűzött.

A bejegyzésben egyértelműen az szerepel, hogy a Janaf az „igazi Barátság-vezeték”, amelyen keresztül már áramlik a nem orosz olaj a szomszédok számára.

Az X platformon a horvát miniszter ezt azzal pontosította, hogy „magyar és szlovák barátaik megbízható ellátási útvonallal rendelkeznek”, ám ez csak arra az esetre érvényes, hogy ha nem orosz olajat szállítanak. Szerinte „ez nem kiegészítő lehetőség, hanem működési valóság”.

A folyosói szintű egyeztetés az alapüzenet átadásához elegendő lehetett, de részeltekben aligha tudtak elmélyülni (Forrás: X platform, Ante Šušnjar)

A horvátok nem szállítanak orosz olajat

Šušnjar a zágrábi Nova Televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy az Adria Kőolajvezeték (Janaf) biztos partner a környező országok számára, és a jövőben is az lehet, hozzátette azonban, hogy a vezetéken keresztül nem folyhat orosz olaj.

Kapcsolódó cikk

Orosz kőolaj az Adria-vezetéken át? Úgy lesz, ahogy Samu bácsi akarja

A horvát gazdasági miniszter ezt az amerikaiakkal folytatott washingtoni tárgyalások fényében jelentette ki, feloldva az eddigi dilemmát – ha egyáltalán létezett ilyen dilemma –, amiből az következik, hogy a magyar–amerikai barátságtól függetlenül a jelek szerint „Samu bácsi” is a horvát álláspontot támogatja.

„Az Adria Kőolajvezeték nem az orosz olaj szállítását szolgálja, és ezt a Doug Burgum belügyminiszterrel és Chris Wright energiaügyi miniszterrel folytatott kétoldalú találkozón is nagyon világosan kommunikáltuk” – jelentette ki Šušnjar, megjegyezve, hogy Horvátország továbbra is lojális partner és jó szomszéd marad, amely biztosítja kapacitásait a szomszédos országok számára az Európai Unió és az OFAC által elfogadott valamennyi szankciós intézkedéssel összhangban.

A horvát gazdasági miniszter megjegyezte, hogy ezzel is azt kívánják bizonyítani, hogy Horvátország melyik világhoz tartozik.

Amerikai segítséggel terjeszkedik Horvátország a Balkánon

Az interjúból az is kiderül, hogy Horvátország tisztában van azzal, hogy ki az úr a Balkánon – illetve a Balkánon is –, és az is kirajzolódik, hogy a zágrábi vezetés a geopolitikai realitásokat figyelembe véve miként igazodik a washingtoni stratégiai elképzelésekhez.

Šušnjar az interjúval párhuzamosan az X platformon megjegyezte, hogy ez már a harmadik közvetlen kétoldalú találkozója volt Chris Wright anerikai energiaügyi miniszterrel, ami meggyőződése szerint folytonosságot jelent, és azt jelzi, hogy Horvátország nem kívülállóként, hanem komoly partnerként vesz részt ebben a párbeszédben, egyértelmű álláspontokkal, hiteles infrastruktúrával és a regionális energiaellátás biztonságában betöltött, bizonyított szereppel.

Kapcsolódó cikk

Amerikai nyomásra kiszorulhat az orosz gáz a boszniai Föderációból

„Horvátország segítheti az amerikai befolyási övezet kiszélesítését Európa ezen részén, mindenekelőtt a horvát energiastruktúra használatával, amelyben az utóbbi időben jelentős befektetéseket hajtottunk végre” – mondta a horvát miniszter, aki ezzel kapcsolatban a krki LNG-terminálról beszélt, megemlítve, hogy a terminál évi kapacitását 6,1 milliárd köbméterre emelték.

Hozzátette, hogy ez a kapacitás az év végéig Szlovénia felé 1,5 milliárd köbméter lesz, Magyarország felé pedig 3,5 milliárd köbméter. Šušnjar megemlítette, hogy az amerikaiakkal tárgyalt a Déli Gázösszeköttetésről is, továbbá annak csatlakoztatásáról a Jón-tengeri gázvezetékhez Montenegrón és Albánián keresztül.

A horvát gazdasági miniszter arra a korábbi elképzelésre emlékeztetett, hogy Horvátországnak az olasz gázvezetékre kellett volna kapcsolódia az azeri gáz eléréséhez, de az LNG-terminál létrehozását követően lehetőség nyílik arra, hogy Horvátország maga szállítson gázt Montenegrónak, Albániának és Koszovónak is.

A horvát gazdasági miniszter megjegyezte, hogy a két amerikai miniszterrel folytatott megbeszélésen a gázvezeték Szerbia felé történő meghosszabbítása is szóba került, ami szerinte rövid időn belül megvalósítható, hiszen csupán egy 14 kilométer hosszú vezetéket kellene megépíteni az összeköttetés megteremtéséhez.

Megvannak az engedélyek a boszniai gázprojekthez

Az amerikai közreműködéssel létrejövő Déli Gázösszeköttetésről szólva Šušnjar arról is beszámolt, hogy Horvátország megszerezte a szükséges engedélyeket, és amikor Bosznia-Hercegovinában megteremtődnek a belső feltételek, akkor Horvátország megkezdi az építkezést.

A horvát-amerikai találkozón Boszniával kapcsolatban a térképek is előkerültek (Forrás: X platform)

„Nekünk nem célunk, hogy jelentős összeget, körülbelül 180 millió eurót ruházzunk be a föld alatti vezeték lefektetésébe, ha nincsenek fogyasztók, akik használják ezeket a diverzifikált útvonalakat a gáz beszerzéséhez” – jelentette ki a horvát miniszter.

Šušnjar az interjúban ismertette az amerikai álláspontot is, miszerint az Egyesült Államok célja, hogy „Bosznia-Hercegovina ily módon lekapcsolódjon az orosz gázról, amely jelenleg keletről érkezik az országba”.

Hozzátette, hogy az amerikai cégek jelen vannak Bosznia-Hercegovinában, és piackutatást folytatnak annak érdekében, hogy gázerőműveket építsenek, ami még kifizetődőbbé tenné ezt a beruházást.

A piros szín a Déli Gázösszeköttetés útvonalát jelzi, a sárga nyíl az orosz gáz Szerbia felőli belépési pontja (Forrás: Istraga.ba)

Az amerikaiak atomerőművet építenének Horvátországban

Az interjúban felmerült a manapság divatos nukleáris opció is, ami arra utal, hogy a Balkán vonatkozásában Zágráb hosszabb távon nemcsak forrásdiverzifikációban, hanem az energiamix szerkezeti átalakításában is gondolkodik.

A találkozót követően a horvát miniszter kijelentette, hogy Horvátországnak nagyon jó tapasztalatai vannak a Westinghouse-szal a félig horvát tulajdonban lévő krškói atomerőmű kapcsán, ezért „intenzív tárgyalásokba kezdtek” az amerikaiakkal.

Kapcsolódó cikk

Magyarország egy liter olajat sem kapna, ha a horvátok népszavaznának

Megemlítette, hogy a horvát kormány múlt heti ülésén elfogadta az atomenergia békés felhasználásáról szóló törvényt, ami megnyitja az utat az atomerőmű-építés előtt Horvátországban, szerinte ez „stratégiai és nem ideológiai kérdés”.

Šušnjar szerint az amerikai partnerek jelentős érdeklődést tanúsítottak, és prezentálták a horvátok számára azokat a számottevő előrelépéseket, amelyeket a kis moduláris atomreaktorokkal (Small Modular Reactor, SMR) kapcsolatos technológia hónapról hónapra gyorsuló fejlődése terén értek el, aminek eredményeként már az év végéig néhány ilyen erőművet működésbe helyeznek az Egyesült Államokban.

A washingtoni egyeztetések összességében azt jelzik, hogy a horvát energiapolitika egyértelműen a transzatlanti stratégiai térben kíván pozíciót foglalni.

A Janaf körüli állásfoglalás, a Déli Gázösszeköttetés előkészítése és az atomenergia felé történő nyitás nem elszigetelt döntés, hanem egy egységes, geopolitikai orientáció része. Az sem kérdés, hogy Horvátország melyik energiarendszerhez kíván tartozni, viszont az még nem világos, hogy milyen szerepet tud kivívni magának a Balkán újraszerveződő energetikai térképén.