A horvát elnökjelöltek megkezdték az aláírások gyűjtését, máris kirajzolódtak az erőviszonyok

Egy hónap múlva, 2024. december 29-én tartják Horvátországban az elnökválasztás első fordulóját. A horvát törvények szerint minden jelöltnek legalább 10 000 érvényes támogatói aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy hivatalosan is indulhasson az elnökválasztáson. Az aláírások gyűjtése egyfajta teszt a jelöltek számára, amely által bizonyíthatják, hogy mennyire tudják mozgósítani saját szavazóbázisukat, bár már szóba került ennek a számnak a megemelése, mert nem kell nagy ész tízezer aláírás összegyűjtéséhez. A Crobarometer közvélemény-kutatási adatai szerint egyelőre semmi meglepő nem történik: a jelenlegi elnök jelentős előnnyel rendelkezik, kormánypárti kihívója pedig jócskán leszakadva kullog utána.

Tíz százalékos hátrány

A felmérés szerint Zoran Milanović jelenlegi köztársasági elnök az első fordulóban 35%-os támogatottságra számíthat. Legfőbb kihívója, Dragan Primorac, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség jelöltje, akit talán a Hazafias Mozgalom is támogat, 24,5%-os eredményt érhet el.

Mindkét jelölt támogatottsága kissé csökkent az elmúlt hónaphoz képest, míg Marija Selak Raspudić független jelölt kisebb növekedést mutat, és 8%-on áll. A Možemo! (Bírunk!, más fordítás szerint Képesek vagyunk!) baloldali-zöld párt képviselője, Ivana Kekin 7%-ot szerezhet, míg Miro Bulj, a Most párt jelöltje, 4%-on áll.

A maradék 8-9 jelölttel nemigen érdemes foglalkozni, még akkor sem, ha netalán összegyűjtenék a tízezer aláírást, mert a kimondottan esélytelenek nyugalmával várhatják a december 29-ét.

Dragan Primorac sárga rózsával cserkészte be a hölgyeket a templomjárás előtt vagy után, teljesen mindegy (Forrás: Facebook, Dragan Primorac)

Ami a konzervatív elnökjelöltet illeti – aki győzelme esetén szenteltvízzel mosná fel az elnöki palotát – szintén nem számíthat túl sok jóra. Horvátország katolikus ország ugyan, de feltehetően nem annyira, hogy Dragan Primoracot válassza meg, legalábbis a jelenlegi állás szerint.

Ha Milanović és Primorac kerülne össze a második fordulóban, a jelenlegi elnök biztos győzelmet aratna, és előnye az utóbbi hónapokban még növekedett is. Így bizonyára marad a kínos kohabitáció, amelyen ország-világ jól szórakozik, kivéve Andrej Plenković miniszterelnököt, aki egyúttal a Horvát Demokratikus Közösség vezetője is. De hát magára vessen, ha nem tudott karizmatikusabb elnökjelöltet választani.

Mindebben az a legkellemetlenebb, hogy a helyzet mostani állása szerint Dragan Primorac akkor is veszítene, ha valami csoda folytán a független Marija Selak Raspudić kerülne szembe vele. Ez azt jelenti, hogy Plenkovićnak két mandátumon keresztül mindenképpen ellenszélben kell kormányoznia.

Egy Milanović–Selak Raspudić párharc esetén az aktuális elnök győzne. Vele szemben Selak Raspudićnak nincs esélye, bár ő maga azt állítja, hogy rajta kívül nincs olyan jelölt, aki meg tudná verni az igazságosztó Zoki Bondot, vagyis Zoran Milanović jelenlegi köztársasági elnököt.

Mekkora az érdeklődés?

A választásokon való részvétel szintén kulcsfontosságú tényező lehet. A felmérések szerint a választásra biztosan vagy valószínűleg elmenne a szavazók 77,3%-a, míg 19,5% úgy nyilatkozott, hogy biztosan vagy valószínűleg nem vesz részt rajta. Azok aránya, akik bizonytalanok, hogy szavaznak-e, mindössze 3,2%.

Kapcsolódó cikk

A konzervatív jelölt szenteltvízzel tisztítaná meg az elnöki palotát

És ez több mint húsz százalékkal nagyobb részvételi arányt jelent, mint öt évvel ezelőtt, vagyis a 2019/2020-as elnökválasztáson, ami arra utal, hogy a horvátok igencsak fel vannak paprikázva, vagy legalábbis úgy néz ki.

A mindentudó Wikipédia szerint a 2019–2020-as horvát elnökválasztás során a részvételi arány az első fordulóban 51,18%, míg a második fordulóban 54,99% volt. A jelenlegi felmérések azt mutatják, hogy most a választók 77,3%-a biztosan vagy valószínűleg részt kíván venni a közelgő választásokon, ami jelentős növekedést jelez az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest.

A végeredményt nemcsak a jelöltek személyes népszerűsége, hanem az őket támogató pártok ereje is jelentősen befolyásolja. A HDZ jelenleg 29,4%-os támogatottságot élvez, szemben az ellenzéki szociáldemokraták (SDP) 21,5%-ával, ők nem hivatalosan a jelenlegi elnök mögött állnak. A harmadik legerősebb párt az Ivana Kekint indító baloldali-zöld Možemo! (Bírunk!), amely 10,7%-on tanyázik. Őket követi a Most (Híd), amely Miro Buljt nevezte meg jelöltjeként, 7,1%-kal, majd jön a Hazafias Mozgalom (Domovinski pokret) 5%-kal. Ők elvben a kormányzati jelöltet támogatják mérsékelt lelkesedéssel.

Az utolsó tangó Csáktornyán

Egyes lebutított sajtójelentések szerint a jelöltek kiemelt figyelmet fordítanak a gazdasági fejlődésre, a korrupció elleni küzdelemre és Horvátország nemzetközi pozíciójának megerősítésére. Ezzel szemben inkább egymás pocskondiázására lehet számítani, mint a fenti témák akadémiai szintű kielemzésére, bár egyelőre elég nyugodtan indult az erőpróba.

A Csáktornyán kezdő Milanović a stabil és polarizált szavazóbázisára építve magabiztosan viselkedik, és továbbra is hangsúlyozza anti-HDZ-s üzeneteit. Egyelőre még ezekből sincs különösen sok, a jelenlegi elnök maga is sejti, hogy neki elég hallgatnia egy ilyen kihívóval szemben. Egyébként bejelentette, hogy részéről ez lesz az „utolsó tangó”, és utána leteszi a lantot. Ez elég képzavaros, viszont helytálló.

Legfőbb kihívója, Dragan Primorac a nemzeti egység és a politikai stabilitás helyreállítása köré építi a kampányát. Primorac az első aláírásgyűjtési napon már 25 000 támogatót tudhatott maga mögött, és célját úgy határozta meg, hogy „minden horvát állampolgárt képviselni kíván”, és ennek szellemében a nemzeti egység helyreállítását ígéri, amit némi túlzással egyelőre templomlátogatásokkal és szenteltvíz locsolással szeretne elérni.

A jobboldali szavazók számára Miro Bulj, a Most (Híd) párt képviselője, Sinj város polgármestere kínál alternatívát, akinek most jól jött a migránsok körüli felhajtás. Így ismét elővehette régi szlogenjét a határok lezárásáról és a hadsereg kivezényléséről. Miután a Horvát Demokratikus Közösség megakadályozta, hogy a Hazafias Mozgalom jelöltet indítson, az erősen jobboldali szavazók Buljban találhatják meg az emberüket.

Marija Selak Raspudić a politikai változásokat és az átláthatóságot helyezi előtérbe, de miután független jelöltként indul, pártlogisztikával nem rendelkezik. Csak a férje segít neki, aki szintén arra biztatja a járókelőket, hogy „írjanak alá Máriának!”. Selak Raspudić nem akarja, hogy a pártok hülyének nézzék az embereket, és rossz jelölteket adjanak el nekik, mert azt feltételezik róluk, hogy nem akarnak harcolni a saját hazájukért.

ADVENTI ÉS HANGULAT: Marija Selak Raspudić a zágrábi Jelačić bán téren kezdte meg az aláírások gyűjtését, még 12 napja van rá, hogy összeszedje a tízezer aláírást (Forrás: YouTube, Marija Selak Raspudić)

Miután a Možemo! vörös-zöld színeiben elstartoló Ivana Kekint leárnyékolja a szintén baloldali Milanović, így az ő támogatottsága korlátozott a jelenlegi elnök dominanciája miatt. Kekin azonban lelkendezik, hogy vannak, akik odamennek hozzá.

Elemzők szerint Milanović esélyei továbbra is erősek, és az első forduló a bizonytalan szavazóktól sem függ, mert ilyenekből, mint láttuk, nem túl sok van. A jövő tartogathat ugyan fordulatokat, de Milanović pozíciója jelenleg stabil. Miután kimagaslóan ő az elnökválasztás legnagyobb esélyese, a kampány nem ígérkezik kimondottan izgalmasnak, inkább izzadságszagúnak a Horvát Demokratikus Közösség részéről.