Brüsszel visszafogja magát Orbánnal szemben a választások előtt

Felmerült, hogy Szijjártó akár NATO-ülésekről is oszthatott meg információkat Moszkvával

A két hét múlva esedékes magyarországi választások előtt Brüsszelben nem akarják túlságosan bírálni Orbánt. Ez ugyanis csak az ő malmára hajtaná a vizet – írja vasárnapi számában a ljubljanai Delo, amely Szlovénia egyik legfontosabb, országos terjesztésű, mérsékelten baloldali napilapja.

Az utolsó csepp

A brüsszeli zárt ajtók mögötti üléseken nincs hiány kényes témákból. A legnehezebbek közé tartozik az orosz katonai agresszióra adott válasz Ukrajnában, a megtámadott ország katonai támogatásáról szóló döntések, valamint a szankciók elfogadása.

Az ilyen ülések szigorú titkossága magától értetődő, hiszen az információk kiszivárgásából Oroszország profitálhatna, amely egyre nyíltabban folytat hibrid műveleteket Európa ellen – szabotázs, propaganda és egyéb beavatkozás révén.

Kapcsolódó cikk

WP: Az oroszok merényletkísérlet megrendezését javasolták Orbán ellen

A Delo szerint éppen ezért váltottak ki nagy felháborodást azok az információk – amelyekről elsőként a Washington Post számolt be –, miszerint a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot a miniszteri egyeztetések tartalmáról.

Még az Európai Bizottság is – amely általában nem kommentál ilyen híreket – komoly aggodalmát fejezte ki.

Orbán Viktor kormányának „látványos stílusú” külügyminisztere ugyan dezinformációnak nevezte a híreket, de végül elismerte, hogy az EU-ülések előtt és után beszélt orosz kollégájával. Szerinte ez nem elfogadhatatlan, hiszen a más vezetőkkel folytatott egyeztetések a diplomácia lényegét képezik.

Ukrajna támogatásának lassítása

Orbán az elmúlt években minden erejével igyekezett lassítani az Ukrajnának nyújtott támogatást. Emiatt az európai békeeszköz keretében történő fegyverszállítások finanszírozása megrekedt, Szlovákiával együtt pedig blokkolja a Moszkva elleni 20. szankciós csomagot.

A legsúlyosabb a 90 milliárd eurós hitel blokkolása Ukrajna védelmére és működésére, noha ez Magyarország számára – Csehországhoz és Szlovákiához hasonlóan – nem járna pénzügyi következményekkel.

A Delo megjegyzi, hogy Magyarország emellett nem hajlandó lemondani az orosz gáz és olaj vásárlásáról sem, amellyel közvetve a Kreml hadigépezetét finanszírozza.

Brüsszelben a hét közepén még arra vártak, hogy Budapest tisztázza, pontosan milyen információkat osztott meg Moszkvával a zárt ülésekről. Berlinből azt üzenték, hogy „az asztalon lévő vádakat nem lehet egy X-poszttal lesöpörni”.

Szijjártó viszont továbbra is úgy véli, hogy nincs semmi kifogásolható a Moszkvával folytatott beszélgetéseiben, hiszen az EU döntései érintik a harmadik országokkal való kapcsolatokat is az energetika, a biztonság és az ipar területén.

Szerinte hasonló egyeztetések zajlanak az amerikaiakkal, törökökkel, izraeliekkel, kínaiakkal, szerbekkel és másokkal is.

Még súlyosabb lenne a helyzet, ha a magyarok a NATO-n belüli belső folyamatokról és vitákról is továbbítottak volna információkat Oroszországnak. Állítólag Litvánia már 2019-ben figyelmeztetett ilyen gyanúkra.

Semmi gond. A Békegenerális úgyis haragszik a NATO-ra, mert „nem állt az Egyesült Államok mellé.”Évente milliárdokat küldünk nekik, hogy megvédjük őket. Mi mindig mellettük álltunk volna. De a tetteik alapján úgy tűnik, nem is kell, ugye? Miért állnánk mellettük, ha ők nem állnak mellettünk?” – méltatlankodott az amerikai elnök (A kép illusztráció)

A bizalmas EU-információk Moszkvával való megosztása azonban már az utolsó csepp lenne a pohárban. Elvben a tagállamok között bizalomnak kellene uralkodnia, hogy a tárgyalások tartalmát nem adják tovább harmadik országoknak.

Ennek megsértése – különösen a kisebb országok számára – azzal a következménnyel járhat, hogy egyre több egyeztetés szűkebb körben, a legfontosabb tagállamok között zajlik, míg a többiek csak másodkézből értesülnek az eredményekről. A Magyarország iránti bizalmatlanság miatt a balti államok már korábban is alternatív egyeztetési formátumokat kerestek.

Választási hallgatás

Donald Tusk lengyel miniszterelnök is figyelmeztetett, hogy senkinek sem kellene meglepődnie a budapesti lépéseken, és ő maga is igyekezett minél kevesebbet mondani magyar jelenlétben. Még súlyosabb lenne, ha a magyarok NATO-információkat is átadtak volna Oroszországnak.

Mivel a NATO az ukrajnai háború kezdete óta új fenyegetésekhez igazodik, és új védelmi terveket fogad el, az ilyen kiszivárgások különösen veszélyesek lennének. Az, hogy Orbán Magyarországa már évek óta terjeszti Putyin háborús propagandáját, és amikor csak lehet, nyomást gyakorol Kijevre, ma már alig kelt megütközést.

Kapcsolódó cikk

A magyar választási kampány Szlovákiát is felrázta

A közelgő magyarországi választások előtt Brüsszel nem akarja túl erősen bírálni Orbánt, mert ez csak az ő malmára hajtaná a vizet. Az Európai Parlamentben a jobbközép EPP azt is megengedte az ellenzéki vezető, Magyar Péter Tisza párti képviselőinek, hogy eltérően szavazzanak a frakciótól.

Így Orbán nem kapott újabb muníciót arra, hogy Magyart „brüsszeli szolgának” nevezze. Bár az EU több eljárást is indított Magyarország ellen, Orbánnal szemben mindig viszonylag elnéző volt. Idén Brüsszel inkább abban reménykedik, hogy a választások után mégis változik valami Magyarországon.