Szerbia
Izraeli cargo-gépek Belgrádban, újraindult a szerb fegyverexport?A fegyverexport hivatalosan szünetel, de ez Szerbia esetében nem jelent semmit
A szerb fegyverexport körül továbbra is több a kérdés, mint a válasz. A Szabad Európa Rádió oknyomozó riportja szerint az elmúlt hetekben izraeli teherszállító repülőgépek többször is megfordultak Belgrádban, miközben a szerb hatóságok hallgatnak arról, hogy pontosan milyen rakomány érkezik vagy indul az ország katonai iparához kapcsolódó légi útvonalakon
A Szabad Európa Rádió (RFE) oknyomozó cikke szerint az elmúlt hetekben izraeli teherszállító repülőgépek fordultak meg Belgrádban, miközben a szerb hatóságok hivatalosan továbbra sem közölnek részleteket arról, hogy pontosan milyen rakomány érkezik vagy indul az ország katonai iparához kapcsolódó légi útvonalakon. Elvileg moratórium van a fegyverexportra, de a rendelkezés a jelek szerint nem jelent teljes leállást.
Az RFE oknyomozó riportja megállapította, hogy egy magán izraeli légitársaság két teherszállító repülőgépe februárban és márciusban legalább kilenc alkalommal járt Belgrádban. Olyan gépekről van szó, amelyek fegyverek és egyéb veszélyes rakományok szállítására specializálódtak. A szerb hatóságok azonban nem válaszoltak az arra vonatkozó újságírói megkeresésekre, hogy mit szállítottak a repülőgépek, miközben a közel-keleti konfliktus egyre súlyosbodik.
Izraeli cargo-gépek Belgrádban
A Szabad Európa Rádió repüléskövető oldalak adatai alapján azt állapította meg, hogy március 5-én egy izraeli cargo-repülőgép Tel-Avivból Belgrádba repült, majd onnan visszatért Izraelbe. Az ilyen típusú gépeket általában nehéz vagy veszélyes rakomány – köztük fegyverek – szállítására használják, de a konkrét szállítmány tartalma nem ismert.

A Liège-i repülőtéren keresztül közlekedő izraeli teherfuvarozó, a Challenge Airlines 2024 végén fellebbezést nyújtott be a belga szövetségi és regionális rendeletek ellen, amelyek korlátozzák a fegyverek és katonai eszközök Izraelbe történő szállítását (Forrás: Aviation24.be)
A cikk szerint nem egyedi esetről van szó: az izraeli Challenge Airlines IL légitársaság két cargo-gépe február és március eleje között legalább kilenc alkalommal repült a Szerbia–Izrael útvonalon.
A riport arra is felhívta a figyelmet, hogy két járat már azután közlekedett Szerbia és Izrael között, hogy február 28-án kiéleződött a közel-keleti konfliktus az Iránra mért amerikai és izraeli csapások miatt.
A szerb védelmi, külügyi és kereskedelmi minisztériumok a portál kérdéseire nem adtak választ, és az izraeli légitársaság sem reagált érdemben a megkeresésekre.
Kapcsolódó cikk
Szerbia hivatalosan nem szállított rakétákat Ukrajnának, a többi meg „nem tartozik rá”
A Szabad Európa emlékeztet: Aleksandar Vučić szerb elnök 2025 júniusában bejelentette a fegyverexport felfüggesztését, a korábbi izraeli–iráni feszültségek idején. Szerbia akkor részben azokra az orosz vádakra reagált, amelyek szerint közvetítőkön keresztül szerb gyártású lőszer kerülhetett Ukrajnába.
A moratórium azonban a jelek szerint nem hozott teljes leállást: két állami fegyvergyár dolgozói azt mondták a szerkesztőségnek, hogy 2026 februárjában értesítést kaptak az export újraindításáról, miután nyolc hónapig szünetelt a kivitel.
A kragujevaci Zastava Oružje szakszervezeti vezetője arról számolt be, hogy a dolgozók értesülése szerint az állam engedélyezte a katonai export egy részének folytatását, bár arról nincs hivatalos információ, hogy kik a vevők.
Hasonló jelzések érkeztek a nyugat-szerbiai Užicében működő Prvi Partizan lőszergyár munkásaitól is.
A repülőtér nem árul el részleteket
A belgrádi Nikola Tesla repülőtér üzemeltetője a Szabad Európa kérdésére csak annyit közölt, hogy a légitársaságok az infrastruktúrát a nemzetközi és nemzeti szabályoknak megfelelően használhatják, arról azonban nem adtak információt, hogy a Belgrád és Tel-Aviv között közlekedő cargo-gépek pontosan milyen árut szállítottak.
A Challenge Airlines saját bevallása szerint olyan légitársaság, amely különleges vagy „nem szabványos” rakományok szállítására specializálódott, és három Boeing cargo-géppel dolgozik.
A vállalat rendszeres útvonalakat működtet Tel-Aviv és Európa, illetve az Egyesült Államok között.
Az RSE adatai szerint az egyik repülőgép – a 4X-ICK lajstromjelű cargo-gép – már 2025 júniusában is leszállt Belgrádban, éppen akkor, amikor a szerb vezetés a fegyverexport leállításáról beszélt.
Amikor az újságírók erről kérdezték, a szerb elnök úgy reagált, hogy nem kívánja elárulni, mi száll fel és mi száll le a belgrádi repülőtéren.
A FlightRadar adatai szerint ugyanaz a gép az elmúlt évben több európai városba és az Egyesült Államokba is repült, Izraelben pedig a tel-avivi repülőtér mellett a Nevatim katonai légibázis is szerepelt az úticélok között.
Gyorsult a szerb fegyverszállítás Izraelbe
A Szabad Európa felidézte azt is, hogy Aleksandar Vučić korábban elismerte, hogy 2023 októbere után felgyorsult a szerb lőszerszállítás Izraelbe. Ez közvetlenül azután történt, hogy a Hamas támadást indított Izrael ellen, amelyre az izraeli hadsereg a Gázai övezet elleni offenzívával válaszolt.
Az ENSZ később súlyos emberi jogi jogsértésekkel vádolta meg Izraelt, miközben oknyomozó újságírók szerint a szerb fegyverexport Izrael felé a többszörösére nőtt.
A Szabad Európa által idézett katonai elemző, Aleksandar Radić szerint a hivatalos exporttilalom ellenére is lehettek kivételek. Erre utalhat például, hogy Azerbajdzsán és Ciprus 2025 második felében szerb gyártású fegyverrendszerekkel dicsekedett. Azerbajdzsán bemutatta a Nora önjáró tarackot, Ciprus pedig a Tamnava rakétavetőt.
„Mindkét rendszert először 2025 második felében mutatták be, és nagyon is lehetséges, hogy a ‘moratórium’ bejelentése után exportálták őket” – mondta az RSE-nek Katarina Đokić, a stockholmi Stockholm International Peace Research Institute kutatója. Szakértők szerint ez arra utalhat, hogy bizonyos exportügyletek a moratórium után is megvalósultak.
Szerbiának a nemzetközi egyezmények szerint jelenteni kell a nehéz- és könnyűfegyverek exportját, a fő export azonban nem látszik, Szerbiából ugyanis hatalmas mennyiségű lőszer kerül ki, amely nem tartozik ezeknek a jelentéseknek a hatálya alá.
A szerb fegyverexport pontos volumene tehát továbbra sem átlátható. Az állam az utóbbi években nem teszi közzé az exportengedélyek részletes adatait, így csak töredékes statisztikák állnak rendelkezésre.
A hivatalos adatok szerint Szerbia 2025-ben mintegy 50 millió dollár értékben exportált fegyvereket és lőszert, ami nagyjából a fele a 2024-es szintnek. A számok azonban félrevezetők lehetnek, mert a lőszerexport jelentős része nem jelenik meg ezekben a kimutatásokban.
Titkos adatok a fegyverexportról
A fegyverek és haditechnikai eszközök exportengedélyeit törvény szerint a szerb bel- és külkereskedelmi minisztérium adja ki. Ehhez szükséges a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a szerb titkosszolgálat, a BIA (Bezbednosno-informativna agencija) jóváhagyása is.
Szükséges továbbá a végfelhasználói igazolás (End User Certificate), amelyet a célország hivatalos hatósága hitelesít. Az engedély kiadásakor elvben figyelembe veszik, hogy az export ne sértse a nemzetközi szankciókat, ne veszélyeztesse az emberi jogok tiszteletben tartását a célországban, és ne járuljon hozzá fegyveres konfliktusok kirobbanásához vagy folytatásához.
Miután a szerb elnök 2025 júniusában bejelentette az exporttilalmát, a védelmi minisztérium közölte, hogy az exportőröknek a Nemzetbiztonsági Tanács (Savet za nacionalnu bezbednost) jóváhagyására is szükségük lesz.

A gyártó szerint az izraeli PULS rakéta-tüzérségi rendszer könnyen integrálható a jelenlegi katonai rendszerekbe (Forrás: Elbit System)
Ebben a testületben többek között az államfő, a miniszterelnök, a védelmi miniszter és a belügyminiszter is helyet foglal, a szakértők szerint azonban „teljesen világos, hogy a döntés végső soron egyetlen ember kezében van”, a közel-keleti országokkal történő üzletelés ugyanis 2012–2013 körül kezdődött meg, miután a Szerb Haladó Párt került hatalomra Belgrádban.
Arról nincsenek nyilvános adatok, hogy Szerbia milyen fegyvereket és milyen mennyiségben exportál és importál, mert a szerbiai kereskedelmi minisztérium az utóbbi években nem teszi közzé az exportengedélyekről szóló éves jelentéseket.
Az utolsó nyilvános adatok szerint a szerb fegyverek jelentős vásárlói közé tartoztak az Öböl-menti államok: az Egyesült Arab Emírségek – Mohamed bin Zajed (MBZ) sejk vezetése alatt –, Szaúd-Arábia és Bahrein, amelyek „új partnereknek” a fegyverkereskedelemben. Az említett országoknak történő fegyvereladások miatt Izrael sem neheztel, mivel Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek jelenleg a zsidó állam politikai szövetségesei, ugyanakkor a nemzetközi szankciók betartása miatt Szerbia nem exportál fegyvereket Iránba.
Közben Szerbia is vásárol izraeli fegyvereket, 2025 őszén Szerbia bemutatta az Izraelből importált PULS rakéta-tüzérségi rendszert, és izraeli lapértesülések szerint a belgrádi vezetés drónokat is szerzett be az izraeli Elbit Systems vállalattól.
A Szabad Európa Rádió a 2023 októberében kezdődött közel-keleti konfliktus óta többször kérte a hatóságoktól – a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről szóló törvény alapján – a fegyverimporttal és -exporttal kapcsolatos engedélyek adatait, a kért adatokat azonban nem adták ki.
A Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint a közel-keleti országok közül, amelyekbe Szerbia 2025-ben fegyvereket és lőszert exportált, szerepel Izrael, Bahrein és Szaúd-Arábia.
Az adatok szerint Bahreinbe 2025-ben mintegy 250 ezer dollár értékű fegyvert és lőszert exportált Szerbia, a Szaúd-Arábiába irányuló szállítmányok értéke meghaladta a 100 ezer dollárt, míg Izrael esetében az export értéke meghaladta az 1,3 millió dollárt. Ezek azonban nem feltétlenül a végleges összegek, mivel a statisztikákban csak a fegyverexport egy része jelenik meg. A szakértők szerint ezek az adatok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik.
