A NATO Koszovóban erősít, a levegőből figyeli Szerbiát

Christopher Cavoli amerikai tábornok, az Egyesült Államok egyik legmagasabb rangú katonai vezetője, valamint a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka (SACEUR) részletes tájékoztatást adott az amerikai szenátusnak azoknak a térségeknek a biztonsági helyzetéről, ahol amerikai erők állomásoznak – különös tekintettel a Nyugat-Balkánra.

Bővítik az állandó jelenlétet

Beszédében Cavoli kiemelte Koszovót és Bosznia-Hercegovinát mint két olyan országot, amelyek továbbra is komoly biztonsági és stabilitási kihívásokkal néznek szembe. Külön hangsúlyozta a KFOR jelenlétét Koszovóban: a jelenleg ott szolgáló mintegy 4.300 katona közül körülbelül 600 amerikai állampolgár.

– A KFOR továbbra is jelen van a helyszínen, és a koszovói helyzetet szoros figyelemmel kísérjük. Az Egyesült Államok kevesebb mint 600 katonával járul hozzá a misszióhoz, miközben a teher jelentős részét szövetségeseink – Olaszország, Törökország, az Egyesült Királyság és Magyarország – viseli

– jelentette ki Cavoli. Elmondása szerint az Egyesült Államok az elmúlt év során tartalékos erőket telepített Koszovóba a növekvő feszültségek kezelésére, és jelenleg a cél az állandó jelenlét bővítése, hogy a tartalékos egységek tehermentesítése megtörténhessen.

– Bővítjük az állandó katonai jelenlétet Koszovóban, hogy tehermentesítsük a tartalékos erőkkel hozzájáruló szövetségeseket. Úgy gondolom, hogy hamarosan megállapodásra jutunk, és rendelkezésünkre állnak majd a szükséges erőforrások

– mondta Cavoli, aki tavaly áprilisban szinte ugyanerről számolt be, ami azt jelzi, hogy nem javult a helyzet a térségben.

Cavoli Magyarországot is megemlítette, mint NATO-szövetségest

A parancsnok hangsúlyozta az Európai Unióval való szoros együttműködést is a boszniai EUFOR Althea misszió kapcsán, és kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát a térség stabilitásának fenntartásában.

A tábornok elismerően szólt Franciaország gyors reagálásáról a bosznia-hercegovinai feszültségekre, és emlékeztetett arra, hogy a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót és két ejtőernyős zászlóaljat vezényeltek a térségbe a tavalyi nyár folyamán, erődemonstráció céljából.

Közvetlen párbeszéd

Vjosa Osmani koszovói elnök 2025. február 15-én a Müncheni Biztonsági Konferencián találkozott Christopher Cavolival, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnokával (SACEUR).

Osmani elnök közösségi bejegyzésében így számolt be a találkozóról:

– Gyümölcsöző megbeszélést folytattam Christopher Cavoli tábornokkal, a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnokával a Müncheni Biztonsági Konferencián. Áttekintettük a NATO elmúlt 23 évben Koszovóban betöltött nélkülözhetetlen szerepét a biztonság és stabilitás megőrzésében

– írta a Osmani, aki „ezekben a sorsdöntő időkben” ismételten megerősítette a koszovói intézmények elkötelezettségét a nyugati katonai szövetséggel való szoros együttműködés mellett, amellyel véleménye szerint „aktívan hozzájárulnak a térség, sőt Európa biztonságához is”.

Amerika megfigyeli Szerbiát

A spliti Slobodna Dalmacija közben arról számolt be, hogy egy amerikai felderítő repülőgép járőrözik a boszniai légtérben Szerbia nyugati határánál, amiből a lap arra a következtetésre jutott, hogy a NATO napok óta „megfigyelés alatt tartja Szerbiát”.

A Flight Radar portálva hivatkozva a lap azt írja, hogy egy Bombardier Challenger 650 Artemis repülőgépről van szó, amely egy módosított üzleti gép, és szinte teljesen megegyezik azzal a típussal, amelyet például Zoran Milanović horvát elnök és a horvát kormány is használ.

Az „Artemis” megnevezés arra utal, hogy a gépet felszerelték a legmodernebb légi hírszerzési és célfelderítési technológiákkal (Airborne Reconnaissance and Targeting Exploitation Multi-Mission Intelligence System). A gép bázisa a romániai Konstanca repülőterén található, a Fekete-tenger partján, ahonnan rendszeresen végzi megfigyeléseit Ukrajnában.

Az amerikai gép tevékenysége a szerb határ mentén

Mostanában azonban nyugati irányba repült, megkerülte Szerbiát, belépett a magyar légtérbe, majd Belovár (Bjelovar) és Kutenya (Kutina) térsége fölött átrepülve Horvátországon keresztül jutott el Bosznia-Hercegovinába. A napokban „nyolcas” alakzatban járőrözött Tuzla és Stolac között.

Ugyanez a gép, amelynek lajstromjele N488CR, hívójele pedig BRIO68, néhány nappal korábban nyolc órán keresztül járőrözött Szerbia keleti határa mentén, a romániai Kolozsvártól a bolgár Plovdivig terjedő szakaszon.

Mit figyel?

A repülőgép az amerikai Leidos nevű magánvédelmi vállalat tulajdonában van, és kifejezetten rádiós és elektronikus kommunikációk – legyen szó emberek közötti vagy gépi jelekről – lehallgatására és elemzésére specializálódott.

Februárban ugyanez a repülőgép nyolc felderítő repülést végzett Szerbia keleti és nyugati határai mentén. Tavaly áprilisban pedig – az Itamilradar portál szerint – a megfigyelések szinte minden irányból történtek, mivel az amerikai Artemis gép mellé egy francia Beechcraft 350 ALSR is csatlakozott, amely Zárából (Zadar) repült, a francia „Dunkerque” elektronikai hadviselési osztály irányítása alatt.

Kapcsolódó cikk

Növelik a NATO-erőket Boszniában és Koszovóban, nehézfegyvereket is telepítenek a térségbe

A gép rendszeresen repült Koszovó fölött, korábban a líbiai és más válságrégiókban vetették be.

Szerbia ugyan nyomon követi ezeket a felderítő tevékenységeket, de megakadályozni nem tudja őket, mivel azok az ország légterén és még a szerb légiforgalmi irányítási (FIR) övezetén kívül zajlanak.

A FIR Szerbia kiterjed Montenegróra is, egészen a nemzetközi vizekig. Ennek ellenére Szerbia jelezte, hogy figyeli az amerikai repülőgép mozgását: két szállító repülőgépet – egy An–26-ost és egy Airbus C–295-öst – indítottak szokatlan, alacsonyan repülő és szaggatott útvonalon.

Szerbia jelentős beruházásokat hajt végre a hadiiparban, mindenek előtt a rakétás tüzérség és a dróntechnológia területén. Az amerikai és NATO-hírszerzés számára különösen érdekes a kínai FK–3 légvédelmi rendszer, amely az orosz S–300-as rendszerhez hasonló, de annál korszerűbb képességekkel rendelkezik.