Szerbiai választások: vita a tervezett szavazófülkékről

A függöny mindent eltakar: egy technikai megoldás, amely semmit nem old meg

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választások körül újabb vita bontakozott ki: a választási bizottság új szavazófülkék használatát tervezi, amelyekben a választók kitöltik a szavazólapot. A két méter magas, három oldalról zárt, függönnyel és LED-világítással ellátott kabinok a titkos szavazást védenék, kritikusai szerint azonban éppen a választási csalások és más visszaélések maradhatnának észrevétlenek a függöny mögött.

A hatalom szerint az új fülkékkel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának, az ODIHR-nak az ajánlását teljesítenék. A tervből azonban komoly vita lett: kritikusai szerint a függöny nemcsak a választót takarja el, hanem a csalásokat is, például, ha valaki lefényképezi vagy kicseréli a szavazólapot.

Közben felmerült egy másik kérdés is: valóban ezt kérte-e az ODIHR? A kritikusok azt is felróják, hogy milliók elköltésével a lényegről tereli el ismét a figyelmet a jelenlegi hatalom, a választási csalás ugyanis a szavazóparavánokon kívül történik.

Jelentős közbeszerzés lehet az “elvárt” változtatásból

A szerbiai Köztársasági Választási Bizottság (RIK) augusztus 19-én döntött volna a választási anyagokra vonatkozó egységes szabvány módosításáról, amely alapjaiban változtatná meg a szerbiai szavazóhelyiségekben használt paravánokat. A jelenlegi, viszonylag egyszerű térelválasztók helyett gyakorlatilag szavazófülkék jelennének meg.

A nyilvánosságra került terv szerint két méter magas alumíniumszerkezetről van szó, amelyet három oldalról lezárnának, a bejáratánál pedig függönyt helyeznének el. A fülkébe LED-világítás is kerülne.

Szerbiai olvasóink kedvéért megadjuk a szavazófülke méreteit arra az esetre, hogy ha valaki privát szavazást szeretne tartani „törvényes keretek” között (Forrás: Mašina)

A RIK azonban egyelőre nem fogadta el a javaslatot, a bizottságon belül ugyanis nem sikerült konszenzust kialakítani, ezért Vladimir Dimitrijević RIK-elnök elhalasztotta a döntést, és azt javasolta, hogy valamelyik munkacsoportban folytassák a vitát.

A történet politikai dimenzióját a szerb elnök megszólalása adta meg. Aleksandar Vučić azt állította, hogy az új paravánokat az ODIHR kérte, és Szerbiának hét-nyolc millió eurót kell költenie rájuk. A szerb elnök szerint az országnak jobb lenne, ha nem kellene ezt megtennie, de teljesíteni kell az ODIHR ajánlásait.

A hét-nyolc millió eurós összeg azért is keltett feltűnést, mert az ügy kritikusai szerint a technikai módosításból jelentős közbeszerzés lehet.

Jelena Jerinić jogász, korábbi parlamenti képviselő éppen erre hívta fel a figyelmet: szerinte nemcsak azt kell megkérdezni, hogy mi történhet majd a teljesen eltakart fülkében, hanem azt is, hogy mennyibe kerül az egész beruházás, és végül ki nyeri el a beszerzést.

A közbeszerzés részletei ezért várhatóan legalább olyan érdekesek lesznek, mint maga a választási szabály módosítása.

Titkos szavazás vagy titkos visszaélés?

Első pillantásra nehéz vitatni a zárt fülke mellett szóló érvet. Ha a választót minden oldalról eltakarják, senki nem láthatja, kire szavaz, vagyis a szavazás titkossága is védhetőbb, máshol is így szavaznak az emberek. A RIK vezetése is ezzel érvel.

Vladimir Dimitrijević szerint az új konstrukció száz százalékban garantálná a titkos szavazást. A bizottság alelnöke, Marko Janković ugyancsak úgy vélte, hogy a három oldalról zárt, függönnyel ellátott paraván is a titkos szavazás előnyére válna. A RIK elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy több európai országban használnak minden oldalról zárt szavazófülkéket.

Korábban írtuk

Szerbiai választások: ki lesz Szerbia elnöke Vučić után?

Csakhogy ugyanaz a függöny, amely megakadályozza, hogy mások lássák a választó voksát, azt is megakadályozza, hogy a választási bizottság tagjai észrevegyék, ha odabent valami szabálytalan történik. Ez lett a vita központi kérdése.

Sofija Mandić, a RIK tagja szerint a konstrukció nem csak a szavazás, hanem akár a visszaélés titkosságát is biztosíthatja. A teljesen eltakart választó lefényképezheti a szavazólapot, megjelölheti azt valamilyen módon, vagy részt vehet a szavazólapok cseréjén alapuló manipulációban.

Sofija Mandić, a RIK tagja a Mašinának azt mondta: szerinte ez a megoldás a választási visszaéléseket teheti láthatatlanná. A RIK tagja azt is kifogásolja, hogy állítása szerint Vladimir Dimitrijević, a bizottság elnöke úgy juttatta el a konkrét tervet a RIK tagjaihoz, hogy előzőleg nem konzultált velük a műszaki megoldásról.

Mandić hangsúlyozta, hogy a RIK nem a végrehajtó hatalom adminisztratív irodája, hanem független testület, amelynek feladata a választások törvényes lebonyolításának biztosítása.

Mandić külön kitért az ODIHR-ra is. Elismerte, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala korábban kifogásolta a szavazás titkosságának hiányosságait Szerbiában. Szerinte azonban az ODIHR soha nem kérte azt, hogy a mostani paravánokat teljesen zárt kabinokra cseréljék.

Értelmezése szerint az ODIHR ajánlása elsősorban a választóhelyiség megfelelő megszervezésére vonatkozott: a paravánokat úgy kell elhelyezni, kellő távolságra és megfelelő irányban a választási bizottságtól, hogy annak tagjai ne láthassák, miként szavaz a választó. Emellett a túlzsúfolt választóhelyiségek megszüntetését is sürgették, mert a tömeg önmagában is nyomást gyakorolhat a választókra.

Mandić szerint teljesen más helyzet áll elő akkor, ha a választó függönnyel lezárt kabinba lép. Ilyenkor a választási bizottság már azt sem látja, hogy a választó bevisz-e egy másik szavazólapot, lefényképezi-e a sajátját, vagy részt vesz-e egy szavazólapok körforgására épülő manipulációban.

Mit lehet majd (nem) látni a függöny mögött?

A RIK-tag becslése szerint egy ilyen kabin mintegy 300 euróba kerülhet. A legutóbbi választásokon körülbelül 8300 választóhely működött Szerbiában, ráadásul egyes helyeken egynél több fülkére lenne szükség. Így a teljes beszerzés költsége jelentős lehet.

Mandić szerint alapvető elv, hogy a választási bizottságnak látnia kell, mi történik a választóhelyen. Természetesen nem láthatja, hogy a választó kire szavaz, de észlelnie kell, ha valaki tiltott dolgot tesz, például mobiltelefont használ, megrongálja a választási anyagot vagy más szabálytalanságot követ el.

Korábban írtuk

A külföldi megfigyelők számos bírálattal illették a szerbiai választásokat

A Kreni-Promeni mozgalom szerint a zárt kabinok valóban jobban megvédhetik a választót mások tekintetétől, ugyanakkor komoly veszélyt jelenthet, hogy sokkal könnyebb lesz észrevétlenül lefényképezni a szavazólapot. Ez különösen akkor lehet problémás, ha a fényképpel valakinek bizonyítani kellene, hogy a választó kire szavazott.

A Kreni-Promeni ezért olyan intézkedéseket javasol, amelyek megakadályoznák az ilyen „bizonyítást”: például a mobiltelefonok félretételét szavazás előtt, illetve annak ellenőrzését, hogy a választó ne vihessen be fényképezésre alkalmas eszközt a fülkébe.

A tiltakozó egyetemisták szerint a paravánok ahhoz járulnak majd hozzá, hogy a választóhelyeken zavartalanul történjenek szabálytalanságok. Megítélésük szerint a zárt tér és a függöny megkönnyítheti a szavazólapok észrevétlen lefényképezését, a választókra gyakorolt nyomást, valamint az úgynevezett „bolgár vonat” (láncszavazás) típusú választási manipulációt.

A diákok azt is hangsúlyozták, hogy a változtatás éppen akkor került napirendre, amikor közlésük szerint már több mint 26 ezer polgár vesz részt a választási ellenőrök képzésében. Álláspontjuk szerint a hatalom tisztában van azzal, hogy a következő választásokon sokkal nehezebb lesz észrevétlenül szabálytalanságokat elkövetni, mert a szavazóhelyeket ellenőrök felügyelik majd.

A fénykép mint bizonyíték és a “bolgár vonat”

A szavazólap lefényképezése különösen érzékeny kérdés Szerbiában. A szavazatvásárlás vagy a választókra gyakorolt nyomás egyik alapvető problémája ugyanis az, hogyan tudja az, aki pénzt, állást vagy valamilyen előnyt kínál a voksért, ellenőrizni, hogy a választó valóban teljesítette-e az elvárást.

Erre alkalmas lehet a kitöltött szavazólapról készített fénykép. Éppen ezért a RIK ülésén még az is felmerült, hogy a választóknak a fülkébe lépés előtt le kellene tenniük a mobiltelefonjukat. Marko Janković szerint azonban a telefonok begyűjtése a gyakorlatban nehezen kivitelezhető.

Kapcsolódó cikk:

Új szavazófülkék biztosítanák a szavazás/csalás titkosságát

Jasmina Belić, a RIK egyik helyettes tagja kompromisszumként azt javasolta, hogy a függöny ne érjen teljesen le: maradjon látható a választó keze és lába, hogy észre lehessen venni, ha előveszi a telefonját és lefényképezi a szavazólapot.

A vita így már szinte abszurd részletekig jutott: miközben a szavazófülke célja éppen az volna, hogy senki ne lássa, mit csinál a választó a szavazólappal, egyes RIK-tagok szerint mégis annyira nyitottnak kellene maradnia, hogy ellenőrizhető legyen, hogy a szavazó nem fényképez-e.

Az ellenzéki Szerbiai Néppárt szerint az új fülkék a „bolgár vonatként” ismert választási manipulációnak is kedvezhetnek. A módszer lényege a szavazólapok választóhelyiségen kívüli körforgása: a manipuláció szervezője egy előre kitöltött szavazólapot juttat a választónak, akinek azt kell az urnába dobnia, miközben a saját üres lapját kiviszi.

Az így megszerzett újabb üres szavazólapot kitöltik, majd átadják a következő választónak. A rendszer egyben ellenőrizhetővé is teszi a láncban résztvevőket. A párt arra is figyelmeztetett, hogy a szerbiai választási visszaélések jelentős része egyébként sem feltétlenül magában a szavazóhelyiségben történik.

Valóban függönyt kért az ODIHR?

Aleksandar Vučić egyértelműen az ODIHR kérésére hivatkozott, és Ana Brnabić parlamenti elnök is azzal érvelt, hogy Szerbia a nemzetközi szervezet régóta fennálló ajánlását hajtja végre.

Az nem kérdés, hogy az ODIHR valóban évek óta kifogásolja a szerbiai szavazóhelyeken a szavazás titkosságával kapcsolatos problémákat. Az viszont már más kérdés, hogy ebből következik-e a most javasolt konkrét megoldás: a két méter magas, három oldalról lezárt, függönnyel felszerelt kabin. Sofija Mandić szerint nem.

Álláspontja szerint az ODIHR a titkos szavazás megfelelő biztosítását kérte, de nem írta elő ezt a konkrét konstrukciót és ez meglehetősen fontos különbség. Az ODIHR-ajánlások teljesítése ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nemzetközi szervezet műszaki tervrajzot adott volna Belgrádnak arról, pontosan milyen szavazófülkéket kell vásárolnia.

Pavle Dimitrijević, a CRTA munkatársa szerint a szavazóhelyeken előforduló szabálytalanságokat nem lehet pusztán paravánokkal megszüntetni. Ehhez megfelelően működő választási bizottságokra, a szabályok következetes betartására és a visszaélések szankcionálására van szükség.

A CRTA értelmezésében a paravánvita valójában azt mutatja meg, milyen mély a szerb társadalomban a választási rendszerrel szembeni bizalmatlanság. Mert önmagában természetesen sem a függöny, sem az alumíniumkeret nem csalja el választást.

Ha a Köztársasági Választási Bizottság végül elfogadja a módosítást, a következő kérdés az lesz, hogy pontosan hány új fülkét rendelnek meg, valóban hét-nyolc millió euróba kerül-e a beszerzés, milyen közbeszerzési eljárásban választják ki a gyártót, és végül ki kapja meg a több millió eurós munkát?

A legfontosabb kérdés viszont mégiscsak az, ha egy ország választási rendszerével szemben olyan mély a bizalmatlanság, hogy már egy függönyből is választási botrány lesz, akkor valóban a paravánok körüli vita jelenti-e a legnagyobb problémát?