WP: Az oroszok merényletkísérlet megrendezését javasolták Orbán ellen

Ha kell, még egy merényletet is „megrendeznének”: így segítené Moszkva Orbánt a választásokon - írja a Washington Post

A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor megsegítésére – aki Oroszország barátjának számít – orosz operatívok egy úgynevezett „Gamechanger” tervet javasoltak a választás befolyásolására: egy megrendezett merényletkísérletet, amely felkorbácsolná a támogatók érzelmeit – írta március 21-én a Washington Post. A cikket Catherine Belton jegyzi, aki az amerikai lap nemzetközi oknyomozó riportere moszkvai székhellyel, és a „Putin’s People” (Putyin emberei) című könyv szerzője. Belton most arra igyekszik rámutatni, hogy meddig ér el Moszkva keze egy uniós tagállamban.

Merényletkísérlet Orbán ellen?

Belton szerint az áprilisi, kulcsfontosságú választások előtt az orosz külföldi hírszerzés (SzVR) már a múlt hónapban riadót fújt Orbán Viktor csökkenő népszerűsége miatt. Orbán Moszkvával ápolt baráti kapcsolatai régóta „stratégiai befolyási pontot biztosítanak” a Kreml számára a NATO-n és az Európai Unión belül.

Az SzVR tisztjei szerint drasztikus lépésekre lehet szükség – ezt a stratégiát „Gamechangernek” („játékmenet-megváltoztatónak”) nevezték. Egy, az SzVR számára készült belső jelentésben – amelyet egy európai hírszerző szolgálat szerzett meg, majd a Washington Post is megvizsgált – az operatívok azt javasolták, hogy „alapvetően változtassák meg a kampány teljes paradigmáját” egy „Orbán Viktor elleni merényletkísérlet megrendezésével”.

Az oroszok merényletkísérlet megrendezését javasolták a magyar választások befolyásolása érdekében – írta az amerikai bal-közép, liberális irányultságú lap

„Egy ilyen incidens a kampány megítélését a racionális, társadalmi-gazdasági kérdésekről érzelmi síkra helyezné át, ahol a fő téma az állambiztonság, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme lenne” – írták a jelentésben, amely az SzVR politikai befolyásolási műveletekért felelős fő egységének, az úgynevezett Aktív Intézkedések Osztályának (Directorate MS) készült.

Orbán ellen eddig nem történt fizikai támadás, népszerűsége azonban a romló gazdasági helyzet miatt csökkent. Már önmagában a merénylet megrendezésének ötlete is jelzi, milyen tétje van Moszkva számára a magyar választásnak.

Egy 2024-es amerikai kampányrendezvény során Donald Trumpot egy merénylő golyója súrolta, és ekkor „ikonikus képek készültek”, amelyek erősítették vele kapcsolatban a kitartó vezető képét, és gyorsan növelték támogatottságát, különösen a saját táborában.

Trump helyett Vance jön

A közvélemény-kutatások szerint Orbán le van maradva Magyar Péterrel szemben, aki korábban szintén a konzervatív, a Fidesz tagja volt, de jelenleg korrupcióellenes reformerként kampányol.

„A többség (52,3%) elégedetlen az ország helyzetével” – írták az orosz tisztek. „Az elégedetlenség nemcsak a városokban, hanem a vidéki területeken (50,8%) is jelen van, ahol hagyományosan erős a kormányzó Fidesz.”

Nem Oroszország az egyetlen külső szereplő, amely potenciálisan segíteni próbálja Orbánt pályafutása egyik legnehezebb kampányában. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt hónapban Budapestre látogatott, és azt mondta Orbánnak: „Az ön sikere a mi sikerünk.”

Orbán abban is reménykedik, és ezt nem is titkolja, hogy Donald Trump hasonló támogatást nyújt neki. Mivel azonban Trumpot az iráni háború köti le, és Orbán lemaradásban van a felmérésekben, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint inkább JD Vance alelnök látogat el Magyarországra.

A „Békegenerális” videóban szólt hozzá a magyarországi választásokhoz (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Míg a Trump-adminisztráció közös szereplésekkel és finom támogatásokkal segíthet, az orosz beavatkozás közvetlenebb lehet. Egyes nyugati tisztviselők szerint a Kreml eltökélt abban, hogy hatalmon tartsa Orbánt, aki segítette Moszkvát az Európai Unió politikájának akadályozásában, és hídként szolgált a Kreml és az amerikai konzervatívok között egy új, posztliberális világrend kialakításának reményében.

Orbán szóvivője, Kovács Zoltán nem reagált a Washington Post megkeresésre az SzVR jelentésével kapcsolatos kérdésekre az állítólagos orosz választási beavatkozásáról vagy a miniszterelnök Moszkvához fűződő kapcsolatáról.

Az amerikai lap szerint nem világos, hogy az orosz kormányon belül milyen magas szinten jutott el az SzVR javaslata. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov elutasította a The Washington Post kérdéseit a dokumentummal kapcsolatban. „Ez egy újabb példája a dezinformációnak” – mondta. Az SzVR nem kommentálta az ügyet.

A Barátság vezeték jelentősége

Az elmúlt hetekben Orbán és a Fidesz egyre inkább arra törekedett, hogy a magyarok figyelmét a gazdasági problémákról az állítólagos külső biztonsági fenyegetések felé terelje.

Miközben egyre mélyül a konfliktus amiatt, hogy Magyarország blokkol egy 90 milliárd eurós uniós hitelt Ukrajna számára, Orbán kormánya azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy leállította az olcsó orosz olaj szállítását az Ukrajnán áthaladó Barátság (Druzhba) vezetéken – noha a leállást eredetileg egy orosz támadás okozta, amely a vezeték infrastruktúráját érte.

A feszültség egyre nő. Orbán a múlt héten azzal vádolta az ukránokat, hogy fizikai támadást terveznek a családja ellen, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hónap elején – Orbánra utalva – azzal fenyegetőzött, hogy „ennek az embernek a címét átadja a fegyveres erőknek”.

Csütörtökön a magyar kormány közölte, hogy három ukrán állampolgár belépését megtiltja az országba, arra hivatkozva, hogy fenyegetéseket intéztek Magyarország, Orbán és családja ellen.

Kapcsolódó cikk

Késélen a demokrácia Romániában

Miután Orbán bejelentette, hogy csapatokat vezényel Magyarország kritikus energia-infrastruktúrájának védelmére egy esetleges ukrán támadással szemben, növekedett a feszültség Budapesten.

„Bármi megtörténhet” – mondta egy nyugati illetékes, aki másokhoz hasonlóan névtelenséget kért az érzékeny politikai helyzetre tekintettel. „Még soha nem láttam ilyen idegesnek a Fideszt” – fogalmazott egy másik forrás a kormánypártról.

„Egyre nagyobb a pánik a kormánypártban, és attól tartok, hogy meggondolatlan lépéseket tehetnek a hatalom megtartása érdekében” – mondta Telkes András, a magyar külföldi hírszerzés egykori helyettes vezetője. „Az oroszok mindent meg fognak tenni, hogy Orbán hatalmon maradjon. Magyarországot a saját befolyási övezetük részének tekintik.”

Az orosz negykövetség szerepe

Európai biztonsági illetékesek szerint az orosz fél a közösségi médiában is segítheti Orbánt egy Kreml által támogatott médiakampány keretében, amely azt az üzenetet erősíti, hogy Orbán az egyetlen jelölt, aki képes megvédeni Magyarország szuverenitását.

A Kremlhez köthető narratívák egy részét Tigran Garibian, az orosz nagykövetség budapesti tanácsosa közvetítette, aki az egyik európai biztonsági tisztviselő szerint rendszeresen találkozik kormányközeli magyar újságírókkal, feladatokat és iránymutatásokat adva nekik.

Az orosz nagykövetség közölte: „Többször kijelentettük, hogy Oroszország nem avatkozik be más országok választásaiba. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a magyar választási kampányba történő beavatkozás semmilyen formában nem az orosz fél részéről történik.” További kommentárt nem fűztek az ügyhöz.

Oroszországot korábban többször is megvádolták választási kampányokba történt beavatkozással, többek között a 2016-os amerikai választások kapcsán. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport néhai vezetője és Putyin szövetségese, amerikai szankciók alá került, mert elismerte, hogy az irányítása alatt álló „trollgyárak” megpróbálták befolyásolni az amerikai szavazókat.

A jelentésükben az orosz operatívok azt javasolták, hogy Orbán saját hatalmát a békével azonosítsa, mint „a stabilitás, kiszámíthatóság és hosszú távú fejlődés letéteményesét”, miközben a kampányban Magyar Pétert „Brüsszel bábjaként”, a Tisza Pártot pedig „háborúpárti erőként” mutassa be, amely Ukrajnát támogatja.

Az egyik európai biztonsági tisztviselő szerint szolgálatuk információt kapott arról, hogy három, az orosz katonai hírszerzéshez köthető személy érkezett Magyarországra. Ez megerősíti a VSquare oknyomozó portál korábbi értesüléseit, ami újabb kérdéseket vet fel az esetleges orosz beavatkozással kapcsolatban.

Bár a Fidesz saját, jól működő propagandagépezettel rendelkezik, egyes nyugati tisztviselők szerint az orosz operatívok részt vehetnek olyan forgatókönyvek kidolgozásában is, amelyek célja a választások tisztaságába vetett bizalom megingatása.

Miközben mindkét fél manipulációval és lejárató kampányokkal vádolja a másikat, és a közvélemény-kutatások szoros versenyt mutatnak, a választás kimenetele egyre bizonytalanabb. Budapesten egyre többen tartanak attól, hogy az eredmény akár vitatottá is válhat.

Oroszország hasznos eszköze

„Orbán Oroszország egyik legértékesebb eszköze volt” – mondta egy nyugati illetékes. „Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne állnának készen a segítségnyújtásra, ha a dolgok (Moszkva szempontjából) rossz irányba fordulnak.”

Több jelenlegi és volt európai biztonsági tisztviselő – köztük Frész Ferenc , a magyar Kibervédelmi Szolgálat korábbi vezetője – szerint az Orbán-kormány évek óta fontos betekintést biztosít Moszkva számára az Európai Unió érzékeny tárgyalásaiba. Ez egyrészt a magyar kormányzati körökhöz való közvetlen hozzáférésen, másrészt azon keresztül valósult meg, hogy orosz hackerek behatoltak a magyar külügyminisztérium számítógépes rendszereibe.

Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen telefonon számolt be orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak arról, „mi hangzott el a tárgyalásokon”, és milyen megoldások merültek fel – mondta az egyik európai biztonsági tisztségviselő.

„Ezeken a hívásokon keresztül gyakorlatilag minden egyes uniós ülésen ott volt Moszkva is az asztalnál” – fogalmazott a forrás.

Szijjártó 2022, az ukrajnai háború kezdete óta 16 hivatalos látogatást tett Moszkvában, legutóbb március 4-én, amikor Vlagyimir Putyinnal találkozott. A külügyminiszter nem reagált a WP megkeresésére.

Orbán politikai pályafutása kezdetén, a Szovjetunió összeomlása után a kommunista rendszer egyik hangos ellenzőjeként vált ismertté. Első miniszterelnöki ciklusa idején (1998–2002) Magyarország – Moszkva tiltakozása ellenére – csatlakozott a NATO-hoz.

Második megválasztása után, 2010-től azonban Orbán fokozatosan közeledett Moszkvához: az orosz kapcsolatok erősítését helyezte előtérbe a nyugati partnerekkel szemben, miközben populista, hagyományos értékeket hangsúlyozott – hasonlóan ahhoz, ahogy Putyin is a „keresztény értékek védelmezőjeként” próbálta pozicionálni magát a nyugati liberális demokráciával szemben.

„Szerintem Orbán számára az elején minden a pénzről szólt” – mondta Telkes András, a külföldi hírszerzés egykori helyettes vezetője. „Megállapodást kötöttek az orosz energiaszállításokról. Az orosz energia nem közvetlenül, hanem különböző közvetítőkön keresztül érkezett.” (Telkes András egykori magyar titkosszolgálati vezető, az Információs Hivatal (IH) korábbi főigazgatója, aki mostanában a Tisza Párt környezetében tűnt fel.)

Ebben a rendszerben kulcsszerepet játszott a MOL, Magyarország egyik legnagyobb és legnyereségesebb olaj- és gázipari vállalata, amely jelentős hasznot húzott az olcsó orosz energiából. Közvetlenül Orbán hatalomra kerülése előtt a MOL eladta gázkereskedő cégének, a később MET-re átnevezett MOL Energy Trade-nek az 50 százalékát egy ciprusi bejegyzésű vállalatnak, a Normeston Tradingnek.

Miután Orbán hatalomra került, a Normeston 2011-ben továbbadta részesedését két, Orbánhoz közel álló személynek, akik így százmilliós osztalékokra tettek szert az olcsóbb, európai spot piacon vásárolt gáz révén – derül ki Hegedűs Dániel kutatásából, aki jelenleg a berlini Európai Politikai Intézet helyettes igazgatója. A MET vezetése 2018-ban kivásárolta a tulajdonosokat. „A rendszer sokaknak segített megtölteni a zsebüket” – mondta Telkes.

Egy másik fontos haszonszerzési lehetőséget az jelentett, hogy Orbán 2014-ben az orosz állami atomenergetikai monopóliumnak, a Roszatomnak adta a paksi atomerőmű bővítésére (Paks II) vonatkozó szerződést – mondta Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság szakértője. A projekthez az orosz állami VEB bank 10 milliárd eurós hitelt biztosított, amelynek 40 százaléka magyar alvállalkozókhoz került. (A VEB Bank, más néven VEB.RF vagy korábban Vnyesekonombank, Oroszország egyik legfontosabb állami fejlesztési bankja, amely stratégiai gazdasági és geopolitikai szerepet tölt be.)

Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc is jelentős haszonélvező volt: uniós közbeszerzési adatok szerint több tízmillió dollár értékű építőipari megbízást kapott, ami hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország leggazdagabb emberévé váljon, és kiérdemelje az „Orbán pénztárcája” elnevezést. Mészáros korábban úgy fogalmazott, hogy vagyonának növekedése három tényezőnek köszönhető: „Istennek, a szerencsének és Orbán Viktornak.” A Washinton Post megkeresésére nem reagált.

A béke jelöltje

A jelenlegi kampányban Orbán igyekszik magát a béke jelöltjeként bemutatni, miközben Magyar Pétert Brüsszel „bábjának” állítja be, aki szerinte háborúba sodorná Magyarországot Ukrajna oldalán. A két politikus vasárnap párhuzamos nagygyűléseket tartott, amelyek mindkét oldal szerint „történelmi méretűek” voltak.

Magyar korrupcióellenes kampánya egyre nagyobb visszhangot vált ki, különösen azóta, hogy a jogállamisági aggályok és Orbán ismételt uniós vétói miatt Brüsszel visszatartott bizonyos támogatásokat, ami tovább rontotta a magyar gazdaság helyzetét.

A feszült politikai helyzet közepette az orosz hírszerzés operatív emberei fokozzák erőfeszítéseiket Orbán kampányának támogatására. A stratégiákat vázoló dokumentumok mellett konkrét akciókat is terveztek az ellenzéki jelöltek lejáratására.

Ezek közé tartozott a mesterséges intelligenciával készített videók gyártása az egyik Tisza-párti jelölt, Gurzó Mária hiteltelenítésére, valamint egy másik jelölt, Nagy Ervin lejáratása hamis vádakkal – például hogy megvert egy nőt.

A dokumentumok szerint hamis iratokat és fényképeket is készítettek, majd ezeket a dezinformációkat országos és közösségi médián keresztül terjesztették. Nagy és Gurzó sem reagált a megkeresésekre – írta a Washington Post.