Román költségvetés: optimista számok, recessziós félelmek

Több pénzt kapnak a titkosszolgálatok, a parlament két háza és az elnöki hivatal, kevesebbet az egészségügy és az oktatás

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Talán soha nem várták ennyire a román költségvetés tervezetét, mint idén. Legalábbis soha nem kellett eddig, március közepéig várni rá. A romániai pénzügyminisztérium végre kedden nyilvános vitára bocsátotta a 2026-os állami költségvetési törvénytervezetet, amelyet csütörtök este el is fogadott a kormány.

A tervezet 391,7 milliárd lej (76,95 milliárd euró) összbevételt irányoz elő, míg a kiadásokat 527,4 milliárd lejre (103,61 milliárd euróra) becsülték. A 2026-os költségvetési hiányt a GDP 6,2%-ában állapították meg, amint az az Európai Unióval megkötött megállapodás előírja. A hiány 2027-ben a GDP 5,1%-ára csökkenhet. Legalábbis a kormány optimista előrejelzése szerint.

Visszafogott derűlátás

Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint a 2026-os költségvetés visszafogott optimizmust tükröz, vagyis „a hatóságok abban reménykednek, hogy több pénzt tudnak begyűjteni a gazdaságból, minden uniós forrást le tudnak majd hívni, ugyanakkor mérsékelni tudják a köztisztviselőkre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat.”

A kincstári optimizmuson túl azonban számos kérdőjel merül fel, különösen ami az EU-források lehívásának képességét illeti, amelyekre a költségvetési törvényben vállalt beruházások több mint 80%-a támaszkodik.

Daniel Dăianu volt pénzügyminiszter szerint ez egy reális költségvetés (Forrás: TVR Info)

Adrian Negrescu szerint ezen túlmenően a költségvetés felépítése kétes. A költségvetés csökkentést ír elő az egészségügy, az oktatás, a közlekedés és más területeken, ám ahogyan már megszoktuk, nagyobb összegeket biztosít a titkosszolgálatoknak, a parlament két házának és az elnöki hivatalnak. Ezek soha nem érezték meg a megszorítások szükségességét.

A Román Hírszerző Szolgálat 5,2 milliárd lejt (1 milliárd eurót) kap szemben a 2025-ös 4,57 milliárd lejjel. A Külföldi Titkosszolgálat 812,5 millió lejt (159,6 millió eurót) kap, szemben a 2025-ös 805,67 millió lejjel. Az elnöki hivatal pedig 103,47 millió lejt (20,32 millió eurót), szemben a 2025-ös 71,47 millió lejjel (14 millió euró).

Ezek a számok nem vallanak spórlásra, az államadóssági deficit csökkentésére…

A 2026-os költségvetés valódi problémáját a hitelek kamatai jelentik. „A hitelkamatok a nemzetközi piacokon 8–9%-ról átlagosan 6–7%-ra csökkentek. Ennek ellenére a bankoknak fizetett abszolút összeg Romániában jelentősen növekszik.

Fokozza a bajt, hogy a román állam kénytelen a régi hiteleket új, az öt-hat évvel ezelőttihez képest sokkal magasabb költségekkel refinanszírozni. A 2026-os költségvetésnek számolnia kellett a kamatkiadások mintegy 10 milliárd lejes növekedésével, valamint a védelmi kiadások körülbelül 6 milliárd lejes emelkedésével.

A román költségvetés nehezen elérhető célokra épül

A költségvetést elemezve, a közgazdászok recessziót és 10% feletti inflációt jósolnak az idénre. Az ország költségvetése 6,1%-os hiányon és 1%-os gazdasági növekedésen alapul, amelyek nehezen elérhető célok.

Gazdasági elemzők attól tartanak, hogy Románia teljes recesszióba sodródhat, az éves 10% feletti inflációval, amely a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásai miatt egyre valószínűbb.

Kapcsolódó cikk

A Big Mac-indextől a román gazdasági válság igazi mélységéig

Adrian Codîrlașu gazdasági elemző szerint „a hiányt kordában lehet tartani, ha a kiadásokat visszafogja a kormány. Elérhetjük a 6,2%-ot, ahogyan azt a kormány a 2026-os költségvetés-tervezetben előre jelezte.

A gazdasági növekedés tekintetében azonban nem hiszem, hogy elérjük az 1%-os növekedést. Félő, hogy mínuszba kerülünk, vagyis teljes recesszió köszönt ránk, a mostani technikai recesszió után.”

Adrian Codîrlașu rossz ómennek tartja, hogy a fogyasztás terén januárban 9,1%-os csökkenést tapasztaltunk 2025 januárjához képest. „Ez hatalmas visszaesés – mondja. – Nem hiszem, hogy 1%-os gazdasági növekedést érhetünk így el.”

A recesszió réme a GDP növekedés ellenére

A közgazdászok elismerik, hogy a nominális GDP növekedhet a magasabb infláció hatására és az alacsonyabb gazdasági növekedés ellenére is, de a fogyasztás összezuhanásával a recesszió továbbra is fennmarad.

Kapcsolódó cikk

A tiltakozások évada Romániában – reform vagy államcsőd?

Adrian Codîrlașu a fogyasztás mértékének fenntartásában hisz.

„Úgy gondolom, hogy csökkenteni kellett volna az adókat. Legalább a tavaly bevezetett adók egy részét csökkenteni kellett volna. S ha már 2025-ben csökkentették volna a kiadásokat, az infláció nem szabadult volna el” – magyarázta az elemző.

„A fogyasztás jelenlegi alakulása nagyon nagy recessziós kockázatot jelent. Hamarosan megtapasztaljuk a közel-keleti háború hatásait is, a márciusban bekövetkező üzemanyag-drágulással együtt. Az energiaárak is emelkedni fognak, és mindez az árakra is hatással lesz, ami még jobban visszaüt a fogyasztásra, és még jobban növelni az inflációt” – tette még hozzá.

Ki mint vet…

A költségvetés teljesítése, az államadósság 6,2 százalékra csökkentése, a beruházásokhoz szükséges összegek előteremtése igazi próbaköve lesz a Bolojan kormánynak. Igaz, hogy az esetleges kudarc esetén a felelősségre vonás elmarad, hiszen a négypárti egyezmény szerint 2027-ben a kormány élén a liberális Ilies Bolojan helyett majd egy szociáldemokrata politikus áll majd.

Aki – mert közlednek a 2028-as tavaszi választások – majd ismét felrúghatja a pénzügyi fegyelmet.