A balkáni Orbán-barátok aggódva tekintenek Magyarországra

Mi lesz a balkáni haveri körrel, ha nem nyer a Fidesz? Az újabb diadal viszont megszilárdítaná a meglévő befolyási struktúrát

Orbán Viktor 16 éve tartó országlása idején komoly európai hálózatot épített ki a Fideszéhez hasonló politikát folytató pártok és politikusok részvételével, ennek legfontosabb része az Európai Parlamentben működő Patrióták Európárt nevű, erősen Putyin- és oroszbarát frakció.

Bár a Patrióták csoport valóban fontos eszköz a magyar miniszterelnök számára, az áprilisi magyarországi választáson bekövetkező esetleges Fidesz-vereség nem Európa nyugati felében, hanem a Balkánon indítana be komolyabb mozgásokat. A Budapest–Belgrád–Banja Luka–Szkopje tengelyen lévő politikusok hatalma ugyanis jóval inkább kapcsolódik Orbánéhoz, mint például az olasz (már csak fél) szövetséges Giorgia Melonié.

Szerbiai félelmek

A legtöbbet Szerbia gyengülő erős embere, az az Aleksandar Vučić veszíthet, aki számtalan forrás szerint példaképként tekint budapesti mentorára, és nagyon szeretne felépíteni hazájában egy orbáni rendszert.

Állítólag irigykedik is az M1-MX konglomerátumra, amely a köztévé mellett lenyelte az állami rádiót és az egykor szebb napokat látott hírügynökséget, az MTI-t is.

A kölcsönös szimpátia mellett az még fontosabb Vučićék számára, hogy az EU-ban Magyarország Belgrád fő szövetségese, Budapest folyamatosan kiáll a szerb EU-tagság mellett, és szíve szerint felgyorsítaná az integrációt.

KÖZELI BARÁTSÁG: A szerb elnök állítólag arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy vétózza meg az ellene vagy a Szerbia ellen irányuló esetleges uniós szankciókat (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Bár sokan úgy vélik, Orbán minél többször sürgette Brüsszelben Szerbia felvételét, annál inkább csökkent a balkáni ország esélye, de a legfontosabb mentor elvesztése mindenképpen fájdalmas lenne.

Arról nem is beszélve, hogy amennyiben Magyarországnak sikerülne békés eszközökkel megszabadulnia a sokáig leválthatatlannak tűnő Orbán-rendszertől, az bátorító példa lenne azoknak a szerbiai diáktüntetőknek és felnőtt támogatóiknak, akik 2024 novembere – a 16 halálos áldozatot követelő újvidéki pályaudvarbaleset – óta harcolnak a rendszerváltásért.

Vučić – kormányfőként, majd államfőként – maga is több mint egy évtizedet töltött már a hatalomban, s Szerbiában ugyancsak sokan belefáradtak már a változatlanságba, a kormánypárti médiumok hazugságaiba.

Kapcsolódó cikk

Orbán: Nem kell provokálni a szerbeket

Szerbiában minden bizonnyal még az idén választást tartanak, s egy esetleges magyarországi ellenzéki diadal komoly lendületet adna a szerbiaiaknak.

Minden bizonnyal meg fog változni a viszony Budapest és a vajdasági magyarok pártja, a VMSZ között. A tömörülés jelenleg Vučićék szövetségese, ötödik kerékként támogatja a belgrádi vezetést, miközben a határ déli oldalán ismételgeti az ottani magyaroknak a Fidesz-propagandát.

Az állampolgársági népszavazásra még mindig emlékező vajdasági magyarok jó része pedig el is hiszi azt, amit hall, mivel jórészt a magyar vagy éppen a szerb köztévéből értesülnek az anyaországban zajló eseményekről.

Aki pedig a vajdasági magyar sajtót olvassa, ha a Magyar Szót veszi a kezébe, akkor nagyjából ugyanazt kapja írásos formában, mint amit egy nappal korábban meghallgatott az M1-en. Kérdéses, hogy a VMSZ kitartana-e az ellenzéke kerülő Fidesz mellett, vagy megkísérelne együttműködni az új hatalommal.

Csökkene Dodik mozgástere

Bosznia-Hercegovina szerb felében, a Szerb Köztársaságban is aggodalommal figyelik a magyarországi választások eredményét előre jelző közvélemény-kutatásokat.

Kapcsolódó cikk

Dodik szerint Trump az emberiség reménysége

Az ottani valódi főnök – az éppen hivatalos állami tisztség nélküli – Milorad Dodik ugyanis Orbán országos cimborája, s a két politikus az utóbbi években számtalanszor találkozott már egymással.

Az is nyílt titoknak számít, hogy Dodik – Nikola Gruevszki egykori macedóniai miniszterelnökhöz hasonlóan – Magyarországra menekült volna, ha a szarajevói bíróságok letöltendő börtönbüntetésre ítélik őt a boszniai szövetségi állam szuverenitását romboló politikája miatt.

Ha Orbán menne, mindenképpen nagyobb nyomás nehezedne Banja Lukára, hogy eleget tegyen az EU követeléseinek, és ezáltal jelentősen csökkenne a szeparatista politikus mozgástere.

Gruevszki remeghet

Észak-Macedóniában a következmények összetettebbek lehetnek, mivel a Magyarországgal való együttműködés gyakorlati dimenziókat is öltött. Az elmúlt években szoros politikai kapcsolatok alakultak ki, és az ideológiai hasonlóságok alapján fontos kormányközi megállapodásokat írtak alá.

A jelenleg hivatalban lévő miniszterelnök, Hrisztijan Mickoszki, ebben a politikai közelséget jellemző légkörben tevékenykedett. Az esetleges új budapesti vezetés szigorúbb intézményi megközelítést, nagyobb hangsúlyt fektethet az átláthatóságra, és kevésbé lenne érdekelt az együttműködés fenntartásában.

Kapcsolódó cikk

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Ez minden bizonnyal arra kényszerítené a szkopjei vezetést, hogy alkalmazkodjon ahhoz az új viszonyrendszerhez, amelyben a politikai egyetértés már nem elégséges a gazdasági vagy diplomáciai megegyezések tartós működtetéséhez.

Izgulhat Gruevszki is, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az új kormány nem adná ki Szkopjénak a jogerős bírósági ítélettel letöltendő börtönre ítélt politikust.

Ha a jelenlegi közvélemény-kutatási eredményekkel ellentétben Orbán mégis hatalmon maradna, annak is komoly következményei lennének: az újabb diadal megszilárdítaná a meglévő befolyási struktúrát és megerősítené a folytonosság érzését regionális szövetségesei körében.

Orbán pedig tovább folytathatná „szabadásharcát” Brüsszel ellen azzal a Vučić-csal, akinek hivatalos célja országának bevitele az EU-ba.