Kis kínai propaganda a Kunpeng méretéről és egyebekről

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az északi sötétségben van egy hal, akit K’unnak hívnak. A K’un olyan hatalmas, hogy nem tudom, hány ezer li-t mér. Megváltozik, és madárrá válik, akinek a neve P’eng. A P’eng háta nem tudom, hány ezer li széles, és amikor felemelkedik és elrepül, szárnyai olyanok, mint a felhők az égen. Amikor a tenger mozogni kezd, ez a madár elindul a déli sötétség felé, amely a Mennyei Tó. Amikor a P’eng a déli sötétségbe utazik, a vizek háromezer li hosszan kavarognak. Hullámzó hőség, pordarabok, egymást elfújó élőlények – az ég nagyon kéknek tűnik. Ez az igazi színe, vagy azért tűnik kéknek, mert olyan messze van, és nincs vége? Amikor a madár lenéz, csak kéket lát.

A fentiek, kedves feleim a Kunpeng (鲲鹏) legendájának sorai, tökéletlen fordításban. A kínai bölcsek már több mint 1700 éve vitatkoznak ennek pontos jelentésén, így mi most nem gabalyodunk bele. Azért kezdtem így az írásomat, mert remélem némileg szemlélteti, mennyire tájékozatlanok vagyunk Kínával kapcsolatban. Szerencsére vannak egyszerű dolgok is a Menyei Birodalommal (天朝) kapcsolatban, amit mi kerekszemű barbárok is könnyedén megérthetünk.

Kína többrendbelileg visszavágott, Nyugaton terjed a pánik

Az éppen aktuális amerikai adminisztráció által meghirdetett gazdasági világháború jobbára úgy zajlik, hogy mindenki behúzza a fülét-farkát, és igyekszik túlélni a mindenféle vámot, szankciót stb., amit Washington vet ki.

A kínaiak az egyedüliek, akik válaszintézkedéseket vezettek be – elunva a 2018 óta tartó aktív amerikai macerálást. Ami a durva kategóriába tartozik, az a neodímium-mágnesek és a ritka földfémek kivitelének felfüggesztése, de ezen kívül még megemlíthető az amerikai cégek ellehetetlenítése a kínai piacon, illetve a félvezetőkkel kapcsolatos fejlemények.

2025 áprilisától a kínaiak gyakorlatilag blokkolják vagy jelentősen megnehezítik a neodímium-mágnesek kivitelét, Kína nem ad ki engedélyt olyan külföldi cégeknek, amelyek katonai célra használnák fel ezeket az anyagokat. Minden neodímium-mágnes (NdFeB) és ritkaföldfém kiviteléhez a kínai kereskedelmi minisztérium (MOFCOM) engedélye szükséges

A mágnesekkel és a ritka földfémekkel kapcsolatban annyit érdemes tudni, hogy ezek hiányában az amerikai és nyugati tech-cégek, beleértve a hadiipart is, működésképtelenek. Ez mára jobbára mindenki számára világos, akárcsak az is, hogy a tulajdonképpeni probléma nem a ritka földfémek ritka előfordulásában leleledzik, hanem ezek feldolgozásában és finomításában, amiben Kína akár 91 százalékát is magáénak tudhatja a világ termelésének.

Így nem meglepő, hogy már belengették egy Trump-Hszi találkozó lehetőségét, ahol az amerikai elnök ismét bombaüzletet köt, és megadja a kínaiaknak mindazt, amit azok fontosnak tartanak.

Itt jönnek a részletek

A helyzet azonban fokozódik a gyakorlati monopólium következményein túl is. Mostanra kezdenek ugyanis jelentkezni a 2018 óta folyó chipháború konkrét következményei, minden jel ugyanis arra utal, hogy Kína a félvezetők előállítása terén függetleníteni magát a nyugati technológiától, nem várt bónuszként olyan áttöréseket jegyeztek az utóbbi pár hónapban, hogy mindenki csak pislog tőle.

Mérföldkőnek számító előrelépés, hogy a Pekingi Egyetem Nemzetközi Kvantumanyag-központjának kutatói a Renmin Egyetemmel együttműködve „történelmi áttörést értek el a kristálynövekedésben” – állítják a Science magazin cikkében, ahol a kutatást júliusban tették közzé.

A csapat sikeresen gyártott 5 centiméter átmérőjű kétdimenziós (2D) indium-szelenid (InSe) wafereket (ez magyarul ostya lenne, az a kerek vékony ízé, amin levilágítással processzorokat hoznak létre. Ezek szabványos mérete a szilikon esetén 8 és 12 hüvelyk, azaz 200 és 300 mm.)

Ez az áttörés új utat nyit a következő generációs, nagy teljesítményű, alacsony fogyasztású chipek fejlesztése előtt, amelyeket a jövőben várhatóan széles körben alkalmaznak majd az olyan élvonalbeli területeken, mint a mesterséges intelligencia, az autonóm vezetés és az intelligens terminálok.

Az InSe chip technológia a legújabb áttörés a félvezetőiparban, amely a hagyományos szilíciumot válthatja le a jövőben. Az InSe az indium-szelenid rövidítése, egy kétdimenziós (2D) félvezető anyag, amelyet gyakran „arany félvezetőként” emlegetnek kiváló elektromos tulajdonságai miatt

Az elemzők szerint amikor az új InSe chip technológia eléri az érettséget és belép a tömeggyártásba, Kína nemcsak megnyeri a chipháborút, de el is hagyja a csatateret, ugyanis olyan térben mozog majd, ahol nincs számottevő ellenfele.

Valószínűleg senki sem fog különösebben meglepődni, ha megtudja, hogy Kína uralja az indium globális ellátását is, és tágabb értelemben az indium-szelenid ellátási láncának nagy részét ellenőrzi, mivel ennek az indium az elsődleges nyersanyaga.

Bár az indium nem ritkaföldfém, Kína domináns, több mint 60%-os globális részesedéssel rendelkezik, ami hatalmas termelési és finomítási kapacitásából fakad, az indiumot ugyanis a cink- és ólomolvasztás melléktermékeként vonják ki.

Itt tűnik szükségesnek megemlíteni, hogy míg az indium-szelenid chipek csak most indultak meg a tömeggyártás felé vezető rögös úton, a gallium-nitrid (GaN) alapú félvezetők esetében már teljesen más a helyzet.

Idén márciusban Peking bejelentette az ipari méretű 8 hüvelykes waferek sikeres előállítását, illetve a nevezetes szeptember 3-ai díszfelvonuláson a GaN AESA radartechnológiát mutatták be a KJ-500 AWAC repülőgéptől a Type 100 negyedik generációs harckocsikig, amelyek 360 fokos, több GaN AESA egységgel rendelkeznek.

Az AESA technológiát a különféle hiperszonikus rakétákban és az LY-1 hajón szállított lézeres légvédelmi fegyverben is bemutatták a díszfelvonuláson.

A GaN AESA (aktív) radar a radartechnológia koronaékszere. Oroszország fejlett Szu-35-ös vadászgépeinek többsége a mai napig passzív, elektronikusan letapogatott radart (PESA) használ az oroszok korlátozott elektronikai képességei miatt.

Az Eurofighter Typhoon harci repülőgép orr-idomának eltávolításával léthatóvá válik az Euroradar CAPTOR AESA antennája (Forrás: Wikipédia)

Míg az Egyesült Államok úttörő volt az AESA technológiában, bevezetése lassú és költséges volt. Például az Arleigh Burke osztályú rombolók többsége továbbra is a SPY-1 PESA radart használja. Csak a legutóbbi, 4 milliárd dolláros Flight III Burke osztályú hajókat szerelték fel SPY-6 GaN AESA rendszerrel 2024-ben.

Ennek tükrében Peking gallium, germánium, antimon és neodímium exportellenőrzése megerősítette szinte teljes monopóliumát a jövő katonai elektronikájához nélkülözhetetlen anyagok gyártásában.

Mindennapi csodák

Ha az ember egy kicsit is érdeklődik a technológia iránt, biztos tudomása van a kínai robotika nyaktörő sebességű fejlődéséről, értesült már arról is, hogy a Kína gyártja nemcsak a legolcsóbb, de a legjobb autókat is a világon, s talán nem ismeretlen számára a kínai gyorsvasút hálózat sem, amely idén emelte végsebességét 350-ről 450 kilométer/órára.

Prototípus szintjén már létezik az 1000 km/h sebességre képes maglev vonat is, amely a mágneses levitációnak köszönve a pálya felett lebeg. A megújuló energiaforrások bevezetése többek között azt eredményezte, hogy Pekingből eltűnt a füstköd, ismét látni az eget és a város közeli hegyeket.

A kínai Nagy Zöld Fal az a monumentális kezdeményezés, amely 1978-ban indult, és mára több ezer kilométeres zöld övezetet hozott létre. Hossza: kb. 3046 km, célja a Góbi és Takla-Makán sivatag terjeszkedésének megfékezése (A kép illusztráció)

Létrehozták a kínai Nagy Zöld Falat, amelynek lombozata gátat vet a Gobi sivatag homokviharainak, grandiózus gátakat, hidakat, csatornákat építenek, de még olyan régimódi tevékenységeket sem kerüli meg az újítás, mint amilyen az acélipar.

Az acélt hagyományosan, rendkívül energiaigényes eljárással állítják elő, vasércből, kohók és sok szén felhasználásával. Csang Ven-haj professzor, a Kínai Mérnöki Akadémia akadémikusa és csapata feltalált egy új módszert, az úgynevezett „villám-vaskészítést”, amely mindössze 3-6 másodperc alatt képes folyékony vasat előállítani a vasércből.

Ez több mint 3600-szoros sebességnövekedést jelent a hagyományos nagyolvasztókhoz képest, amelyeknél a folyamat öt-hat órát vesz igénybe. A titok egy finoman hangolt kémiai reakció. A mérnökök egy örvénylándzsa segítségével ultrafinom vasércport fecskendeznek be egy túlhevített kemencébe, ami „robbanásszerű” reakciót vált ki.

Ezúton tiszta, olvadt vascseppeket hoznak létre, amelyek a „kohó” alján gyűlnek össze – készen arra, hogy tiszta oxigén hozzáadásával szinte azonnal acélt hozzanak létre belőle. Emlékeztetésképpen, a világ acéltermelésének 60 százalékát Kína adja.

Végezetül, még egy kis Kunpeng, avagy a Huawei szárnyalása

Nem kis meglepetést váltott ki nemrégen, hogy Kína visszadobta az Nvidia „lebutított” és ezzel összhangban kínai exportra alkalmas MI gyorsítókártyáit.

Mint kiderült, a kínai mesterséges intelligencia fejlesztés hardvergondjait a Huawei oldotta meg az ún. superpod létrehozásával. Ennek lényege egy ultragyors hálózat (interconnect) amely több ezer, pontosabban 8,192 Ascend neurális feldolgozó egységet (NPU) kapcsol össze az Atlas 950 SuperPoD esetében.

A Huawei Kunpeng egy nagy teljesítményű ARM-alapú processzorcsalád, amelyet a Huawei fejlesztett ki elsősorban szerverekhez és adatközponti alkalmazásokhoz.
A Huawei már dolgozik a Kunpeng 950 chipen, amely akár 256 magos változatban is érkezhet 2028 körül (A kép illusztráció)

Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az NPU egy feldolgozó egységként működhessenek, egészen közel kerülve az Nvidia jelen és jövőbeli gyorsítókártyáinak teljesítményéhez. A Huawei megoldása ugyan megközelítőleg kétszer annyi energiát fogyaszt mint az Nvidia megoldásai, ám ez nem számít, mivel Kína megközelítőleg kétszer annyi elektromos áramot termel mint az Egyesült Államok.

Kapcsolódó cikk

Kína a Nyugat-Balkánon

Miután még belátható időn belül nem tudják elérni az Nvidia chipek teljesítményét, a Huawei egyszerűen több chippel oldja meg a kérdést. Például a Huawei Atlas 950 SuperClustere kereken 500 ezer Ascend NPU-t fog tartalmazni.

A mesterséges intelligenciára optimalizált rendszerek mellett a Huawei szeptember közepén bemutatta a TaiShan 950 SuperPoD-t, a világ első általános célú számítástechnikai SuperPoD-ját. Az általános célú számítástechnikai rendszereket úgy tervezték, hogy az AI-képzésen túl a számítási feladatok széles skáláját kezeljék, beleértve a vállalati adatbázisokat és a tranzakciós rendszereket is.

A TaiShan alapját a Huawei Kunpeng 950, 96 illetve 192 magos szerver processzor alkotja. A TaiShan szuperklaszterek elsősorban a régi IBM és egyéb rendszereket váltják majd fel a bankokban, pénzintézményekben, tovább erősítve Kína technológiai függetlenségét.