Az OIC egyszerre ítélte el a boszniai szerbeket és Washingtont

A hétvégén Isztambulban rendezték meg az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) külügyminisztereinek és tagállami képviselőinek 51. ülését. A kétnapos tanácskozás során a résztvevők számos globális és regionális kihívással foglalkoztak, és kiemelt figyelmet szenteltek Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjének és területi integritásának fenntartására.

A miniszterek zárónyilatkozatukban egyértelműen elítélték a boszniai Szerb Köztársaság (RS) jelenlegi politikai irányvonalát, amely szerintük súlyosan veszélyezteti a stabilitást nemcsak az országon belül, hanem a Nyugat-Balkán teljes régiójában.

A nyilatkozatban a tagállamok mély aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az RS vezetése aránytalan politikai nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra és az állami intézményekre.

Úgy vélték, hogy ez a gyakorlat aláássa Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és egyúttal komoly fenyegetést jelent a Daytoni Békemegállapodásra, amely 1995-ben vetett véget a három és fél évig tartó, több mint százezer emberéletet követelő boszniai háborúnak.

Szeparatista tendenciák

Az OIC figyelmeztetett arra is, hogy a Szerb Köztársaság politikai lépései – így a saját jogi és intézményi mechanizmusok kiépítésére tett törekvések – gyakorlatilag szeparatista tendenciák jegyében zajlanak, amelyeket a szervezet párhuzamba állított a 1992–1995 közötti időszak agresszív (szerb) politikájával.

A miniszterek szerint ezek az irányvonalak azért is veszélyesek, mert egyértelműen szembehelyezkednek a háború utáni béketeremtés és megbékélés elveivel, amelyek kulcsfontosságúak voltak Bosznia-Hercegovina állami újraegyesítésében.

A tanácskozás során megerősítették, hogy az OIC tagállamai teljes mértékben támogatják Bosznia-Hercegovina függetlenségét, egységét és nemzetközi jogilag elismert határait.

Kapcsolódó cikk

A Guardian írt egy cikket Dodikról és a TEK-ről

A nyilatkozat sürgette a nemzetközi közösséget – különösen a békemegállapodás aláíróit és garantálóit –, hogy közösen lépjenek fel minden olyan belső és külső törekvés ellen, amely aláássa az állami struktúrákat, vagy destabilizálja Bosznia-Hercegovinát.

A résztvevők hangsúlyozták: elfogadhatatlan a háborús bűnök relativizálása, a népirtás tagadása, valamint a háborús bűnösök dicsőítése, mert ez a gyakorlat – mint kiemelték – nemcsak az áldozatok méltóságát sérti, hanem a társadalmi megbékélés alapjait is aláássa.

Az OIC felszólította tagállamait, hogy továbbra is támogassák a srebrenicai emlékközpontot és a túlélő közösségeket, és csatlakozzanak a július 11-i nemzetközi gyásznap hivatalos elismeréséhez, amely az 1995-ös népirtás áldozatainak állít emléket.

Üdvözölték Bosznia csatlakozási tárgyalásait

A tanácskozáson elhangzott, hogy Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációja új lendületet vehet az Európai Tanács legutóbbi döntései nyomán.

Az OIC miniszterei üdvözölték a csatlakozási tárgyalások megnyitását, és sürgették az Európai Uniót, hogy a jövőben még fokozottabb diplomáciai és pénzügyi támogatást nyújtson az országnak, amely kulcsszerepet játszhat a nyugat-balkáni stabilitás megőrzésében.

A gazdasági aspektusokat sem hagyták figyelmen kívül. Az Iszlám Fejlesztési Bankot (IsDB) és a regionális fejlesztési ügynökségeket arra kérték, hogy dolgozzanak ki célzott befektetési és fejlesztési projekteket a fiatalok, a menekültek és a visszatérők támogatására – mindenek előtt azokban a térségekben, amelyeket a háború különösen súlyosan érintett.

Kapcsolódó cikk

Közeleg a vég, ügyvédei kérik Ratko Mladić feltételes szabadlábra helyezését

A nyilatkozat szerint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése elengedhetetlen feltétele a tartós békének.

A vallási és kulturális örökség megőrzése szintén kiemelt figyelmet kapott. Az OIC tagállamai kiálltak a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség mellett, amelyet Európa egyik legrégebbi és leginkább intézményesült muszlim közösségeként ismertek el.

Felszólították a tagországokat, hogy erősítsék meg kapcsolataikat ezzel a közösséggel, amely fontos szerepet játszik nemcsak Bosznia-Hercegovinában, hanem a környező országokban élő bosnyák diaszpóra vallási és kulturális identitásának megőrzésében is.

A tanácskozás zárásaként az OIC miniszterei felkérték az ENSZ főtitkárát, hogy aktívan kövesse nyomon a boszniai helyzettel kapcsolatos fejleményeket, és tegyen jelentést a Külügyminiszteri Tanács 52. ülésén.

A tagállamok egyöntetű véleménye szerint a nemzetközi közösségnek szorosabb, összehangolt és hosszú távon elkötelezett fellépésre van szüksége a béke fenntartása érdekében a Nyugat-Balkánon.

Elítélték az Irán elleni agressziót

Az Iszlám Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácskozása súlyos aggodalmát fejezte ki az Irán ellen irányuló izraeli katonai támadásokkal kapcsolatban.

A zárónyilatkozat egyértelműen elítélte az agressziót, és arra figyelmeztetett, hogy ezek a cselekmények súlyosan veszélyeztetik a térség emberi, gazdasági és környezeti biztonságát.

A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy Izrael legutóbbi lépései az iráni szuverenitás súlyos megsértését jelentik, s ezzel együtt az egész Közel-Kelet stabilitását is fenyegetik.

A résztvevők szerint az agresszió folytatása sérti a nemzetközi jogot, és hosszú távon aláássa a békés rendezés lehetőségét a térség államai között. A nyilatkozat kiemelte: haladéktalanul meg kell állítani az izraeli támadásokat, mivel azok további eszkalációhoz vezethetnek, amely regionális konfliktussá fajulhat.

A tagállamok ezenfelül sürgették a nemzetközi közösséget, hogy tegyen hathatós lépéseket az izraeli agresszió megfékezésére, és vonja felelősségre a zsidó államot a nemzetközi jog megsértése miatt.

Az Irán elleni támadásokkal összefüggésben a résztvevők kifejezték azon félelmüket is, hogy a kialakult biztonsági kockázatokon túl súlyos gazdasági és környezeti következményekkel is számolni kell.

Utaltak arra, hogy egy átfogó konfliktus nemcsak az energiaárakat befolyásolhatja, hanem kihatással lehet a globális élelmiszer- és vízbiztonságra is.

Az OIC tagállamai a tanácskozás során megerősítették, hogy elkötelezettek az Irán függetlenségét, területi integritását és nemzetközi jogi státuszát tiszteletben tartó megközelítés mellett. Egyúttal szorgalmazták a párbeszédet és a diplomáciai megoldások előtérbe helyezését, s felszólították a nemzetközi szereplőket, hogy ne járuljanak hozzá a feszültség fokozásához a térségben.

Az amerikai támadásról

Egy külön, 13 pontból álló OIC-határozatban „mind az izraeli, mind az amerikai csapásokat elítélték az iráni nukleáris létesítmények ellen”, megerősítve szolidaritásukat Teheránnal.

Az OIC felszólította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (International Atomic Energy Agency, IAEA), hogy „egyértelműen ítélje el ezeket a brutalitásnak minősített támadásokat”, és tegyen jelentést róluk az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi – aki jelen volt az ülésen – rámutatott: „az amerikai támadások jogellenesek, súlyos nemzetközi jogsértést jelentenek, és tartós következményekkel járnak”. Hozzátette, hogy „Irán kihasznál minden lehetőséget önvédelmi jogának gyakorlására”, az ENSZ Alapokmányában foglaltak alapján.

Az országok napirendjére új elemként került egy “nyitott mandátumú miniszteri kapcsolatfelvételi csoport” létrehozása, amelynek célja régiós és nemzetközi szereplőkkel együttműködve elősegíteni az eszkaláció csökkentését, illetve a békés rendezés feltételeinek megteremtését mind Irán, mind Izrael tekintetében.