Migránsokból nem kér Szlovénia, inkább 1,8 millió eurót fizet

A Közel-Keleten és Közép-Ázsiában több mint 24 millió lakóhelyét elhagyni kényszerülő ember vár segítségre

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Több mint egy évtizeddel a 2015-ös migránsválság után, amely megrázta Európát és jelentős politikai átrendeződéseket idézett elő, az Európai Unió új menekültügyi és migrációs rendszer bevezetésére készül. A tíz jogszabályból álló csomag jövő pénteken lép hatályba.

A ljubljanai Delo beszámolója szerint Szlovénia azon országok közé tartozik, amelyek úgy döntöttek, hogy idén nem veszik át a rájuk eső arányos számú menedékkérőt a déli belépő országokból, hanem inkább pénzügyi hozzájárulást fizetnek.

Szlovénia inkább fizet

Az európai migrációs politikában az elmúlt években jelentős szemléletváltás ment végbe. Amit korábban elsősorban a jobboldal keményvonalasabb része követelt, mára egyre inkább az uniós fősodor véleményévé válik.

Az új migrációs paktum célja, hogy egységesebb szabályokat vezessen be az Európai Unióban, miközben a tagállamoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a külső határokon fekvő országok támogatásában.

Kapcsolódó cikk

A Balkán a migránsok lerakó telepe lesz, most Trump kéri

A támogatás többféle formában valósulhat meg: a tagállamok menedékkérőket vehetnek át, pénzügyi hozzájárulást fizethetnek, vagy személyi és technikai segítséget nyújthatnak.

Szlovénia idén a pénzügyi hozzájárulást választotta, vagyis nem vesz át menedékkérőket a déli tagállamoktól, hanem 1,8 millió eurót fizet be a rendszerbe.

A rendszer részeként tavaly ősszel a tagállamok összesen mintegy 24 ezer menedékkérő áthelyezésére vagy közel 480 millió eurónyi támogatás biztosítására vállaltak kötelezettséget.

Hatalmas menekülttömegek indulhatnak meg

Az új migrációs rendszer bevezetését részben az is indokolja, hogy az Európai Unió közvetlen szomszédságában továbbra is hatalmas menekülttömegek várnak bizonytalan sorsuk alakulására.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslése szerint a Közel-Keleten, valamint a tágabb közép-ázsiai térségben – beleértve Afganisztánt és Pakisztánt is – jelenleg mintegy 24,3 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült ember szorul humanitárius segítségre.

Kapcsolódó cikk

Balkáni pufferzóna: Angliába vágyott? Koszovóban köt ki

A legnagyobb terhet továbbra is olyan országok viselik, mint Törökország, Irán vagy Libanon, amelyek évek óta jelentős menekültközösségeket fogadnak be.

A térséget azonban egyszerre sújtja biztonsági, energetikai és gazdasági válság, miközben az ENSZ-programok finanszírozása az amerikai támogatások csökkenése miatt már most is szűkül.

A szlovén belügyminisztérium migrációs igazgatóságának vezetője, Matej Torkar szerint fennáll a veszélye annak, hogy a befogadó országok egy ponton már nem lesznek képesek biztosítani a menekültek alapvető szükségleteit.

„Ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy egész népességcsoportok indulnak meg Európa felé” – figyelmeztetett a szakember.

Bár az illegális határátlépések száma az Európai Unióban az elmúlt két évben jelentősen csökkent, ez a tendencia gyorsan megfordulhat. Míg 2023-ban több mint 380 ezer illegális határátlépést regisztráltak az EU külső határain, addig tavaly ez a szám 178 ezerre esett vissza.

Hasonló csökkenés volt megfigyelhető Szlovéniában is: a 2023-as több mint 60 ezres értékről 2025-re 28 ezer körüli szintre mérséklődött az illegális belépések száma.

Új szabályok lépnek életbe

A tagállamok előtt komoly feladat áll a rendszer gyakorlati megvalósítása terén, különösen technikai szempontból, például a menedékkérők biometrikus adatainak kezelésére szolgáló adatbázis működtetésében.

Az adatbázis lehetővé teszi majd, hogy a tagállamok nyomon kövessék, ki melyik országban nyújtott be kérelmet, és megakadályozzák a többszöri, különböző személyazonosságok alatt benyújtott kérelmeket.

Az új szabályok egyik legfontosabb eleme a külső határokon végzett előzetes szűrés lesz. Minden olyan személyt ellenőriznek majd, aki illegálisan lépi át az Európai Unió külső határát.

Kapcsolódó cikk

Olaszország Albániába viszi a tengeren begyűjtött migránsokat, mi lesz a turizmussal?

A hatóságok már a belépéskor eldöntik, hogy az érintett személy milyen eljárásba kerül. Az úgynevezett határmenti menekültügyi eljárás legfeljebb tizenkét hétig tarthat, és elsősorban azok esetében alkalmazzák majd, akik olyan országokból érkeznek, amelyek állampolgárai ritkán kapnak nemzetközi védelmet az EU-ban.

A gyorsított eljárás különösen érintheti azokat, akik úgynevezett biztonságos származási országokból érkeznek. Ez az uniós lista jelenleg Bangladest, Kolumbiát, Egyiptomot, Indiát, Marokkót és Tunéziát is tartalmazza.

A tizenkét hetes vizsgálati időszak alatt a menedékkérők mozgását korlátozhatják. Ez történhet kötelező jelentkezési kötelezettséggel, elektronikus nyomon követéssel vagy végső esetben őrizetbe vétellel is.

Az új jelszó: visszaküldeni, aki nem maradhat

Az Európai Unióban egyre inkább az a nézet válik uralkodóvá, hogy hiteles migrációs politika nem létezhet az elutasított menedékkérők hatékony visszaküldése nélkül.

Az elmúlt években azoknak, akiknek hivatalosan el kellett volna hagyniuk az EU területét, legalább háromnegyede mégis Európában maradt.

Miután az Európai Parlament és az uniós tagállamok tárgyalói a hét elején megállapodtak az új visszatérési szabályozásról, az európai menekültügyi rendszer egy újabb fontos pillérrel egészült ki.

A hangsúly a jövőben inkább a kitoloncolási politika hatékonyságán lesz, és nem az eljárás alatt állók jogainak biztosításán. Az érintettek hosszabb ideig is őrizetben tarthatók lesznek.

Az is jól mutatja az európai migrációs politika irányváltását, hogy jogi alapot teremtenek azoknak a rendszereknek a kialakítására, amelyek lehetővé tennék az elutasított menedékkérők harmadik országokban működő központokba történő áthelyezését.

Az Európai Unió új migrációs paktuma így egyszerre készül egy jelenleg csökkenő migrációs nyomás és egy esetleges új menekülthullám megfékezésére. A kérdés az, hogy az új rendszer valóban képes lesz-e kezelni egy olyan válságot, amelynek mérete akár a 2015-ös eseményeket is meghaladhatja.