Megszületett a „Kelj fel, Szerbia!” választási programja

Vasárnap este a „Kelj fel, Szerbia!” (Vostani Serbije) mottóval országos diáktüntetést tartottak 32 szerbiai városban a Diákfelkelés (Studentski ustanak) mozgalom szervezésében. A céljuk, hogy megmutassák: a politikai harc nem kizárólag Belgrád ügye, és a rendszer igazságtalanságai elleni elégedetlenség országszerte érezhető. A vasárnapi demonstráció apropóját az adta, hogy hét hónappal ezelőtt szakadt le az újvidéki vasútállomás előtetője, ami 16 emberéletet követelt.

„Nem engedünk többé” – üzenik a diákok

Először azt tervezték az egyetemisták, hogy „Választásokat akarunk” jelszóval csak Pozsarevácban (Požarevac) tartanak nagygyűlést, több hallgatói és civil szervezet azonban más városokban is úgy döntött, hogy tüntetéseket szervez, illetve a korábban bejelentett demonstrációikat mára halasztják, hogy így csatlakozzanak az országos megmozduláshoz.

A „Kelj fel, Szerbia!” mottóval meghirdetett tiltakozásokat így többek között a következő városokban tartották meg: Újvidék (Novi Sad), Niš, Kragujevac, Novi Pazar, Aleksinac, Bela Palanka, Bor, Čačak, Jagodina, Nagykikinda (Kikinda), Mitrovica (Kosovska Mitrovica), Kraljevo, Kruševac, Leskovac, Loznica, Pancsova (Pančevo), Pirot, Priboj, Prokuplje, Árpatarló (Ruma), Zenta (Senta), Zombor (Sombor), Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica), Szabadka (Subotica), Surdulica, Szabács (Šabac), Užice, Valjevo, Vlasotince, Versec (Vršac) és Nagybecskerek (Zrenjanin).

Újvidéken a demonstráció helyszíne a Futaki úti piacnál volt, Nišben az Alapfokú Bíróság előtt, míg Kragujevacban a Mária királyné sugárúton tartották meg a tüntetést.

A Futaki úti piactól a vasútállomásra vonultak a demonstrálók, akik közben azt skandálták, hogy „Választásokat akarunk!”

A belgrádi tüntetés résztvevői két hidat zártak le, és beszédeket mondtak. A beszédek mellett minden helyszínen ugyanaz a szöveg került felolvasásra, ami az ország egységét volt hivatott demonstrálni, jelezve, hogy egész Szerbia választásokat akar.

„Világosan látszik, hogy a nép felkelt, és megmutatta, hogy ennek a kormánynak már semmiféle legitimitása nincs. Ennek kapcsán a hallgatók ezen a tüntetésen bemutatták a társadalmi megállapodást, a listánk programját. Kimondtuk: annak a hatalomnak, amely évek óta rombolja a társadalmat, távoznia kell – ezért követeljük a választásokat” – hangsúlyozta az egyik belgrádi felszólaló.

A szerb fővárosban tartott megmozduláson az Elektrotechnikai Kar egyik hallgatója úgy fogalmazott, hogy „a hatalom azonban fél a választásoktól”, nem írja ki őket, mert tudja, hogy most valódi választási lehetőségük van az embereknek.

„Mi egy olyan listát kínálunk, amely tisztességen és méltóságon alapul” – hangzott el a belgrádi megmozduláson.

Saját választási program

A demonstráló diákok részletes választási programot tettek közzé, benne 18 pontban megfogalmazott követeléssel, valamint a listára kerülő jelöltek számára megszabott feltételekkel. Céljuk egy új politikai alternatíva létrehozása, távol a jelenlegi pártstruktúráktól.

Leszögezték, hogy a diákok listáján csak olyan jelöltek szerepelhetnek, akik nagykorú szerbiai állampolgárok, nem tagjai sem a jelenlegi kormánynak, sem a parlamenti ellenzéknek, nem kormányzati vagy törvényhozási tisztségviselők és vállalják a választási program betartását.

A diákok által megfogalmazott követelések a következők:

• A hallgatói követelések teljesítése, miután a jelenlegi hatalom nem teljesíti a hallgatók jogos követeléseit, amit az intézmények működésképtelensége is bizonyít.
• A sajtószabadság biztosítása, igazságos és időszerű tájékoztatás, a REM, vagyis a Szerbiai Elektronikus Médiumok Szabályozó Testületének reformja, és pártatlan média.
• Az egyik legfontosabb követelés a szabad és tisztességes választások megtartása, amibe beletartozik a választói névjegyzék felülvizsgálata, valamint a megfélemlítés és csalás kizárása.
• Független igazságszolgáltatás, amin politikai befolyástól mentes bíróságot és ügyészséget értenek, de ide sorolták a különleges ügyészség felállítását a közszereplők ügyében.
• A diákok programjához tartozik a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolása, a pénzmosás elleni fellépés, a biztonsági szervek ellenőrzése, és az állami szerződések nyilvánosságra hozása.
• A közberuházások átláthatósága sem maradt ki a programból, ami alatt az állami infrastruktúrák állami kézben tartása, és a közbeszerzések szabályos lebonyolítása értendő.
• Építkezések és közlekedésbiztonság alatt minden jelentősebb beruházás független felülvizsgálatát tűzték ki célul.
• A természeti erőforrások és környezetvédelem címszó alatt értendő a lítium kiaknázását szolgáló „Jadar” típusú projektek leállítása, zöldterületek bővítése. Ez a programpont jelzi, hogy a diákmozgalom közelebb került a környezetvédőkhöz, az utóbbi időben közös demonstrációkat is tartottak.
• A diákok figyelmét nem kerülte el a mezőgazdaság helyzetének rendezése, az egyéni termelők támogatása, és politikamentes szubvenciós rendszer megteremtése. A mezőgazdasági termelők kezdetektől fogva kiálltak a diákok mellett.


Kapcsolódó cikk

Le akarják nyomni a torkukon a távoktatást, közben a hatalom megkezdte a leszámolást a “forradalmárokkal”

• Az oktatás is rákerült a listára, az egyetemisták jobb munkakörülményeket és nagyobb megbecsülést követelnek a pedagógusok számára.
• A tudomány támogatása keretében hosszú távú, intézményileg független kutatásfejlesztési stratégia kidolgozása került szóba.
• A diákok kultúra, a tudás és a művészet értékeinek védelméért is síkraszállnak, és ragaszkodnak a kulturális örökség megőrzéséhez. Ennek is erős politikai kicsengése van, ami a Donald Trump veje által tervezett belgrádi építkezést is érintheti.
• Az egyetemi hallgatók korrupciómentes közegészségügyet követelnek, ami tartalmazza a betegjogok és a szakmai etika betartását.
• Felvetődött a helyi önkormányzatok kérdése is, amelyek által biztosítani szeretnék a közvetlen demokráciát, mégpedig a lakossági részvételt a döntéshozatalban, ami által felértékelődne a polgári gyűlések szerepe.
• A hallgatói érdekképviseleten is módosítanának, a jelenlegi hallgatói struktúrákat a plénumokon alapuló közvetlen demokrácia váltaná fel.
• A munkavállalói jogok érdekében megreformálnák a munka törvényeit, és emelnék a minimálbért.
• A nemzeti érdekek keretében felvetették a szuverenitás kérdését, az emberi jogok betartását, a gazdasági fejlődést, valamint a katonai semlegesség külpolitikai alapértékként történő megőrzését.

Először az országot kell felszabadítani

Jól látható, hogy a diákok által megfogalmazott tizennyolc pontból két kérdés kimaradt, amit a jelenlegi politikai elit már rongyosra elnyűtt: az egyik Koszovó, a másik pedig az európai csatlakozás ügye. A diákok ugyanis erőteljesen neheztelnek Brüsszelre.

A Mikser Fesztivál (egy évente megrendezett, multidiszciplináris kulturális esemény Belgrádban) vasárnapi vitájában Mila Jovanović, a blokádot szervező diákok képviselője hangsúlyozta, hogy a diákok „egységesek a követeléseikben”, ugyanakkor „nincs egységes gondolkodás”. Elmondása szerint sokan támogatják az európai integrációt, míg másokban erősödik az EU-ellenes érzület.

„Először szabadítsuk fel a hazánkat, és csak utána beszéljünk az Európai Unióról” – jelentette ki Jovanović. Kiemelte, hogy az EU következetesen hangsúlyozza a demokrácia és a jogállamiság értékeit, ugyanakkor pragmatikusan és diplomatikusan cselekszik, ami miatt a diákok csalódottak voltak az EU Szerbiával kapcsolatos reakcióiban.

„Tizenhárom éve autoriter rezsim alatt élünk, és az EU reakciója különösen az Európai Bizottság részéről nagyon enyhe volt” – tette hozzá.

Jovanović szerint először felszabadítják az országot, és majd csak utána foglalkoznak egyéb témákkal – az EU-val, Koszovóval és minden mással.

„Szeretnénk, ha a nemzetközi közösség, beleértve az EU-t is, nem lenne néma azzal kapcsolatban, ami velünk történik, de ez nem jelenti azt, hogy minden diák támogatja az Uniót” – zárta gondolatait Jovanović.

A Mikser Fesztivál két szereplője (Forrás: X platform)

Jovo Bakić, a Belgrádi Egyetem Bölcsészeti Karának professzora az EU-t „középkorú, közömbös férfiként” jellemezte, aki „érzéketlen és képmutató, s elfordítja a fejét, hogy ne lássa a helyi zsarnokokat, akik zaklatják a polgárokat”.

Bakić szerint az Unió önmagában nem kívánatos, és szeretné, ha értékek tekintetében sokkal jobb lenne, mert hogy a fasizmus is „európai érték”. Kiemelte, hogy ha az EU Orbán Viktor, Marine Le Pen vagy Giorgia Meloni uniója lenne, akkor az nem az ő Uniója.

„Már elegem van ebből az egy emberből az elnöki palotában (Vučić), nincs szükségem még 15 ilyenre” – mondta a szerb elnök által gyakran szidott és sokszor megalázott Bakić a Mikser Fesztivál vasárnapi vitájában.