Torkig vannak a bűnözéssel, korrupcióval, igazságtalansággal

Több tízezer ember fordulhatott meg szombaton Szabadkán az „Észak hív” elnevezésű, egész országot megmozgató egyetemista tüntetésen. Jött mindenki – anyukák, nagymamák, apukák és nagyapák, kisgyermekes szülők, akik a délután kettőkor kezdődött tizenkét órás rendezvény valamelyik szakaszában részt szerettek volna venni.

A tüntetésen elhangzott, hogy nagyon hosszadalmas, kitartó munka árán lehet csak visszaállítani az intézményekbe vetett bizalmat, május 17-ét Szabadka napjává kiáltották ki, a helyiek pedig szeretettel és rengeteg étellel fogadták a vendégeket. Este megtelt a főtér – 10-15 ezer ember is lehetett a nyíltan kormányellenes Beogradski sindikat koncertjén.

Így készültek a szabadkaiak

A tüntetés megelőző napokban hatalmas polgári összefogás kerekedett. Önkéntesek szervezkedtek, jelentkeztek rendfenntartónak, parkolóőrnek, mások áramot, gázt biztosítottak azoknak, akik szintén adományokból sütöttek, főztek a Szabadkára érkezőknek.

Azok sem maradtak szállás nélkül, akik a tüntetést megelőző napon vagy aznap érkeztek gyalog vagy kerékpárral a városba. Az egyik szabadkai általános iskolában a lakosság adományainak és szülői összefogásnak köszönhetően néhány perc alatt hálótermet varázsoltak a tornateremből.

A „(diák)szerelem fája” Szabadkán nem csak fiataloknak

A tüntetés napján Szabadka talán legszebb utcájában, amelyet a Radić fivérekről neveztek el, asztalokat állítottak fel és palacsintát sütöttek, babot főztek, az asszonyok kiflikkel, édességgel, különféle süteményekkel készültek, amiből bárki vehetett, aki arra járt. Ennek ellenére nem panaszkodhattak a forgalomra a helyi vendéglátók sem.

„Átadták” a Népszínház épületét

Különleges performansszal készültek a szabadkai „kultúrmunkások”. Egyrészt létrehozták az éppen ott tartózkodó emberekből a Raichl-parktól a Korzón át a főtérig az összefogás, együttérzés láncát, miközben más színészek az emelvényen szimbolikusan „átadták” a Népszínház csaknem húsz éve épülő épületét.

Emlékeztettek arra, hogy a polgári tiltakozás ellenére 2007-ben lebontották az épületet, s azt ígérték öt éven belül elkészül az új épület, de nem volt rá pénz. Később 2013-ra, 2016-ra, 2019-re ígérték annak átadását, majd legutóbb tavaly, vagyis 2024 szeptemberére.

Pumpálnak tovább, a háttérben a szabadkai városháza, amelynek a homlokzatáról valamikor régen leverték a magyar címert – a kép balfelső sarka – mert bántotta a szerb szemeket és lelkeket

Az épületet a mai napig nem használja senki, a közvélemény pedig nem tudja miért. Hivatalosan legalábbis. Nem hivatalosan úgy tudni, hogy egyszerűen nincs pénz a működtetésére – túl nagy és túl drága lett. Erre emlékeztettek a színészek, majd felolvasták Majakovszkij tíz pontját a forradalomról. Ezek mindegyikét ovációval fogadta a közönség.

Ezt követően került sor a Népszínház épületének eljátszott átadására: a politikus megköszönte magának, hogy sikerült ezt elérni, majd átvágta a pénzből elkészített szalagot, s elszaladt a hatalmas kulccsal…

A délután folyamán megérkeztek a városba a kerékpárosok, akiket ünnepélyesen fogadtak a főtéren, majd élő podcast beszélgetés folyt velük a színpadon. Beszéltek a strasbourgi túráról, de a vendégek között volt Marko is, aki a staféta ultramaraton részvevője volt, és alig néhány nappal ezelőtt ért vissza Brüsszelből.

Új születésnap

A szabadkai Vedran Peić, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar hallgatója főtéren tartott beszédében azt mondta, a blokádot kezdeményező egyetemisták május 17-ét Szabadka napjává nyilvánították.

Emlékeztetett arra, hogy 1779-ben Szabadka a Habsburg Birodalomban szabad királyi városi rangot kapott, ezért szeptember 1-jét – amikor ez a döntés megszületett – a város napjaként ünneplik, és ennek részeként tavaly például a „népszerű” pop-folk énekesnő, Jelena Karleuša is fellépett.

Peić ennek kapcsán kijelentette, hogy az egyetemisták „egy nagyon fontos döntést hoztak”, és május 17-ét „Szabadka napjának” nyilvánították: „ti nekünk Karleušát, mi nektek egyetemistákat” – üzenettel.

Miért tart mindez ilyen sokáig?

Aleksandar Čučković, a szabadkai Közgazdasági Kar dékánja, beszédében azt hangsúlyozta, hogy minden tüntető „torkig van a bűnözéssel, korrupcióval, igazságtalansággal”, és „alapjaiban akarják megváltoztatni a társadalmat”.

Hozzátette, hogy ez nem könnyű és hosszadalmas.

– Főleg, miután társadalmunkat az elmúlt évtizedekben szinte teljesen szétzúzták. Ezért tart ez ilyen sokáig. Hogyan tudjuk újra összekapcsolni a társadalmi szövetét? A válasz egyszerű, de a feladat óriási: a bizalom kiépítésével. Csak bizalommal juthatunk el oda, ami hiányzik. A másik fél tiszteletével, a hallgatással a beszéd helyett, az érvekkel alátámasztott állításokkal, és a közösen elfogadott szabályok betartásával

– mondta Čučković, aki szerint csak ez teremtheti meg a felelősséget, ami a bizalom alapja.

Úgy vélte, hogy ez a folyamat mindaddig tart majd, amíg élünk: a küzdelem a bizalomért és az összefogásért folyik, hogy a közérdek megelőzze az egyéni érdeket.

– Nem időnként és kicsit, hanem folyamatosan és erősen. Okosan, bátran, elszántan, hogy együtt lépjünk ki a szabadságba

– üzente Čučković a szabadkaiaknak.

A Beogradski Sindikat (BS) nevű együttes tagjait tegnap este Szabadkán ért támadás egy koncert során, amelyet a „Sever zove” (Észak hív) nevű diáktüntetés keretében tartottak – számolt be róla a Beta hírügynökség.

A zenekar közleménye szerint „egy ponton a BS tagjait a színpadon támadták meg fizetett huligánok, akik hátulról tojással és paradicsommal dobálták meg őket, azzal a céllal, hogy zavargást és káoszt idézzenek elő egy békés és méltóságteljes polgári gyűlésen”.

A zenészek köszönetüket fejezték ki a szerb hadsereg veteránjainak és a diákrendfenntartóknak, akik gyorsan közbeléptek és polgári letartóztatással ártalmatlanították a támadókat.

A BS tagjai hangsúlyozták, hogy az incidens a rendőrség szeme láttára történt, amely csak akkor avatkozott közbe, amikor a veteránok és a diákok felszólították őket a támadók őrizetbe vételére.

Egyúttal felszólították az illetékes szerveket, hogy szankcionáljanak „minden további, szervezett kísérletet, amely zavargásokat és konfliktusokat igyekszik szítani a békés tüntetéseken”.

Hozzátették: „Megjegyezzük, hogy a zenekar tagjai nap mint nap a legsúlyosabb fenyegetéseknek és sértéseknek vannak kitéve a közösségi médiában, és a rezsim ezzel a támadással új fázisba lépett, amely már a fizikai erőszakot is magában foglalja… Mi azonban még erősebben folytatjuk, mert az ilyen aljas támadások csak azt bizonyítják, hogy a szabadság már a sarkon túl van” – zárta közleményét a Beogradski Sindikat.

Miért nem merik kiírni a választásokat?

A szintén a szabadkai Közgazdasági Karon oktató Dražen Marić professzor véleménye szerint a blokádok azt jelentik, hogy „valami rohad az államban”, és ezek zavarják a rezsimet, mert „rombolják az idilli képet, ami szerint Szerbia a legerősebb gazdaság, egy gazdasági tigris és a legcsodálatosabb ország, ahol élni lehet”.

– Ez egy mélyen megosztott társadalom súlyos problémákkal, és mi egy olyan állam látszatában élünk, amelynek nincs meghatározott országhatára, és az intézmények működése is csak látszólagos. A blokádok azért zavarják a rezsimet, mert olyan üzenetet közvetítenek, amelyet nem lehet hallani az országos frekvenciákon

– mondta Marić. Véleménye szerint a diákok azért döntöttek úgy, hogy rendkívüli parlamenti választásokat követelnek, „mert nem várhatják tovább Godot-t, aki sosem jön el”. Mert nem kaptak választ a kérdéseikre, mert nem teljesítették a követeléseiket.

– Azt mondják mi csak egy hangos kisebbség vagyunk. Hogy hangosak vagyunk, az igaz. De hogy kisebbség vagyunk-e? A hatalom, amely szinte évente szervez valamilyen választást, most fél a diákoktól?

– állapította meg Marić, aki szerint a Szerb Haladó Párt megriadt attól, hogy kiírja a választásokat.

– Félnek a választásoktól, miközben minden országos frekvenciát uralnak? Elképzelhető, hogy kihagynák a lehetőséget, hogy megmutassák, mennyivel többen vannak nálunk? Álljanak ki a választásokra, és bizonyítsák, hogy többen vannak!

Nincs vége, újabb tüntetés időpontját jelentették be

Az egyetemisták Szabadkán jelezték, hogy május 20-án Čačakon lesz nagy megmozdulás, a következő országos tüntetés pedig egy hét múlva, május 24-én lesz Zaječarban.

Kapcsolódó cikk

„Aco, Srbine!” – Vučić és a drónérzékeny nagygyűlés Nišben

Azért ebben a városban, mert két hét múlva, június 8-án itt helyi választásokat tartanak. Ez lesz az első fokmérője, hogyan is áll a Szerb Haladó Párt, sikerül-e győznie vagy elszenvedi első vereségét.

A diákok mindeközben azt üzenték a szerb államfőnek, Aleksandar Vučićnak, hogy a választások megtagadására utaló kijelentése, hogy semmilyen követelésről nem hajlandó tárgyalni, nevetséges, azt mondták, hogy az elnök süketnek és vaknak tetteti magát, pedig semminek sincs vége, a harc folytatódik.

Úgy tűnik, tényleg komolyan is gondolják. A fiatalok fél év után sem fáradtak el, és ez erőt adnak a népnek is, amely szebb jövőt szeretne a gyerekeinek. Most a politikai fogvatartottak kiszabadítása a prioritás, az egyetemisták az újvidéki bíróság blokádjára invitálják az embereket. A harc többek között ott folytatódik mától.