HOTSPOT: Meloni bejelentette, hogy augusztustól Albániába viszik a migránsokat

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök bejelentette, hogy a migránsokat Albániába irányító program augusztus 1-jén indul. Meloni kitart amellett, hogy a terv nem pazarlás, hanem egy „rendkívül innovatív” megoldás, amely elrettenti az Európába vágyó migránsokat, mert nem lehetnek biztosak abban, hogy Olaszországba kerülnek, ha a tengeren fogják el őket. Más szóval, “Albániával riogatják őket”. Meloni a Tiránától 50 mérföldre északra fekvő Gjadërben tett látogatása során beszélt a tervekről, ahol egy volt albán légibázison évente 36 000 migránst “dolgoznak fel”, miután begyűjtötték őket a tengeren. Az ötéves program a tervek szerint Olaszországnak 670 millió eurójába kerül.

Csak férfimigránsokat “tárolnak” Albániában

Az albán miniszterelnökkel, Edi Ramával tett közös látogatás során meglátogatták Shëngjin kikötőjét is, ahol egy 4,5 méter magas szögesdróttal körülvett befogadó központot alakítottak ki a migránsok számára.

Az emberi jogi csoportok szerint a migránsok jogai veszélyben vannak Albániában, Meloni viszont elmondta, hogy 15 EU-tagállam érdeklődött már az Európai Bizottságnál, hogy „követheti-e az unió az olasz modellt az Albániával kötött megállapodásban”.

Rama ugyanakkor arról beszélt, hogy azért engedélyezte a központok létrehozását Albániában, mert ezzel szerette volna megköszönni Olaszországnak, hogy az 1990-es években több ezer albán migránst fogadott be, és rögtön hozzátette, hogy más országok hasonló kéréseit elutasította.

A tervet a brit kormány Ruandába irányuló migránsprogramjához hasonlították, de kulcsfontosságú pontokban eltér: az albániai befogadás csak a meghatározott „biztonságos” országokból származó férfimigránsokat érinti, akiket az olasz haditengerészet vagy parti őrség a tengeren elfog, mielőtt elérnék Olaszországot.

Az olaszok Albánia viszik a tengeren felszedett férfimigránsokat, mert onnan könnyebben hazatoloncolhatják őket, ha nem mennek át a “válogató mustrán”

A két hotspot extraterritorialitást élvez

A központok olasz joghatóság alá tartoznak, és azok, akik menedékjogot nyernek, Olaszországba kerülnek, míg az elutasított személyeket visszaküldik a származási országukba.

A két albániai hotspot tehát extraterritorialitást élvez: egy idegen államon belüli olasz területnek minősül, ilyen tekintetben egyenrangú lesz egy nagykövetséggel vagy konzulátussal.

Kapcsolódó cikk

Olaszország Albániába viszi a tengeren begyűjtött migránsokat, mi lesz a turizmussal?

A Corriere della Sera írása szerint a migránsok kérelmeit vizsgáló meghallgatások távolról, feltehetően internetes kapcsolaton keresztül történnének. Több olasz jogász is kétségeket fogalmazott meg az eljárás szabályszerűségével és a menedékkérők jogainak garantálásával kapcsolatban.

Az idei évben Olaszországba irányuló migránshajók száma 21 574-re csökkent az előző évi több mint 51 000-hez képest, amit Meloni a tunéziai indulások visszaszorításával magyarázott, miután Olaszország és az Európai Unió finanszírozást ígért Tunéziának a csónakos emberek visszatartásáért cserében.

Mivel az olasz gyárak igényt tartanak a migráns munkaerőre, Meloni kormánya növelte a migránsok számára elérhető munkavállalási vízumok számát. Miután a héten kiderült, hogy a tavalyi 282 000 kérelem több mint fele a Nápoly környéki Campania régióból érkezett, ahol az új érkezők mindössze 3%-a kapott munkát, felmerült a gyanú, hogy a nápolyi Camorra maffia eladja a vízumokat a bangladesi migránsoknak.

Nyilatkozat: Az itt közölt információk a Giorgia Meloni által bejelentett migrációs programot részletezik. Az intézkedés célja az Európába irányuló migráció csökkentése és az a tengeren keresztül érkező emberek elrettentése.