Szerbia munkaerőért kiált, lítiumbányászok előnyben!

Szerbia munkaerőért kiált. Ennek oka a lakosság elöregedése és a fiatal szerbek elvándorlása olyan helyekre, ahol jobb életet remélnek. Ezzel szemben a ghánai fiatalok Szerbiában látják meg a lehetőséget – mert náluk a helyzet még rosszabb, mint Szerbiában. Accrai beszámolók szerint jelenleg zajlanak a végső tárgyalások Ghána és Szerbia között egy munkaerő-mobilitási megállapodás megkötéséről, amibe – érdekes módon – beletartozik a lítium kiaknázása is, nem véletlenül!

Államilag támogatott migráció

Szerbia elöregedő népességgel és egyre fokozódó munkaerőhiánnyal küzd, mindeközben Ghána – nyugat-afrikai államként – fiatal, ugyanakkor tömegesen munkanélküli lakossággal rendelkezik. Ghánában az átlagéletkor mindössze 21,1 év, Szerbiában viszont ez 44,9 év – szemben a globális átlagként számon tartott 30,5 évvel.

A Ghánai Hírügynökség beszámolója szerint Marko Đurić szerb külügyminiszter hivatalos accrai látogatása során vendéglátójával, Samuel Okudzeto Ablakával közös sajtótájékoztatón jelentette be az együttműködés szándékát az „államilag támogatott migráció” terén.

Egyszerűbben fogalmazva: szerb részről megszüntetik azokat a bürokratikus akadályokat, amelyek eddig megnehezítették, hogy ghánai fiatalok legálisan dolgozhassanak Szerbiában – ahol egyébként ebben az évben 100 000 munkavállalási engedély kiadását tervezik a külföldiek számára.

Bizonytalanságok Koszovó elismerése körül

Több forrásból származó egybehangzó adatok szerint Ghána 2012. január 23-án hivatalosan elismerte Koszovó függetlenségét, ugyanakkor 2019-ben szerb források arról számoltak be, hogy Ghána visszavonta ezt az elismerést, mert Ivica Dačić akkori szerb külügyminiszter szerint az afrikai ország rájött, hogy „elsietett” volt a lépés.

Dačić azidőtájt több országot is megkörnyékezett, hogy vonja vissza Koszovó elismerését, ebből szinte sportot csinált. 2025. április 16-án aztán jött a hidegzuhany, John Mahama ghánai elnök ugyanis hivatalosan megerősítette, hogy az elismerés továbbra is érvényben van, és hogy a korábbi visszavonásról szóló jelentések tévesek voltak – legalábbis koszovói források szerint.

Marko Đurić jelenlegi szerb külügyminiszter ugyanakkor emlékeztetett a ghánai képviselők részvételére a 2021-es belgrádi magas szintű találkozón, amely az El nem kötelezettek mozgalma megalakulásának 60. évfordulója alkalmából került megrendezésre, és megjegyezte, hogy ez ismét megerősítette a két ország közötti baráti kapcsolatokat.

A hivatalos szerbiai közlemény szerint Đurić hangsúlyozta, hogy Szerbia és Ghána számos nemzetközi kérdésben közös álláspontot képvisel, beleértve a szuverenitás és a területi integritás iránti elvi elköteleződésüket.

A szerb külügyminiszter egyúttal köszönetét fejezte ki Ghánának azért a folyamatos és elvi támogatásért, amit „Koszovó és Metóhia” kérdésében nyújt Szerbiának, mindebből pedig egyenesen következik, hogy Szerbia és Koszovó is azzal hülyíti a saját népét, hogy Ghána az ő pártjukon van.

Lítiumbányászok előnyben

Accrai beszámolók szerint jelenleg zajlanak a végső tárgyalások a Ghána és Szerbia közötti munkaerő-mobilitási megállapodás megkötéséről, amibe – érdekes módon – beletartozik a lítium kiaknázása is!

Az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb ghánai online hírportál, a MyJoyOnline beszámolója szerint Samuel Okudzeto Ablakwa ghánai külügyminiszter a napokban tartott szerb-ghánai találkozón arról beszélt, hogy „a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését célzó törekvések olyan stratégiai területekre vonatkoznak, mint a lítiumkutatás, a mesterséges intelligencia, a tengeri biztonság és a védelmi együttműködés”.

Más kérdés, hogy Szerbiának nincs tengere, Ghánának ugyanakkor van, aztán majd kutakodnak ott. Viszont lítium is van Ghánában, amit lassan már bányásznak is, ezért Szerbia számára ezúttal a Koszovó körüli bizonytalanság sem akadály, az elvek ugyanis nem mindig számítanak, főleg ha a várható haszon nagyobbnak tűnik.

A MyJoyOnline szerint a ghánai külügyér elárulta, hogy Szerbia, amely a világ lítiumkészletének 11 százalékával rendelkezik, beleegyezett abba, hogy a feltárási tevékenységek támogatása érdekében megosztja műszaki szakértelmét Ghánával.

Vagy éppen fordítva, merthogy Ghána előrébb jár ebben a kérdésben, és akár át is adhatja Szerbiának eddigi tapasztalatait.

Ghánában az Ewoyaa térségében működik az ország első nagyobb lítium-bányája, amelyből évente akár 365 000 tonna spodumén-koncentrátum is kinyerhető. Az Ewoyaa lítium bánya 100%-os tulajdonosa kezdetben az ausztrál Atlantic Lithium Limited volt, de ez menet közben változott.

Az African Report beszámolója szerint a ghánai földügyi minisztérium 15 évre bányajogot adott az Atlantic Lithium projekt számára, amely a Piedmont Lithium amerikai vállalattal közösen készül a termelésre.

2023 augusztusában az Atlantic Lithium megállapodást írt alá a Piedmont Lithiummal, amely alapján a Piedmontnak 22,5%-os részesedést biztosít a projektben. A megállapodás részeként a Piedmont 70 millió dollárt vállalt a projekt fejlesztésére, ami lehetővé tette számára, hogy további 27,5%-os részesedést szerezzen, így a teljes befektetése 128 millió dollárra emelkedett.

Az üzembe helyezést követően a bánya tulajdonjoga megoszlik az Atlantic Lithium (40,5%), a Piedmont Lithium (40,5%), a Minerals Income Investment Fund (6%) és a ghánai kormány (13%) között. Érdemes figyelni arra, hogy mennyi jut ebből Ghánának.

Hányan jöhetnek Szerbiába?

Ghána lakossága megközelíti a 34 millió főt, vagyis ötször annyian lakják az afrikai országot, mint Szerbiát.

Ghána legnagyobb problémáját továbbra is a szegénység jelenti, különösen a vidéki területeken, ahol az emberek közel kétharmada nem fér hozzá alapvető szolgáltatásokhoz, például az oktatáshoz vagy az egészségügyi ellátáshoz.

A ghánai gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe: a magas infláció mellett az államadósság meghaladja a GDP 80%-át. Bár a gazdasági növekedés lelassult, Ghána továbbra is jelentős bevételhez jut arany-, kőolaj- és kakaóexportjából.

Úgy vélik, hogy szabályozott csatornákon keresztül Ghána fiatal munkaképes lakossága elhelyezkedhet a szerb gazdaság különféle ágazataiban – elsősorban az építőiparban, egészségügyben, mezőgazdaságban, szolgáltatási szektorban és az informatikában.

Munkaerő-mobilitási megállapodás

A modern rabszolgakereskedelem szellemében Szerbia a „Világ Szerbiában” (Svet u Srbiji) program keretében ösztöndíjat kíván biztosítani ghánai diákok számára, ezáltal is erősítve az oktatási együttműködést.

Ha a munkaerő-mobilitási megállapodás megköttetik, Ghána lesz a második afrikai ország Egyiptom után, amely ilyen típusú kétoldalú egyezményt köt Szerbiával.

2025 júniusában Milica Đurđević Stamenkovski szerb munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális ügyekért felelős miniszter Kairóban tárgyalt Egyiptom munkaügyi miniszterével, Mohamed Gobránnal a két ország együttműködésének erősítéséről a szociálpolitika, munkaerő-migráció és munkavállalók védelme területén – közölte a szerb minisztérium honlapján.

A találkozón konkrét együttműködési modelleket és az egyiptomi munkavállalók bevonását is megvitatták olyan kulcsfontosságú szektorokba, amelyek Szerbia gazdasági fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségűek – figyelembe véve a jogi kereteket és a szerb munkaerőpiac igényeit.

– Afrika a jövő kontinense, és azt szeretnénk, ha Szerbia jelen lenne ezen a kontinensen a mezőgazdaság, infrastruktúra, építőipar és szociálpolitika terén. Új hidakat építünk közös barátságunk számára a jövő nemzedékek érdekében – hangsúlyozta a miniszter asszony.

A BALK részéről azonban szeretnénk emlékeztetni arra, hogy Egyiptom lakossága rohamosan nő, egyes elemzők szerint az egyiptomi túlzott népszaporulat nagyobb veszélyt jelent a nyugati világra, mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam.

A szerbiai fiatalok tömeges elvándorlása

Az ellenzéki Szerbia Központ (SRCE) párt 2024 júniusában emlékeztetett arra, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint évente mintegy 27 000 fő – többségében fiatal, képzett ember – hagyja el az országot.

– A statisztika könyörtelen: elsősorban fiatal, képzett emberek mennek el. Ami különösen aggasztó: távozásuk okai nem elsődlegesen gazdasági természetűek, hanem a kilátástalanság, a bizonytalanság, valamint a személyiség, a munka és a tudás iránti tisztelet hiánya – magyarázta a párt.

Hangsúlyozták, hogy 2015 és 2024 között – a Szerb Haladó Párt kormányzása alatt – a természetes népmozgás következményeként Szerbia lakossága közel félmillió emberrel, vagyis 437 205 fővel csökkent.

Az ellenzéki pártok rendre figyelmeztetnek: az egészségügyi rendszer siralmas állapota, az egyre csökkenő életszínvonal, az alapvető szabadságjogok és emberi jogok elfojtása, valamint a széles körű korrupció olyan mértékű demográfiai válságot idéz elő Szerbiában, amelynek a megoldását már nem lehet halogatni.

Az itt elmondottak extra tanulsága, hogy Szerbia – illetve a szerb elnök – egyáltalán nem mondott le a lítium kiaknázásáról, és a jelenlegi felfordulás ellenére újabb frontot kíván nyitni, vagyis a lítiumkitermelés lesz a menekülési útvonal számára – Vučić elnök ugyanis minden problémát „úgy old meg”, hogy még nagyobbat generál, amit hasonlíthatunk a „tűzzel oltáshoz”.