A média szerint mindensz@ar, az emberek elégedettek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mielőtt még nekivágnánk a horvát médiáról szóló mai elmélkedésnek, röviden közöljük, hogy a bosznia-hercegovinai kamionos blokád már kedden véget ért, miután a szervezők „kielégítő garanciákat” kaptak a kormánytól arra, hogy igyekeznek orvosolni minden bajukat. Ez természetesen mese a majomról, mert ez irányban az EU-nak kellene lépnie, az meg hát, tudjuk…

A horvát anomália

Mint ezt a napokban egy horvát kolléga boncolgatta, valami nagy baj lehet a horvát médiumokkal, mert egyebet sem tesznek, mint elégedetlenséget szítanak, ha kell, ha nem.

A magas szinten művelt mindensz@arizmus árad és hömpölyög, s ha valaki – mondjuk Magyarországról – a horvát sajtóból, portálokról igyekszik tájékozódni, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy az ország az összeomlás szélén táncol.

E sorok írója igyekszik kiegyensúlyozottabb képet festeni, de kérdés, hogy meglátásait milyen mértékben tartja a kedves olvasó mértékadónak.

Szavahihetőségemet bizonyos mértékben növeli, hogy itt élek, a saját bőrömön tapasztalom meg Horvátország mindennapjait, de remélem, hogy a felhalmozott élet- és egyéb tapasztalat is nyom valamit a latban.

Vajon tényleg minden rossz Horvátországban? Fotó: freepik

Itt-ott meg szoktam említeni, hogy objektíve mindannyian sokkal jobban élünk, mint tíz évvel ezelőtt és ezt az emberek zöme elismeri.

Igencsak borúlátó a horvát média

Teljesen váratlanul, az EU sietett a segítségemre, azaz az Európai Parlament által megrendelt legfrissebb Eurobarométer közvélemény-kutatás. Ennek értelmében a horvát állampolgárok nagy többsége, 79 százaléka úgy gondolja, hogy Horvátország számára előnyös az európai uniós tagság, kerek 50 százalékuk pedig úgy véli, hogy az országban jó irányba haladnak a dolgok.

A felmérést májusban végezték mind a 27 tagállamban. A horvát állampolgárok többsége, 49 százaléka az új munkalehetőségeket nevezi meg az EU-tagság fő előnyeként. Az emberek 32 százaléka gondolja úgy, hogy az EU hozzájárul Horvátország gazdasági növekedéséhez.

Ugyanez az arány vonatkozik arra az állításra, hogy az EU javítja az életszínvonalat, valamint arra is, hogy hozzájárul a békefenntartáshoz és a biztonság megerősítéséhez. Uniós szinten a sorrend némileg eltérően oszlik meg.

Horvátországban a válaszadók többsége, 55 százaléka úgy véli, hogy az infláció, az emelkedő árak és a megélhetési költségek a legfontosabb téma, amellyel az EP-nek foglalkoznia kell. A második helyen 41 százalékkal a gazdaság és az új munkahelyek teremtésének támogatása, a harmadik helyen pedig a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem áll 31 százalékkal.

Ugyanakkor Horvátországban a válaszadók több mint fele, 61 százaléka gondolja úgy, hogy életszínvonala változatlan marad a következő öt évben, 22 százalékuk szerint ez javulni, 16 százalékuk szerint pedig csökkenni fog.

Minél idősebbek a polgárok, annál kevésbé optimisták életszínvonaluk javításával kapcsolatban. A 15 és 24 év közötti korosztályban a horvátországi válaszadók 44 százaléka várja az életszínvonal javulását, a 25 és 39 év közöttiek 34 százaléka, 40 és 54 év között 20 százalék, az 55 év felettiek körében pedig csak 12 százalék vár jobb napokat.

Bayraktarok Zágráb felett

A cirkuszt és kenyeret – panem et circensis – évezredes, de ma is tökéletesen működő uralmi technika értelmében a polgárokat nemcsak etetni kell, hanem szórakoztatni is.

Bayraktar TB2-es drón Horvátország egén. Fotó: aa

Az ingyencirkuszról Horvátországban kedden a védelmi minisztérium gondoskodott, amikor bemutatta a Törökországtól vásárolt Bayraktar TB2-es drónokat. A médiumok igyekeztek lelkesedni és lelkesíteni, de az olvasói kommentárok meglehetősen szárazak voltak.

Egy részük azt kifogásolta, hogy az ilyen drónokat nem vásárolni kellene, hanem gyártani, más részük pedig arra figyelmeztetett, hogy a Bayraktarok békeidőben hasznosnak bizonyulhatnak – erdőtüzek megfigyelésére, határellenőrzésre, de háborús körülmények között egy kalap bizonyos égésterméket sem érnek.

Kapcsolódó cikk

Szerbia fejlett tüzérséget és drónokat vásárol az izraeli Elbit Systemstől

Mondjuk a szerbek által vásárolt izraeli Hermes 900 drónok képességei messze meghaladják a Bayraktar képességeit, arról nem is beszélve, hogy ezek ki tudják jelölni a célpontokat az ugyancsak izraeli gyártmányú Puls rakéta sorozatvetőnek, amelyeket Szerbia, de Németország is beszerzett.

A szakértők szerint az izraeli rendszer jobb, mint az amerikai Himars, arról nem is beszélve, hogy a szerbek állítólag kibokszolták a lövedékek licenc alapú helyi gyártását.

Miután a horvát Himarsok csak valahol 2028-ban várhatóak az Egyesült Államokból, egyértelmű, hogy ki járt jobban. Főleg ha tudjuk, hogy a horvátok csak az alapcsomagot rendelték meg, amely 80 kilométeres hatótávú rakétákkal rendelkezik, a szerb Pulsok 300+ kilométeres hatósugarával szemben.

Visszakanyarodva a Bayraktarokhoz, a vásárlásnak csak abban az esetben lesz értelme, ha a horvátok ezeket valamilyen módon megbütykölik és kiegészítik az eszéki Orqa fejlesztéseivel. Állítólag az eszékiek megállapodtak a török céggel a közös fejlesztésben, így még e téren lehet meglepetés.