A horvát kormány az energiaárak szabályozását tervezi

A német Rheinmetall szerezte meg a horvát DOK-ING hadiipari cég részvényeinek 51 százalékát

A horvát kormány csütörtöki ülésén a kormányfő beszámolt a horvát állampolgárok kimentéséről Iránból, Izraelből és az Öbölországok térségéből. Ugyanakkor Andrej Plenković arra is figyelmeztetett, hogy egy elhúzódó közel-keleti konfliktus hosszú távú biztonsági következményekkel járhat, beleértve az új menekülthullámok lehetőségét és gazdasági következményeket a globális energiapiacra nézve.

A horvát kormány is az energiaárak növekedésére számít

Ha a Hormuzi-szoros hosszabb távú lezárására kerül sor, ez az olaj- és gázárak hirtelen, határozott emelkedéséhez, valamint új inflációs nyomáshoz vezethet. „A kormány tudni fogja, hogyan reagáljon az energiaárak esetleges emelkedésére” – mondta Plenković miniszterelnök.

A horvát kormányfő szerint a kabinet készen áll olyan törvények elfogadására, amelyek szükség esetén korlátozzák az energiaárak emelkedését, valamint más intézkedések bevezetését is tervezik, amelyekkel már a múltban is segítették a horvát polgárokat a válsághelyzet idején.

Extreme wide shot: ülésezett a horvát kormány (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

A belügyminiszter irracionálisnak tartja Szerbia viselkedését

Davor Božinović belügyminiszter megjegyzést tett a szerb külügyminisztérium ajánlására, hogy a szerb állampolgárok csak akkor utazzanak Horvátországba, ha ez okvetlenül szükséges „az egyre gyakoribb incidensek, feszültségek és romló biztonsági körülmények” miatt.

Amikor megkérdezték, van-e információja, miért tett Belgrád egyáltalán ilyen ajánlást, Božinović azt mondta, hogy nincs, hozzátéve, hogy ez „nem racionális”.

„Mindenesetre ez nem lenne hasznos a szerb állampolgárok számára, és biztos vagyok benne, hogy számukra fontos, hogy Horvátországba és az Európai Unióba is eljöjjenek” – mondta Božinović.

A külügy viccelődött egy kicsit

A horvát külügyminisztérium is reagált a szerb külügyminisztérium fenti ajánlására, mondván, hogy „egyelőre úgy tűnik, hogy a legnagyobb feszültség Horvátországban az Adriai-tenger partvidéke és a horvát kontinentális borutak közötti választásra vonatkozk”.

A tárca egyúttal megjegyezve, hogy az ilyen és hasonló megalapozatlan utazási figyelmeztetések után gyakran megjelenik a „tiltott gyümölcs szindróma”, és a turisták nagyobb számban érkeznek, mint egyébként.

Komolyra fordítva a szót, a horvát külügyminisztérium közleményében kiemelték, hogy Horvátország az EU, a NATO és a schengeni övezet tagja, valamint az Eurostat adatai szerint, Európa egyik legbiztonságosabb országa, amely évente emberek millióit fogadja az erős idegenforgalmi idények keretében.

Apropó idegenforgalmi idény: a horvát sajtóban máris megkezdődött a spekuláció, hogy a közel-keleti háborús felfordulás következtében a különben az Öbölországokba irányuló idegenforgalom egy része Horvátországban landol.

Bevásárolt a Rheinmetall

A fontosabb értesülések között megemlítjük még a német Rheinmetall horvátországi vásárlását. Szerdán Anušič védelmi miniszter jelenlétében aláírták az adásvételi szerződést, mellyel a német cég megszerezte a horvát DOK-ING d.o.o. (Kft.) részvényeinek 51 százalékát.

Ezzel a horvát cég végérvényesen átkerült a hadipari szektorba, bár a polgári alkalmazású robotgépeit továbbra is fejleszteni szándékozik az új tulajdonos alatt is.

Német tulajdonba megy át a DOK-ING, a szerződés aláírásánál Ivan Anušić horvát védelmi miniszter bábáskodott, aki az X platformon stratégiai partnerségről beszélt, azt viszont nem közölte, hogy a németek többségi tulajdonsok lesznek. A horvát internet népe közül sokan hibának nevezték a horvát cég eladását (Forrás: X platform, Ivan Anušić)

Itt elsősorban az aknaszedésre szakosodott távirányítású járművekől, valamint a katasztrófavédelmi és bányaipari eszközökről van szó. A DOK-ING továbbra is zágrábi központjából működik, a vállalat jelenlegi vezetésével, hogy ez úton is biztosítsa a stratégiai folytonosságot és működési egyensúlyt. Ez tovább erősíti Horvátország, de Közép-Európa szerepét is, az európai védelmi iparban.

Björn Bernhard, a Rheinmetall Vehicle Systems Europe ügyvezető igazgatója elmondta: a Rheinmetall célja, hogy vezető piaci pozíciót szerezzen a vezető nélküli harci támogató és páncélozott mérnöki katonai rendszerek szegmensében.

A Rheinmetall taktikai járművek terén szerzett szakértelme és a DOK-ING vezető nélküli rendszerek terén szerzett képességei erős piaci pozíciót teremtenek, nagy jövőbeli potenciállal.

A tervek szerint a német cég erős jelenlétet alakít ki Horvátországban, amely egyben EU-tag és NATO-szövetséges is. A Rheinmetall Horvátországban hozza létre kompetenciaközpontját a személyzet nélküli és autonóm katonai rendszerek számára.

Kapcsolódó cikk

Birtok a Holdban: mire képes a horvát hadiipar?s

Vjekoslav Majetić, a DOK-ING alapítója és vezérigazgatója szerint a Rheinmetall-lal való partnerség a DOK-ING fejlesztésének következő szakaszát jelenti.

Szavai szerint a horvát cég fennállása több mint három évtizede alatt erős technológiai kapacitást épített ki, és erős nemzetközi jelenlétet ért el a rendkívül igényes piacokon.

„Most eljutottunk oda, hogy a további értékteremtés és a termelési kapacitás növelése nagy ipari kapacitással, rendszerintegrációs szakértelemmel és globális piacközelítéssel rendelkező partnert igényel” – mondta Majetić.

A Rheimetall különben már korábban bevonult Horvátországba, mert amikor átvette a brémai Lürssen hajógyár hadiipari részlegét, ezzel „megörökölte” a Lürssen fiumei fejlesztőrészlegét is.