Politikai foglyok Szerbiában, csaknem ezer embert tartóztattak le

Majdnem eléri az ezret azoknak a civileknek, aktivistáknak, egyetemistáknak, ellenzéki politikusoknak a száma, akiket tavaly november óta valamilyen oknál fogva előállított a szerb rendőrség, ők a politikai foglyok Szerbiában. Mindeközben a hatalom, Aleksandar Vučić államfővel az élen, kegyelmet ad azoknak a verőlegényeknek, akik eltörik egy egyetemista lány állkapcsát, illetve szabadon távozhat az, aki szándékosan gázol egyetemistákat az úton, miközben hat civil aktivista március óta nem mer visszajönni az országba, mert elfogatóparancs van érvényben ellenük.

Hányan vannak börtönben?

Azt, hogy pontosan hány embert állítottak elő a tiltakozások idején, nem lehet tudni, de az „Engedjetek szabadon mindenkit” kezdeményezés adatai szerint eddig legalább 920 polgárt vettek őrizetbe tavaly november 1-je óta a szerbiai hatóságok.

Legtöbben 48 órára kerültek előzetes letartóztatásba, de vádemelés nem történt. Vannak olyan személyek, akiket több alkalommal is “bevittek”, másokat „csak beszélgetésre” hívtak be.

Érdekes mozzanat, hogy a legtöbb letartóztatás a nagyobb tüntetések előtt történt, és ha az előállítás ismert aktivistákat, politikusokat érintett, ezeket gyakran előre bejelentették a kormánypárti bulvárlapok.

Egy májusi tüntetés a foglyok szabadon bocsátásáért: a transzparensen az olvasható, hogy ma ők, holnap ki tudja, ki (Forrás: X platform)

Az adatbázis alapján kiderült, hogy november 1. óta 50 ember esetében rendeltek el legfeljebb 30 napos előzetes letartóztatást – házi őrizet formájában.

Ezek közül néhányan egy ideig „rács mögött” voltak, majd fogva tartásukat később házi őrizetre változtatták. Jelenleg 22 személy van előzetes letartóztatásban, beleszámítva azokat is, akik házi őrizetben vannak. Börtönben tíz ember van. A többieket szabadlábon védekezhetnek.

Mivel gyanúsítják az előzetesben lévőket?

A 2025. augusztus 13-i nagy újvidéki tüntetés után, amikor összecsaptak a Szerb Haladó Párt hívei és a tiltakozók, hét embert tartóztattak le és helyeztek előzetesbe a Kobrák tagjai elleni támadás miatt. A Kobrák elleni támadást súlyos emberölési kísérletnek minősítették.

Előzetesben van Bogdan Jovičić egyetemi hallgató is, aki nyolcadik napja folytat éhségsztrájkot, s akit a Szerb Haladó Párt székházának megrongálásával gyanúsítanak. Éhségsztrájkba azért kezdett, mert újabb harminc nappal meghosszabbították az előzetes letartóztatását.

Jovičić azóta is kitart a levelében leírt szavai mellett, s amiben azt üzente: a végsőkig küzdeni fog, bármi történjék is. Örül, hogy Szerbia kiállt mellette, azt mondta, a harc nemcsak érte folyik, hanem minden politikai fogolyért és diákért.

Az Újvidék legszélén lévő „poloskás börtön”

A diák egészségi állapotáról, „személyes adatainak” védelme miatt, keveset lehetett megtudni. Egyébként ő az az egyetemi hallgató, aki mintegy tíz nappal ezelőtt veszítette el édesapját, a temetésére pedig lábbilincsben kísérték a rendőrök, láncra verve. Az eset óriási port kavart Szerbiában.

Politikai foglyok Szerbiában

Az egyik letartóztatott védőügyvédje, Marko Klipa a Danas-nak elmondta, hogy védence előzetes letartóztatását meghosszabbították, és fellebbezni fog a bíróság döntése ellen.

Szerinte az előzetes megalapozatlan, és nincs egyetlen bizonyíték sem arra, hogy védence elkövette volna a terhére rótt bűncselekményt.

– Az ‘indokok’, amelyek miatt a bíróság meghosszabbította az előzetest, azok, hogy a gyanúsított rövid időn belül megismételné a bűncselekményt, valamint hogy olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyért 10 évnél hosszabb szabadságvesztés járhat, továbbá hogy a bűncselekmény elkövetésének módja a közvéleményben nyugtalanságot váltott ki” – mondta Klipa.

Mindezek miatt Klipa kétségbe vonta az igazságszolgáltatás döntéseinek függetlenségét.

– Véleményem szerint ez egy politikai eljárás, amelyet az SNS irányít, nem pedig a bíróság, ahogyan annak lennie kellene – jelentette ki Klipa.

Kapcsolódó cikk

POLITIKAI FOGLYOK: Börtönben maradnak az ellenzéki aktivisták

Radivoje Jovović, professzor és a Szabad Polgárok Mozgalmának tartományi képviselője, immár másodszor van házi őrizetben az egyetemista tüntetések kezdete óta. Ezúttal hivatalos személy elleni támadással és akadályozással gyanúsítják, mert az újvidéki bíróság blokádja során állítólag megakadályozta, hogy a Felsőbb Ügyészség főügyésze, Slobodan Josimović belépjen a bíróság épületébe, majd állítólag megtámadott egy rendőrt, amikor a rendőrök emiatt le akarták tartóztatni.

Szerinte az előzetes letartóztatás “nem vicc. Nagy kérdés, hogy kikkel osztják meg ezek az emberek a cellát, van-e valaki, aki meg akarja törni a lelki erejüket, súlyos traumát akar okozni nekik, vagy hamis vallomásra akarja kényszeríteni őket”.

Hozzátette, hogy a házi őrizet is hatással van az emberre, hiszen ha állandóan a négy fal között van az ember, az nem normális és nem is egészséges.

– Ha Vučić citromot ad, abból limonádét készítesz. Ennél sokkal többre lesz szükségük, hogy engem megfélemlítsenek – nyilatkozta Jovović.

A 22 előzetesben lévő személy közül a leghosszabb ideje hat újvidéki aktivista és a Szabad Polgárok Mozgalmának tagja van rács mögött: Mladen Cvijetić, Srđan Đurić, Lazar Dinić, Marija Vasić, Lado Jovović és Davor Stefanović március óta vannak előzetesben, az első három hónapot börtönben költötték.

Őket a március 15-i nagy tiltakozás előtt tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy erőszakkal akarták megdönteni az alkotmányos rendet. Rajtuk kívül száműzetésben vannak a STAV nevű informális diákszervezet aktivistái és hallgatói, köztük Mila Pajić, Branislav Đorđević, Doroteja Antić, Dejan Bagarić, Anja Pitulić és Jovan Dražić. Ellenük elfogatóparancs van érvényben. Azóta nem tértek vissza Szerbiába.

Nem tudni, hol tart az eljárás

Azokon az embereken kívül, akik bármilyen módon láthatók a nyilvánosság előtt, százával és százával vannak, akik esetében senkinek fogalma sincs, hogy hol tart az eljárás, ami ellenük folyik.

– Ez a viselkedés (a hatalom részéről) egy rendkívül ijesztő üzenetet küld minden polgárnak, aki tiltakozna. Nyugodtan nevezhetem ezt a hatalom viselkedését egyfajta állami terrorizmusnak, amelyet a hatalom a saját polgárai ellen hajt végre” – hangsúlyozta Brajan Brković, a Bravo mozgalom képviselője.

Az egyértelműen kiviláglik, hogy az aktivistákat, egyetemistákat éppen azért tartóztatják le, hogy elriasszák őket a további utcai megmozdulásoktól és hogy megfélemlítsék őket.

Ezeknek a letartóztatásoknak az is a céljuk, hogy a többi embernek is elvegyék a kedvét az utcai tüntetéstől, mondván: látjátok, ha kimentek az utcára, ti is így végzitek majd.