Szegény montenegrói turizmus, minden ellene dolgozik

Egy turizmusra építő ország gyenge pontjai

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Montenegró gazdaságának egyik legfontosabb pillére a turizmus, ezért a nyári hónapok – különösen július és augusztus – kiemelt jelentőségűek az ország számára.

Az elmúlt években azonban átalakult a turisták összetétele, hiszen a korábban meghatározó orosz vendégek száma már csökkenő tendenciát mutat, és a helyzetet tovább befolyásolhatja, hogy a montenegrói kormány novembertől várhatóan megszünteti az orosz és belarusz állampolgárok vízummentes beutazását az uniós csatlakozási folyamat részeként.

A döntés közvetlen hatással lehet a turizmusra és a tengerparti gazdaságra, amely hosszú éveken át jelentős mértékben támaszkodott az orosz vendégekre és ingatlantulajdonosokra.

Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az ország a nyugat-európai és más új küldőpiacokról érkező turisták számára megfelelő infrastruktúrát és szolgáltatási színvonalat biztosítson.

Megfelelő infrastruktúra? Olyan nincs

A nyári turistaszezon csúcsán az egyszeri magyar közösségimédia felhasználó is könnyen értesülhetett a két legnagyobb montenegrói turisztikai problémáról, ugyanis a közösségi médiát elárasztották az ilyen értelmű tartalmak.

Az egyik ilyen, hogy Tivat repülőtere súlyos működési problémákkal szembesült. Címszavakban leírva rendkívül hosszú sorok, zsúfoltság, többórás késések és járatterelések, amelyek finoman szólva sem egy olajozottan működő reptér ismérvei.

A tivati repülőtér „külső terminálja” leginkább egy szabadtéri mozira hasonlít, a felvétel július 26-án készült (Forrás: X platform)

A közösségi médiában megjelent felvételek szerint a terminál előtt kilométeres sorok alakulnak ki, miközben az utasoknak gyakran a tűző napon, árnyék és ivóvíz nélkül kell várakozniuk.

A fennakadások fő oka a repülőtér korlátozott infrastruktúrája. Tivat egyetlen kifutópályával, párhuzamos gurulóút nélkül és mindössze hét kereskedelmi repülőgép-állóhellyel rendelkezik.

Ha az állóhelyek megtelnek, az érkező repülőgépek nem tudnak időben beállni, ami elindítja a nem kívánt láncreakciót. Felmerülhet ugyanakkor a kérdés hogy egy turizmusra nagyban építő ország miként engedheti meg magának, hogy ennyire kiszolgáltatottá a korlátozott repülőtéri kapacitásoknak.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a környező hegyvidéki terep és a hiányos megközelítési világítás miatt a repülőtér kizárólag nappali üzemelésre alkalmas.

Az sem jár sokkal jobban, akinek sikerül beküzdenie magát az épületbe, ez a felvétel is meglehetősen friss, július 24-én készült, ami azt jelzi, hogy mindennapos jelenségről van szó (Forrás: X platform)

A múlt hétvége során több járatot Tiranába, Bariba vagy Podgoricába kellett átirányítani, más gépek pedig hosszú ideig várakoztak a levegőben vagy visszatértek kiinduló repülőterükre.

A földrajzi adottságok ugyanakkor jelentősen korlátozzák Tivat fejlesztési lehetőségeit, ezért hosszú távon átfogó infrastrukturális beruházások nélkül várhatóan továbbra is rendszeresek maradnak a hasonló fennakadások a nyári csúcsszezonban.

A problémákat tovább súlyosbította, hogy néhány nappal ezelőtt rendkívüli madáraktivitás miatt több madárütközés történt a kifutópálya közelében, ami újabb járattereléseket eredményezett.

Mindig a határ túloldala gyorsabb

Ha nincs repülés, jó lehet az alternatív megoldás. Gondolhatnák sokan, ugyanis számos turista és utazási ügynökség szervezi az útjait Dubrovnikból a montenegrói tengerpartra vagy éppen a hegyekbe.

Azonban az idei turistaszezonban nemcsak a repülőterek, hanem a közúti határátkelők is komoly kihívást jelentenek Montenegró számára.

Az országba vezető legforgalmasabb útvonalon, a horvátországi Karasovići és a montenegrói Debeli Brijeg határátkelőnél rendszeresen alakulnak ki hosszú sorok, különösen hétvégéken és a déli órákban, amikor egyszerre érkeznek a Dubrovnik térségéből a montenegrói tengerpartra tartó turisták.

Áprilisban csak két órát kellett várakozni a Montenegróba történő belépésre a Debeli Brijeg határátkelőhelyen, mert csak egy sáv volt és egyetlen rendőr az összes jármű számára (Forrás: X platform)

A megoldás adott lehetne, többsávosítás, több határátkelő üzemeltetése, azonban a közösségi médiát elöntő videók szerint az akár 4-6 órás várakozás elsősorban nem a montenegrói oldalon jelentkezik.

Ennek köszönhetően pedig meg is jelentek azok az összeesküvéselméletek, miszerint Horvátország a „jószomszédi viszony jegyében” szándékosan lassítja a Montenegró irányába történő átkelést a határon.

A cél pedig egyértelmű lehet, ha valaki már lefoglalta a jegyét a Dubrovnikba tartó repülőjáratra, kétszer is gondolja meg a közösségi médiában látott videókat mérlegelve, hogy az adriai nyaralásán inkább a határon áll, vagy valahol a horvát partszakaszon szürcsölgeti az üdítőjét.

Persze az összeesküvéselmélet nem bizonyítható, de más oka is van a határátlépés lelassulásának.

Tovább nehezíti a helyzetet ugyanis az Európai Unió új Entry/Exit System (EES) bevezetése, amely a nem uniós állampolgárok biometrikus adatainak rögzítésével hosszabb ellenőrzési időt eredményez a külső schengeni határokon.

Bár az uniós polgárokra ez nem vonatkozik, a vegyes utasforgalom miatt a határátlépés összességében lassabbá vált, ami tovább növeli a nyári torlódásokat.

Volt híd, nincs híd

Úgy látszik, hogy Montenegró az idei nyáron igazán belenyúlt a szerencsétlenségek tárházába, hamarosan lezárják ugyanis a híres Đurđevića Tara hidat, egészen pontosan augusztus 10-től egészen október 26-ig. Az egyik, ha nem a legnevezetesebb montenegrói látványosságot idén ugyanis felújítják.

A lezárás minden közúti járműre és a gyalogos forgalomra is vonatkozik, vagyis a hídon sem autóval, sem busszal, sem gyalogosan nem lehet átkelni. Nem kell különösebb jóstehetség, csupán egy kis térképismeret ahhoz, hogy előre látható legyen, hogy mindez hatalmas felfordulásokkal jár majd.

Montenegróban nemcsak egy híd átadását, hanem a lezárását is megünneplik. Milojko Spajić miniszterelnök április közepén népes csődület előtt jelentette be a munkálatok megkezdését, a hidat itt is a kínaiak építik (Forrás: X platform, Milojko Spajić)

A munkálatok ugyanis a montenegrói autóutak egyik ütőerét a Pljevlja–Žabljak főútvonalat érinti, ezért azoknak, akik a Tara-kanyon vagy Žabljak irányába terveznek utazást, érdemes előre tájékozódniuk az alternatív útvonalakról és alternatív látnivalókról, ugyanis a legendás híd egy időre elesik.

Kapcsolódó cikk

Egyre kevesebb a turista Montenegróban, fogynak a törökök és az oroszok

Mindezek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy meddig engedheti meg magának Montenegró ezeket a visszatérő problémákat.

Az Európai Unió felé közeledő ország kénytelen-kelletlen fokozatosan elveszítheti a korábban meghatározó orosz vendégkört, ezért új turisztikai piacokat próbál meghódítani, de éppen azok az infrastruktúrák mondanak csődöt, amelyekre a teljes ágazat épül.

Egy olyan ország számára, amely gazdaságának egyik legfontosabb pillérét a turizmus jelenti, ez hosszú távon már nem apró kényelmetlenség, hanem versenyképességi kérdés is, hiszen tengerrel rendelkező vetélytársak vannak délre is, nyugatra is.