Szerbia
Kirakatperek: az Interpol is hátat fordított Belgrádnak?Politikai ügynek minősítették az újvidéki aktivisták elleni eljárást
Politikai ügynek minősítette az Interpol azt az eljárást, amelyet a szerb hatóságok hat újvidéki aktivista ellen indítottak az alkotmányos rend megdöntésének gyanújával. A nemzetközi rendőri szervezet ezért elutasította Belgrád kérését a körözés kiadására, ami újabb kérdéseket vet fel a szerb igazságszolgáltatás függetlenségével és a kormánykritikus szereplőkkel szembeni büntetőeljárások politikai jellegével kapcsolatban
Az Interpol elutasította a szerb hatóságok kérelmét, hogy körözést adjon ki hat, Horvátországban tartózkodó újvidéki aktivista ellen. Az Interpol szerint az ügy politikai jellegű, ami újabb kellemetlen kérdéseket vet fel a szerb igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
A szerb hatóságok azt szerették volna, hogy a nemzetközi rendőri szervezet tegye körözési listára az újvidéki STAV (Studenti protiv autoritarne vlasti, vagyis hozzávetőleg Diákok az autoriter hatalom ellen) és a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) hat Horvátországban tartózkodó aktivistáját, akiket egy szerb ügyészség az alkotmányos rend megdöntésének kísérletével vádol.
A vádlottak egy részét képviselő Veljko Milić ügyvéd az Insajdernek kijelentette, hogy az Interpol az ügyet politikai jellegűnek minősítette, ezért ebben az esetben nem tesz eleget Szerbia kérelmének.
Elmondása szerint ez a döntés összhangban áll az Interpol szabályaival, amelyek szerint a szervezet nem jár el olyan ügyekben, amelyeket politikai jellegűnek ítél, így ez nem tartozik az Interpol hatáskörébe.
A döntés egyben kellemetlen üzenet Belgrádnak is. Ha ugyanis a nemzetközi szervezet politikai természetűnek tekinti az eljárást, akkor nehezen tartható az a szerb kormányzati állítás, hogy kizárólag büntetőjogi kérdésről van szó.
Az Interpol nem működik közre
Željko Kočić ügyvéd, az aktivisták egyik jogi képviselője közölte, hogy az Interpol hivatalos levélben tájékoztatta a szerb hatóságokat arról, hogy nem teljesíti a körözési kérelmet, amely az úgynevezett újvidéki tizenkettek hat külföldön tartózkodó tagjára vonatkozik, akik a belgrádi rezsim szerint a hatalom megdöntésére készültek, a vádat a gyanúsítottak szerint Belgrádban telefonbeszélgetések törvénytelen lehallgatására alapozzák.
Az Interpol levele szerint a hat újvidéki aktivistának felrótt cselekmény politikai bűncselekménynek számít, ezért Szerbia nem veheti igénybe az Interpol csatornáit vagy rendőri kapacitásait velük kapcsolatban.
A nemzetközi szervezet arra is kérte a szerb állami szerveket, hogy hasonló ügyekben a jövőben ne küldjenek újabb megkereséseket, mert azoknak sem tesznek eleget.
Belgrád egy másik, politikailag érzékeny ügyben is hasonló nehézségbe ütközhet, amennyiben Aleksandar Radić katonai szakértő ellen nemzetközi körözést kezdeményez, miután Szerbiában az alkotmányos rend ellen irányuló cselekmény előkészítésének, valamint titkos információk kiszivárogtatásának gyanúja miatt elfogató parancsot adtak ki ellene, és elrendelték a letartóztatását. Arról azonban egyelőre nincs nyilvánosan hozzáférhető információ, hogy Szerbia ilyen kérelmet benyújtott volna a katonai szakértő esetében is.
Visszatérve az egyetemisták ügyéhez ügyvédjük az Interpol döntését úgy értékelte, hogy rendkívül súlyos jelzésről van szó, mert „ha az Interpol megszünteti az együttműködést egy állam hatóságaival egy ilyen ügyben, az azt jelzi, hogy komoly problémák vannak a jogállamisággal.”
Az ügyvéd ennél is tovább ment, amikor arról beszélt, hogy szerinte az államot „a maffia ejtette foglyul”, bár ezt már saját politikai véleményeként fogalmazta meg.
Az Interpol határozata kizárólag a nemzetközi rendőrségi szervezet saját intézkedéseire vonatkozik, és nem minősül az állítások érdemi elbírálásának, továbbá nem érinti a szerbiai igazságügyi hatóságok előtt folyó büntetőeljárások lefolytatását.
Tizenhat hónapja tartó eljárás
A STAV közleményében úgy értékelte az Interpol döntését, hogy az megerősíti, hogy ellenük nem büntető-, hanem politikai eljárás folyik.
A mozgalom szerint a hat aktivista immár 16 hónapja politikailag motivált üldöztetésnek van kitéve, miután országos körözést adtak ki ellenük, előzetes letartóztatást rendeltek el velük szemben, személyes okmányaikat érvénytelenítették, és távollétükben készülnek bírósági eljárást lefolytatni ellenük.
Az aktivisták úgy vélik, az eljárás célja nem a büntetőjogi felelősségre vonás, hanem a kormánykritikus civilek és tüntetők elrettentése.
Felhívásukban arra kérték az ügyészeket és bírákat, hogy ne politikai érdekeket szolgáljanak ki, a szerb állampolgárokat pedig arra biztatták, hogy továbbra is nyilvánosan vállalják véleményüket.
Az aktivisták Horvátországban várják az ellenük indított eljárás végét. A körözött aktivisták közül Doroteja Antić jelenleg Zágrábban él.
A Deutsche Wellének adott interjújában azt mondta, nem számít tisztességes eljárásra. Szerinte az ügyészség kezdettől fogva nem tudott olyan bizonyítékokat felmutatni, amelyek alapján jogszerűen el lehetne ítélni őket.
Antić úgy nyilatkozott, hogy amikor tavaly Horvátországban tartózkodott, nem gondolta volna, hogy végül politikai száműzetésben marad.
Azt állította, hogy ő és öt társa jelenleg humanitárius tartózkodási engedéllyel él Horvátországban, dolgozhatnak és tanulhatnak, ugyanakkor Szerbiába nem térhetnek vissza, mert azonnal őrizetbe vennék őket.
A politikai menedékjog kérelmezését egyelőre nem kezdték meg, de Antić szerint ez sem kizárt, ha a szerbiai bírósági eljárás számukra kedvezőtlenül alakul.
A tüntetések politikai üggyé váltak
A STAV aktivistái már az újvidéki tragédia előtt is részt vettek kormányellenes megmozdulások szervezésében.
Állításuk szerint a hatalom a vasútállomási katasztrófa után kialakult társadalmi elégedetlenséget arra használta fel, hogy példát statuáljon velük, és a tiltakozó mozgalom ismert szereplőit eltávolítsa a közéletből.
A szerb vezetés ezzel szemben következetesen azt állítja, hogy az érintettek az alkotmányos rend elleni szervezkedésben vettek részt, ezért a büntetőeljárásnak nincs politikai jellege.
Az Interpol döntése ugyanakkor új helyzetet teremt. A nemzetközi szervezet nem a vádlottak ártatlanságáról foglalt állást, hanem arról, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az ügy politikai vonatkozású, ami miatt nem alkalmazhatók az Interpol nemzetközi körözési mechanizmusai.
Ez a döntés érzékeny diplomáciai és jogi üzenet Belgrád számára, miközben várhatóan tovább erősíti a szerbiai igazságszolgáltatás függetlenségéről folyó vitákat, és felhívja a figyelmet arra, hogy a szerbiai rezsim ellenfelei politikai kirakatperek áldozataivá válhatnak.