Le akarják nyomni a torkukon a távoktatást, közben a hatalom megkezdte a leszámolást a “forradalmárokkal”

Káosz és nyomásgyakorlás, röviden így lehetne jellemezni a felsőoktatás jelenlegi helyzetét Szerbiában. A csaknem napra pontosan hat hónapja tartó blokádokat követően, az Oktatási Minisztérium úgy döntött, úgy próbálja meg kikerülni a tiltakozó egyetemi hallgatókat, hogy minden érintett intézménynek engedélyt ad a távoktatásra – akárcsak a Covid-járvány idején.

Előbb is eszükbe juthatott volna, mondhatnánk, így azok, akik azért tiltakoznak, mert “tanulni akarnak”, már régen hazamehettek volna a belgrádi Pionír parkból, tanulni.

Ehelyett azonban a tanulni vágyók most éhségsztrájkra készülnek, ha június 1-ig nem teljesíti az állam a követeléseiket, a blokádot tartó egyetemi hallgatók pedig tiltakoznak: azt mondják, az online nem megoldás, a problémák ugyanúgy tornyosulnak előttünk, a követeléseket pedig nem teljesítették. Így sokan az online oktatást is bojkottálják.

Hatvan kar kapott engedélyt a távoktatásra

A héten több mint hatvan felsőoktatási intézmény kapott engedélyt a távoktatás megszervezésére. Ehhez külön programterv, pótlási terv kellett, sok karon a nyár folyamán is lesznek vizsgaidőszakok, a következő tanév pedig ennek tükrében valamennyi késéssel, több helyen novemberben indulna.

Hogy a felvételi mikor lehet, nem tudni, mert sok középiskola esetében továbbra sem világos, mikor ér véget a tanítás. De hogy pontosan milyen módon valósul meg az oktatás, mikor kezdődik, és mikor várhatók az első vizsgaidőszakok – az egyetemtől függően változik.

Miközben egyes helyeken még mindig folynak a tárgyalások, máshol már zajlik az oktatás, a hallgatók pedig tiltakoznak ellene, az oktatási minisztérium kategorikus: minden egyetemnek mielőbb el kell kezdenie a tananyag pótlását.

Az engedélyt a Felsőoktatási Akkreditációs és Minőségbiztosítási Nemzeti Testülettől a távoktatás lebonyolítására eddig több mint hatvan kér kérvényezte.

A diákok egy része bojkottálja a távoktatást (is)

A belgrádi Bölcsészettudományi Kar hallgatói, akik blokád alatt tartják az intézményt, kiemelték, hogy nem az év befejezése az elsődleges cél, mert ők a többi egyetemistával azért írták be a tanulmányaikat, hogy ott meg is tanuljanak valamit. Hozzáteszik, hogy bármi okból is döntöttek a blokád mellett, olyan megoldást kell találni, amely mindkét oldalnak megfelel.

A Belgrádi Szervezéstudományi Karon (FON) már néhány napja alkalmazzák az aszinkron pótlás modelljét, azaz a tanárok anyagokat töltenek fel az online platformra, és konzultációkat tartanak. Az egyik oktató, Vladimir Obradović professzor elmondta, hogy a hallgatók részéről alacsony a részvétel.

„Ezt nem lehet online oktatásnak nevezni, egyszerűen anyagok feltöltéséről van szó, amit a hallgatók – ha szeretnék – elolvashatnak. Saját tapasztalatomból és néhány kollégámtól hallva elmondhatom, hogy a hallgatók nem jelentkeznek és nem vesznek részt a konzultációkon, tehát nyilvánvalóan nem élnek ezzel az aszinkron modellel. Hogy mi fog történni a következő napokban, azt valóban nem tudjuk. Csak remélni tudom, hogy a Szervezéstudományi Kar vezetése nem hoz döntést anélkül, hogy egyeztetne a hallgatókkal” – nyilatkozta Obradović az Insajdernek.

Szabadkai dékán: Egyre nagyobb a nyomás

Az Újvidéki Egyetemen is összeültek a dékánok és a felsőoktatásért és tudományos kutatásért felelős titkárok. A szabadkai Közgazdaságtudományi Kar dékánja, Aleksandar Čučković az Insajdernek elmondta, hogy a tárgyalások még mindig zajlanak.

Čučković egyébként az a dékán, aki elsőként állt ki a hallgatók mellett, végig támogatta őket és most is azt teszi. Kiemelte, hogy a végrehajtó hatalom részéről egyre nagyobb a nyomás, így most mérlegelik, hogyan tovább.

Az Újvidéki Egyetem hat dékánja elhatárolódott attól a közleménytől, amelyben hangsúlyozták, hogy sürgősen meg kell kezdeni az oktatást.

Čučković megjegyezte, hogy az Újvidéki Egyetem néhány kara már döntést hozott az oktatás újraindításáról, és hogy a közeljövőben intenzív viták lesznek erről több okból is.

„Jogellenesen visszatartják az oktatók és a kar egyéb dolgozóinak a fizetését is, folyamatban van a felügyelőségi vizsgálat is”, mondta.

A niši egyetem fennmaradó három karának tanulmányi és tudományos tanácsa is ülésezett, és elfogadták az online vagy kombinált oktatás bevezetéséről szóló döntést, ami azt jelenti, hogy az egész Niši Egyetem visszatér az oktatáshoz.

A niši Természettudományi és Matematikai Kar professzora, Miodrag Đorđević az Insajdernek elmondta, hogy a niši hallgatók is ellenzik ezt az oktatási formát.

„Az összes kar hallgatói bojkottra szólítanak fel az online oktatás ellen. A legtöbb karon ez a bojkott jelentős támogatást élvez – előadásokon kevés hallgató jelenik meg, vagy egyáltalán nem jelennek meg”.

Egyébként Szerbiában a hatályos szabályok szerint a felsőoktatási intézmények nem alkalmazhatják a hibrid oktatási modellt (távoktatás lebonyolítása az intézmény székhelyén való működésképtelenség esetén) az Oktatási Minisztérium előzetes engedélye nélkül, és minden intézménynek egyedileg kell kérelmet benyújtania az engedély megszerzésére.

Megtörnek az egyetemisták vagy csak más formát ölt a tiltakozásuk?

A Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán is zajlik online oktatás. Mint az intézmény honlapján közzétett közleményből kiderül, ez a főiskola önálló felsőoktatási intézmény.

A Szerb Köztársaság felsőoktatási törvénye alapján az intézmény kizárólagos tevékenysége az alap-, a szakirányú és a mesterfokú tanulmányok megvalósítása. Azaz, ha az intézmény nem folytat oktatási tevékenységet, akkor működése teljesen ellehetetlenül.

Ennek következményeként az alkalmazottak számára is ellehetetlenítik a munkavégzés jogát, amelyet a Szerb Köztársaság Alkotmánya garantál. Ezért kérik, hogy a demokrácia elvével összhangban, mindenki jogát tartsák tiszteletben – azokét is, akik tanulni és tanítani szeretnének.

Az egyetemisták választásokat követelnek, amitől a rezsim egyre inkább elzárkózik, ezért a diákok május 30-án Belgrádban, június elsején Pozsarevácon tüntetnek

A szabadkai Építészmérnöki Kar hallgatói, akik valamivel később, február folyamán csatlakoztak a blokádhoz, hangsúlyozták, azért követelik a rendkívüli parlamenti választások kiírását, mert teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi hatalom nem tudja teljesíteni a követeléseiket.

“Az aktuális hatalom ellenségként és ellenfélként tekint ránk, és mindenre képes, hogy elfojtsa a diákok hangját, amely egész Szerbiát, de még a régiót is felébresztette” – fogalmaztak az egyetemi kar hallgatói.

Úgy vélik, hogy „ez a hatalom el akarja hallgattatni és meg szeretné szüntetni azokat az egyetemeket, karokat, dékánokat és professzorokat, akik kiálltak a hallgatóik mellett”, hozzátéve, hogy az egyetem csak részlegesen van blokád alatt, mivel közben döntés született az oktatás pótlásáról is.

„Az oktatás pótlásáról (konzultatív oktatásról) szóló döntés nem volt könnyű, de számunkra az egyetem a legfontosabb intézmény, és semmilyen módon nem akarjuk megengedni, hogy ezt az intézményt megszüntessék vagy bezárják” – üzenik.

A kar vezetőségével egyébként kiváló a kapcsolatuk, mondják, és hangsúlyozzák, ez a döntésük, nem a harc végét jelenti, és nem jelenti azt, hogy lemondtak volna a követeléseikről.

“Egy új és másfajta szakaszába lépünk a küzdelemnek. A blokádban lévő hallgatók továbbra is jelen lesznek az egyetemen, minden tiltakozó tevékenységgel együtt, de bármiféle pártpolitikai szerepvállalás nélkül” – mondják a hallgatók, s hozzáteszik: “mindig legalább három lépéssel előrébb járnak, és félniük kell attól, ami következik”.

Hogy pontosan mire céloztak ezzel, nem tudni – annyi bizonyos, hogy június elsején nemcsak Pozsarevácon, hanem több szerbiai és vajdasági városban is nagy egyetemista tüntetés lesz, amelynek jelmondata – decentralizáció betöltés alatt…