SZERB-OROSZ FEGYVERBARÁTSÁG: Megjöttek a tankok

 
Oroszország átadott Szerbiának további 19 darab T-72MSZ harckocsit és húsz darab BRDM-2MSZ páncélozott felderítő harcjárművet – jelentette be a szerb védelmi minisztérium. Szerbia az utóbbi hónapokban összesen 30 harckocsit és 30 egyéb páncélozott járművet kapott Moszkvától s ezek összértéke eléri a 75 millió eurót. Miközben Nišben átadták a Szíriában jól vizsgázott páncélosokat, az orosz és szerb katonák közös hadgyakorlatot tartottak Belgrád mellett.

Hatalmak közt lavírozva

– Oroszország hozzájárul Szerbia szuverenitásának, területi egységének szavatolásához, védelmi képességének javításához és az ország semlegességének a megőrzéséhez. Utóbbit fenn kell tartani, mert ez teszi lehetővé, hogy Szerbia mindenkivel folytathassa a katonai együttműködést, akivel csak kívánja

– mondta a fegyverek átadása alkalmából Alekszandr Bocsan- Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete.

A szerb semlegesség felemlítésével Moszkva ismét üzent Belgrádnak és a világnak, mégpedig azt, hogy Oroszország határozottan ellenzi, hogy Szerbia közeledjen a NATO-hoz, és kész arra, hogy minden eszközzel saját érdekszférájában tartsa az egykori jugoszláv tagköztársaságot.

Nem ez volt az első orosz ajándék.

A szerb hadsereg kézifegyvereket is kapott Oroszországtól, s 2018-tól kezdte meg az ígért hat MiG-29-es vadászgép szállítását.

A szerb-orosz megállapodás értelmében Belgrád ingyen kapta a gépeket, ám kifizette azok teljes felújítását, illetve szervizelését, s ez összesen 185 millió euróba került. A most érkező vasmadarak 1989-1991 között készültek, így azok valamivel újabbak, mint a jelenleg szolgálatban álló négy, 1987-ben leszállított szerb MiG-29.

Ingyen és pénzért

Szerbia közben tárgyal egyéb orosz fegyverek vásárlásáról is: Belgrád már vett Mi-35 típusú harci és Mi-17 típusú szállító helikoptereket, illetve Pancir légvédelmi rendszert, s érdeklődik még különféle légvédelmi rendszerek beszerzése iránt is.

Oroszország pedig hajlandónak tűnik baráti árat szabni, Moszkvában is tudják, minél több az orosz fegyver, annál messzebb van a szerb NATO-tagság.

Még akkor is, ha az észak-atlanti szövetség illetékesei folyamatosan hangsúlyozzák, Szerbia szuverén állam, így jogában van eldönteni, kitől vásárol fegyvert és miképpen korszerűsíti haderejét.

– A NATO és Szerbia közeli partnerek. Segítünk Szerbiának a fegyveres erők és az intézményrendszer megreformálásában, és a NATO részt veszt a békefenntartó missziókba vezényelt szerb katonák kiképzésében is. A NATO és Szerbia közösen képezte ki az iraki katonai orvosokat, és mindketten segítették az iraki hadsereget

– hangsúlyozta egy neve mellőzését kérő NATO-illetékes.

A szerb-orosz védelmi együttműködés nem korlátozódik csak a fegyvervásárlásra. Éppen most zajlik egy olyan közös hadgyakorlat, amelyen a két ország különleges alakulatai a terrorista csoportok elleni harcot gyakorolják.

Míg Oroszországban – különösen az észak-kaukázusi térségben – valóban akadnak ilyen csoportok, Szerbiában az utóbbi években nem történt terrorakció, s legutóbb a dél-szerbiai függetlenségpárti albán szervezeteket nevezték terroristának Belgrádban.

Áprilisban is volt egy közös hadgyakorlat, akkor mintegy 1500 fegyveres – katona, illetve rendőr – vett részt a műveletekben.

Kitapintható NATO-ellenesség

A „nagy testvértől” érkező támogatás az egyik oka annak, hogy a legújabb felmérések szerint a szerbiai polgárok nyolcvan százaléka ellenzi hazája NATO-csatlakozását.

Az elutasítás másik oka az, hogy az országban még emlékeznek 1999-re, amikor az észak-atlanti szövetség gépei több mint tíz héten keresztül folyamatosan bombázták Szerbiát, és csak akkor vetettek véget a légi háborúnak, amikor az akkori jugoszláv államfő, a 2006-ban meghalt Slobodan Milošević kivonta a szerb erőket a később függetlenné vált dél-szerbiai tartományból, Koszovóból.

Az elutasítás azonban mégsem teljesen egyértelmű, míg a csatlakozást nagy többséggel ellenzik a szerbek, az együttműködést csak a megkérdezettek 35 százaléka utasított el.

A volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül Szlovénia, Horvátország, Észak- Macedónia és Montenegró már csatlakozott a NATO-hoz – Montenegró annak ellenére lépett be, hogy 1999-ben, még az akkori „Kis- Jugoszlávia” létezése idején Montenegróra is hullottak NATO-bombák és rakéták – így Moszkva már csak Boszniában és Szerbiában folytat „utóvédharcot”.
_____________________________
Fotók: szerbiai védelmi minisztérium