Mindenhol jó, de a legjobb itthon: EU-s csalások a mítoszok mögött

Nem csak keleten lopnak: így csapolják meg az EU-s pénzeket Nyugaton

Szépapáink még büszkén hirdették, hogy „extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita“ (Magyarországon kivül nincs élet, ha van is élet, az nem olyan), ez a történelmi viharok, illetve nyugati propaganda következményeként jócskán megkopott. Ez természetesen Közép-Kelet-Európa egészére is igaz, nemzedékek nőttek fel abbéli meggyőződésükben, hogy máshol zöldebb a pázsit és kolbászból van a kerítés.

A szocializmus/kommunizmus, illetve a Szovjetunió bukásával megindult a népvándorlás nyugatra, pardon, Nyugatra, milliók ették büszkén a konzervet, és fogadtak el mindenféle munkát, amit senki más nem volt hajlandó vállalni. Erről azok tudnának mesélni, akik kipróbálták, és volt annyi eszük, hogy hazajöttek, de hagyjuk ezt, maradjunk talán annyiban, hogy manapság az EU-n belül nagyjából hasonló az élet, ha hajlandóak vagyunk tárgyilagosan szemlézni a pluszokat és mínuszokat. A hőbörgőket nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni, mert ők úgy is mindent jobban tudnak.

Hogyan lopnak mások az EU-ban?

Az alábbi, csokorba szedett disznóságok a teljesség igénye nélkül mutatják be, hogy miként igyekeznek az abszolút jogállamok polgárai megcsapolni az EU-s alapokat, nem törődve a korrupciómentes társadalmakról szóló mantrával.

Az évek során különböző pályázatok lebonyolítása alkalmával a csalások aránya óriásira emelkedett: az EPPO 2023-as adatai szerint összesen 1927 vizsgálatot végeztek az egész Európai Unió szintjén, az európai pénzekkel kapcsolatos csalások vonatkozásában, amelyek értéke 19,2 milliárd euróra rúgott.

A 2024-es adatok még rosszabbak: 2666 vizsgálatot végeztek, ami 38 százalékos növekedés 2023-hoz képest, és a teljes károk értékét közel 25 milliárd euróra becsülték.

Mit tudnak az olasz szak- és bűnszervezetek

2000 és 2006 között az olasz szakszervezetek Abruzzo-ban, Ial-Cisl-Abruzzóban és Molise-ban eltulajdonították az EU támogatásokat, amelyeket a fogyatékossággal élők és munkanélküliek munkaügyi képzésére szántak.

A benyújtott projektjükben a szakszervezetek bejelentették, hogy mintegy 300 különböző képzési programot vezetnek be, de valójában a programokat megszüntették, vagy soha nem is vezették be őket. Minden hamis képzés a dokumentációban 60 és 70 ezer euróra rúgott, a pénz valójában több személynél kötött ki a szakszervezeteken belül.

Kapcsolódó cikk

Zaftos korrupciós történet, mennyiért vállalják be a politikusok a börtönt a Balkánon?

Az ügyet vizsgáló olasz pénzügyi védelmi ügynökség, a Guardia di Finanza megállapította, hogy a lopott pénzt nemcsak személyes autóvásárlások és nyaralások finanszírozására használták, hanem helyi és országos politikai kampányok, sőt sportszervezetek finanszírozására is.

Ugyanakkor Nápolyban egymillió 280 ezer eurót fizettek a modellek oktatása címén. Egy nápolyi vizsgálat számos szabálytalanságot talált a projektben, amelynek eredetileg 97 fiatal lányt kellett volna képeznie éneklés-, tánc- és szavaló/olvasási oktatási programokon keresztül.

A projekt igazgatója, Pietro Vittorelli, utalt rá, hogy az oktatási készségek nem voltak igazán fontosak a lányok televíziós fellépései során: „Ezek a készségek egy bizonyos mértékig fontosak. A legfontosabb és szerintem az egyetlen kritérium a belépésre a szépség… El kell tudnom képzelni őket magam előtt rövid szoknyában és melltartóban, készen arra, hogy megédesítsék az olaszok álmát,” ismerte el Vittorelli.

A nápolyi esztétával szemben 2009 elején egy, az olaszországi Cosenzából származó fogorvos EU-s pénzből vásárolt egy sárga Ferrari Testarossat, amelyet 55 másik luxusautó követett. A támogatást egy naperőmű létesítésére kapta, amely soha nem valósult meg.

Forrás: YouTube

Később kiderült, hogy a fogorvos valójában egy nagyobb, bűnszervezet tagja volt, amely négy év alatt 80 millió euró értékben vásárolt autókat, motorokat és jachtokat az EU-s támogatásokból.

Jó viccnek álcázott csalási kísérlet

2006-ban Ole Harild dán vállalkozó, 100 000 eurót kapott az EU vidékfejlesztési támogatásaiból, hogy sípályát építsen Bornholm szigetén, a Balti-tengeren – egy olyan területen, amely enyhe teleiről és a hó szinte teljes hiányáról ismert. Harild vásárolt egy gépet mesterséges hó előállítására, 80 pár sílécet és az ezekhez tartozó felszerelést, de a pálya télen csak másfél napig volt nyitva.

A projekt és a helyi éghajlati viszonyok közötti nyilvánvaló eltérés ellenére az EU szakértői jóváhagyták a finanszírozást, azzal érvelve, hogy szükség van a fiatalok vidéki tevékenységének fejlesztésére.

A dán mezőgazdasági miniszter később elismerte, hogy a források elosztásának kritériumai „túl lazák” voltak, maga a vállalkozó, Harild pedig nyilvánosan azt állította, hogy a projektje nem csalási kísérlet volt, ő csupán azt kívánta, hogy bárcsak síelhetne valahol a közelben, és viccből kérte az egész projekt finanszírozását, feltételezve, hogy nincs esély ennek jóváhagyására.

A csúcs a vitamintégla

Bár az európai csirkefogások néha elképesztő dolgokat produkálnak, amire példa egy cseh úriember esete, aki nanotechnológiás kutatás ürügyén kért és kapott támogatást – kétmillió euró értékben –, amit azután vasúti modellek vásárlására fordított, az abszolút csúcs azonban egy görög projekt volt.

A görög HealthyBlocks: 2018-ban 120 ezer eurót kapott európai alapokból betonblokkok előállítására, amelyek szuperélelmiszerek és vitaminok hozzáadásával készültek. A zöld építési kezdeményezés részeként a jelentkezők azzal magyarázták a projektet, hogy a vitaminokkal ellátott betontömbök tovább erősítik az építőanyagokat, és ugyanakkor javítják az ilyen különleges blokkokkal körülvett emberek egészségét is.

Természetesen a vizsgálat során valódi tudósokat alkalmaztak, akik gyorsan tisztázták, hogy az egész projektnek semmi tudományos alapja nincs, és hogy a vitaminokkal dúsított téglák semmiképp sem javíthatják az emberi egészséget, sem az épületek fenntarthatóságát.

Benne lesz-e Horvátország a 2025-ös jelentésben?

Izgatottan várjuk a márciust, amikor közzéteszik a 2025-re vonatkozó jelentést, amelyben várhatóan Horvátország is szerepel, miután Az Európai Ügyészség (EPPO) velencei és zágrábi irodája összehangolt akció keretében novemberben hajtott végre letartóztatásokat és házkutatásokat Horvátországban és Olaszországban egy nagyszabású, szervezett bűnözői csoporthoz köthető áfacsalási ügyben.

A nyomozás szerint az elektronikai termékekkel és higiéniai árukkal folytatott kereskedelem során több mint 78 millió euró értékű, meg nem fizetett áfa okozott kárt az érintett államok költségvetésének. Ez az első olyan több tízmillió eurós áfacsalás Horvátországban, amelyet az EPPO tárt fel.

Horvátországban hat gyanúsítottat vettek őrizetbe, közülük öt esetében az EPPO zágrábi irodája előzetes letartóztatást indítványozott. A zágrábi megyei bíróság emellett elrendelte két ingatlan és nyolc jármű zárolását, amelyek összértéke eléri a 650 ezer eurót.

Tavaly a horvát rendőröknek is volt dolguk (A kép illusztráció)

Az ügyészség szerint az akció jelentős mérföldkő az uniós szintű áfacsalások elleni fellépésben, és jól mutatja a határokon átnyúló bűnözői hálózatokkal szembeni összehangolt európai fellépés fontosságát.

Olaszországban a nápolyi bíróság előzetes vizsgálati bírája 33 millió euró értékű vagyon befagyasztását rendelte el hét gyanúsítottal szemben, akikről a hatóságok úgy vélik, hogy egy szervezett bűnözői csoport irányítói. A vagyonbiztosítási intézkedések további 23, általuk ellenőrzött vállalkozásra is kiterjednek. A nyomozás során eddig ingatlanokat, luxusautókat, nagy értékű ékszereket, valamint több mint egymillió euró készpénzt foglaltak le, a lefoglalások azonban még nem zárultak le.

Az EPPO velencei irodája ezen felül kérte a bíróságtól, hogy rendeljék el a hét olaszországi gyanúsított előzetes letartóztatását, valamint 27 további személy esetében üzleti tevékenységtől való eltiltást.

A letartóztatások egy több éven át tartó, komplex nyomozás eredményeként történtek, amelyet az EPPO a horvát pénzügyminisztérium adóhatóságának pénzügyi nyomozásokért felelős önálló szervezeti egységével, a belovár–bilogorai rendőr-főkapitánysággal, a korrupció és szervezett bűnözés elleni nemzeti rendőrségi irodával, valamint az olasz pénzügyi rendőrséggel (Guardia di Finanza) közösen folytatott le.

A műveletek során több mint 110 rendőr vett részt a házkutatásokban, amelyek 28 lakóingatlant és irodát érintettek Horvátországban – a Tengermellék–Hegyvidék és Isztria megye területén, valamint Zágráb városában –, illetve Olaszországban Aversa, Gorizia, Nápoly, Nocera Superiore, Padova és Pozzuoli településeken.

A nyomozás középpontjában három kulcsszereplő áll, akik alapítóként, cégvezetőként és üzleti menedzserként több vállalkozást hoztak létre és irányítottak, s a gyanú szerint egy Horvátországban és Olaszországban is aktív bűnszervezetet működtettek. A hatóságok szerint a csoport kiterjedt áfacsalási rendszert épített ki elektronikai termékek és higiéniai áruk kereskedelmére hivatkozva Olaszországban és más uniós tagállamokban.

Benne van-e Magyarország?

Megjegyzendő, hogy a jelentésben Magyarországról nem szerepelnek adatok, mert az EPPO csak a részt vevő 22 tagállam ügyeiről készít részletes statisztikát. Magyarország – Dánia, Írország, Lengyelország és Svédország mellett – nem csatlakozott az EPPO-hoz.

Az Európai Ügyészség nemzetközi partnerei (Forrás: EPPO)

Magyar érintettségek azonban vannak, az EPPO ugyanis vizsgálhat olyan ügyeket, amelyek több országot érintenek, vagy más EPPO-tagállamokból indulnak, de magyar száluk van.

Ezért szerepel az a fontos adat, hogy 2023-ban Magyarország 80 ügyben volt érintett, ami a nem tagállamok között a legmagasabb szám volt.