Koszovó
Balkáni pufferzóna: Angliába vágyott? Koszovóban köt ki
A gazdasági nehézségekkel küzdő balkáni országok egyre inkább hajlandók befogadni a Nyugat által elutasított menedékkérőket, anyagi ellenszolgáltatás fejében. A britek – miután a Ruandával kötött migrációs megállapodást jogi okokból elvetésre került – alternatív megoldásokat keresnek, így került képbe a Balkán
A Nyugaton sikertelen menedékkérők befogadása egyre vonzóbb üzleti lehetőséggé válhat a gazdaságilag vergődő balkáni országok számára, amit a politikai partnerek kérésére teljesítenének anyagi ellenszolgáltatásért. A pénzszűkével küzdő Balkán országai ezért hajlandók lehetnek arra, hogy a Nyugatról kilökött, és menedékjogra alkalmatlannak nyilvánított migránsokat befogadják. Albánia már leszerződött Olaszországgal, Koszovó pedig most kapott ajánlatot Londonból. Európa szélén így lassan kialakulhat a „migránsraktárak” új hálózata – szögesdrót helyett kormányzati megegyezéssel.
Kurti segít
A Keir Starmer vezette brit kormány nem titkolja, hogy elutasított menedékkérőket küldene a Balkánra. A Sun információi szerint Koszovóval tárgyalnának arról, hogy ott hozzanak létre „visszatérítési csomópontot” (return hub).
Koszovó annak a kilenc ország egyike, köztük több balkánival, ahová a migránsokat „exportálnák”. Albin Kurti koszovói ügyvezető miniszterelnök diplomatikusan nyitott: „segíteni kívánunk az Egyesült Királyságnak, barátunknak, partnerünknek és szövetségesünknek” – mondta, hozzátéve, hogy a döntést majd a megfelelő intézmények ajánlása alapján hozzák meg.
„Elkezdhetjük a tárgyalásokat a témáról, de minden állami intézményünknek részt kell vennie benne, és a döntés az ő ajánlásaiktól függ majd. Sok kérdésre azonban előzetesen választ kell kapnunk” – mondta a koszovói kormány szóvivője, Përparim Krieziu a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva.
A Sun brit bulvárlap értesülése szerint Koszovó elnöke, Vjosa Osmani is nyitottságát fejezte ki a tárgyalások iránt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hivatalos egyeztetések még nem történtek.
Ruanda helyett a Balkán
A britek új migrációs stratégiája annak az ominózus ruandai programnak a bukása után született, amelyet még Boris Johnson idején dolgoztak ki.
A Ruandával kötött, nagy port kavart migrációs megállapodás 2022-ben született. A program lényege az volt, hogy az Egyesült Királyságban illegálisan tartózkodó, menedékkérelemre jogosulatlan személyeket Ruandába szállítanák át, ahol kérelmüket feldolgoznák, és adott esetben ott telepedhetnének le – nem pedig az Egyesült Királyságban.
Ez a megállapodás azonban jelentős jogi és politikai ellenállásba ütközött. Több emberi jogi szervezet és bíróság is bírálta a tervet, mivel az potenciálisan sértheti a menedékkérők nemzetközi védelmét és emberi jogait. A brit Legfelsőbb Bíróság 2023 végén úgy határozott, hogy a Ruandával kötött egyezmény nem törvényes, mivel Ruanda nem tekinthető elég biztonságos országnak az ilyen eljárások lebonyolítására.
Ennek következtében a Keir Starmer vezette új brit kormány deklarálta, hogy nem kívánja végrehajtani a ruandai programot, és más, jogilag és erkölcsileg fenntarthatóbb megoldások után néz, vagyis Starmerék gyorsan új irányba fordultak – ha Afrika nem megy, jöjjön a Balkán.
Az albán minta
A menedékkérők „exportja” annak a szélesebb brit stratégiának a része, amelynek célja a növekvő számú illegális migráns érkezésének megfékezése.
A brit sajtó szerint ezek a központok elsősorban átmeneti elhelyezést biztosítanának azoknak a menedékkérőknek, akik már minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, és hazatelepítésre várnak: az üzlet alapja: mi adunk nektek menekülteket, cserébe ti kaptok pénzt és „beruházást”.
A Human Rights Watch nemzetközi szervezet arra figyelmeztetett, hogy az illegális migránsok befogadása újabb jogsértésekhez vezethet, valamint új kihívásokat jelenthet a fogadó országok számára.
A koszovói terv az albániai befogadó központok mintáját követné, ahová Olaszország a tengerentúlról küldi azokat a migránsokat, akiket Róma elutasított. Albánia – konkrét előnyök reményében – engedélyezte Olaszország számára két modern tábor létrehozását, az olaszoknál elutasított migránsok számára.
A brit kormány hasonló lehetőségeket keres, és állítólag több országban is kopogtatott: Szerbiánál, Boszniánál és Észak-Macedóniánál. Elemzők szerint ennek a törekvésnek a része lehet egy nemrégiben bejelentett, hatmilliárd eurós beruházási csomag Észak-Macedóniában. Úgy tudni, hogy Albánia ugyanakkor határozottan nemet mondott, Koszovó pedig még mérlegel.
Chris Philp brit árnyék belügyminiszter azt mondta, hogy Albánia elutasítása a visszatérési központokról „megalázó” a miniszterelnök számára. Szerinte az ötlet nem lesz visszatartó erejű, mivel csak azokat az illegális bevándorlókat távolítják el, akiknek a menedékjogi kérelmét elutasítják.
Philp szerint az egész terv értelmetlen, mert „a La Manche csatornát illegálisan átkelők túlnyomó többségének kérelmét a brit hatóságok elfogadják.”
Pristina rendelkezik tapasztalatokkal
A „visszatérítési csomópontok” gondolata – ahogy az Egyesült Királyság nevezi ezeket – nem új keletű.
Az Európai Unió idén márciusban olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy a migránsok kérelmeit saját határaikon kívül bírálják el.
Mint láttuk, Olaszország már működtet ilyen rendszert, és számos más európai ország is hasonló megoldásokat keres; különösen hangosak ebben a mostani német kormánykoalícióhoz tartozó CDU képviselői.
A Londonnal esetleg létrejövő megállapodás nem lenne Pristina első ilyen jellegű egyezménye.
Egy hasonló, széleskörű kritikát kiváltó megállapodás keretében 2022-ben Koszovó 300 börtöncellát adott bérbe Dániának a gjilani/gjilanéi büntetés-végrehajtási intézményben, ahol dániai börtönökből kitoloncolt, elítélt bevándorlókat helyeznének el.
Koszovó ezért több mint 200 millió eurót kapna, amit a börtönkapacitások fenntartására és a megújuló energiaforrásokra irányuló projektekre fordítanának. Az első dán elítéltek várhatóan 2027 áprilisában érkeznek Koszovóba.
Ez a megállapodás számos nemzetközi szervezet és civil szereplő éles kritikáját váltotta ki, akik az emberi jogok megsértésének lehetőségétől és a külföldi elítéltek koszovói kezeléséből adódó kihívásoktól tartanak.
A Koszovói Kínzás Áldozatainak Rehabilitációs Központja szerint az egyezmény aggályos, negatív hatással lehet ugyanis a koszovói fogvatartottak jogaira.
Koszovónak azonban már van némi tapasztalata, korábban ugyanis „biztonságos menedéket” nyújtott mintegy 1900 afgán állampolgárnak, akiket 2021-ben evakuáltak az amerikai csapatok kivonása és a tálib hatalomátvétel után.
Az amerikai katonai bázison, Bondsteelben (Ferizaj/Uroševac) létesített menekülttábort két év után bezárták. A koszovói belügyminisztérium szerint az afgánok többségét a biztonsági ellenőrzések után szövetséges országokba telepítették át, kis részük azonban Koszovóban maradt.
Koszovó tehát már bebizonyította, hogy képes alkalmazkodni a Nyugat igényeihez – ha az ár megfelelő, és baráti helyről érkezik. A kérdés csak az, meddig érdemes a Balkánt Európa kitaszítottjainak gyűjtőhelyeként működtetni?
