Kínai külügyminiszter Zágrábban, 33 év után először

Horvátország is kínai befektetőket vár, saját cégeinek pedig nagyobb helyet kér a kínai piacon

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A körhinta továbbra is csak pereg, pereg. Semmit sem lehet szórakozni, csak körmölni kell, schnell, schnell, mert különben minden szétfolyik. Mint az ember markából a homok.

Kínai külügyminiszter látogatott Horvátországba

Vang Ji, kínai külügyminiszter 33 év után először érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Horvátországba. Azerbajdzsánban kezdődő körútja folyamán, Horvátországon kívül még ellátogat Montenegróba és Bulgáriába is.

A kínai külügyminiszter Zágrábban pénteken házigazdájával Gordan Grlić Radman (GGR) külügyminiszterrel tárgyalt, miután Zoran Milanović köztársasági elnök fogadta.

A GGR-rel folytatott megbeszélését követően Vang Ji kijelentette az újságíróknak, hogy első pillantásra a 33 év kissé soknak tűnik, de szerinte éppen ez mutatja a kínai-horvát viszonyok harmonikus fejlődését.

„Pontosan ez jelzi kapcsolataink kedvező fejlődését, tekintve, hogy a külügyminiszterek általában konfliktusok és nézeteltérések megoldása céljából látogatják egymást” – mondta Ji.

Ritka alkalom: Gordan Grlić Radmannak is jutott egy kézfogás. Legutóbb Csien Csi-csen a kínai diplomácia egyik meghatározó alakja járt Horvátországban 1993 szeptemberében, aki két évvel korábban végigjárta a rendszerváltó Kelet-Európát, akkor Magyarországra is eljutott (Forrás: X platform)

GGR ezzel szemben új szint és új tartalom elérését vizionálta a két ország együttműködésében.

Horvátország elkötelezett a kínai befektetések bevonzása és a kereskedelmi egyensúlyhiány csökkentése mellett. Nyitottak vagyunk a kínai vállalatok és befektetők számára, különösen a közlekedés és logisztika, megújuló energiaforrások, az autóipar és a tengeri ipar területén” – mondta a horvát házigazda a kínai vendégnek.

Zoki Bond Milanović köztársasági elnöki funkciójában – bár sokkal jobban szeret főparancsnoki szerepben tetszelegni, mert az sokkal jobban idegesíti ősellenségét, Andrej Plenkovićot – meglepően összeszedett volt.

Nemhogy nem kavart semmilyen balhét, hanem egyenesen azt mondta, ami kedves a kínai füleknek. Milanović elnök megismételte a miniszternek, hogy Horvátország támogatja az „egy Kína” politikát, vagyis Peking álláspontját, miszerint Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, és a Kínai Népköztársaság kormánya az egyetlen legitim kormány, amely az egész Kínát képviseli.

Horvátország kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Tajvannal, de diplomáciai kapcsolatokat nem.

Andrej Plenković miniszterelnök szombaton hangsúlyozta Vang Ji kínai külügyminiszternek, hogy a horvát cégek nagyobb jelenlétét szeretné látni a kínai piacon – jelentette be a kormány.

A miniszterelnök és a kínai külügyminiszter találkozóján elégedettségét fejeztek ki a „nagyon jó és barátságos kapcsolatok ürügyén Horvátország és Kína között”, miután a két ország jövőre ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 35. évfordulóját.

A találkozón, amelyen a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mélyítéséről beszéltek, Plenković hangsúlyozta a horvát és kínai vállalatok további hálózatépítésének fontosságát, valamint a horvát vállalatok nagyobb jelenlétét a kínai piacon.

Fontos kereskedelmi partner

A Horvát Kereskedelmi Kamara adatai szerint 2025-ben Kína Horvátország legfontosabb kereskedelmi partnerei között a 11. helyen állt, és Horvátország külkereskedelmének 2,41 százalékát tette ki.

Kapcsolódó cikk

BAZI NAGY HÍDAVATÁS: Történelmi pillanat, és az ugrálós anyós esete

Horvátország főként fatermékeket, márványt, valamint gumi- és műanyagfeldolgozási gépeket exportál a kínai piacra.

A két ország sikeres együttműködésének szimbólumaként a Pelješac-hidat kiemelték a találkozón. A kínai állami tulajdonú China Road and Bridge Corporation (CRBC) építette, miközben az Európai Unió 357 millió eurót hagyott jóvá, ami a jogosult költségek 85 százalékát teszi a projekthez.

A kínai vállalatok más nagy infrastrukturális- és energetikai projektekben is részt vesznek Horvátországban, többek között a Kozjak alagút és a Vučevica összekötő út, a Brestovac–Godinjak gyorsvonal kiépítésében, valamint a Senj szélerőmű és a Korlat naperőmű létrehozásában.

A horvát Chat GTP

Ezzel párhuzamosan, a horvát kormány bejelentette a horvát MI modell létrehozását. Damir Habijan igazságügyi miniszter, aki a közigazgatás és digitális átalakulás minisztere is, a hét végén mutatta be a mesterséges intelligencia fejlesztésének nemzeti tervét, mondván, hogy szerinte Horvátországnak jó digitális alapjai vannak, és eljött az ideje a mesterséges intelligencia (MI) erősebb alkalmazásának.

A Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Nemzeti Tervével Horvátország középtávú keretrendszert teremt a mesterséges intelligencia fejlesztésére és alkalmazására, azzal a céllal, hogy ösztönözze az innovációt, erősítse a gazdaságot, javítsa a közszolgáltatásokat és fejlessze az állampolgárok kompetenciáit, tette hozzá a miniszter.

A 2032-ig tervezett beruházások összege 932,1 millió euró, míg az első akcióterv költségeit, amely 2028-ig terjed, 382,1 millió euróra tervezik. Az első akcióterv 33 intézkedést tartalmaz, és a teljes összeg legnagyobb része kutatásra, innovációra és gazdasági fejlesztésre irányul.

A nemzeti terv egyik prioritása a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó kompetenciák fejlesztése a polgárok, tanárok és közszféra alkalmazottainak körében. A horvát nyelven alapuló nagy nyelvi modell (LLM) számos specifikus alkalmazást tesz majd lehetővé.

Az Orqa Amerikába költözik

Végezetül, csak annyit, hogy az eszéki Orqa bejelentette, hogy termelését áthelyezi az Egyesült Államokba, miután az ORQA US, 38 millió dolláros szerződést kötött az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumával.

Kapcsolódó cikk

Eszéki drónok az amerikai hadseregnek

Az amerikai szerződés tartalmaz egy feltételt, hogy a termelést Amerikában indítsák el. Egyelőre a drónok végső összeszerelése ott zajlik, míg a technológia és a kulcsfontosságú alkatrészek Horvátországból érkeznek.

Ivan Jelušić, az ORQA társalapítója és operatív igazgatója elmondta a HRT-nek, hogy a vállalat a horvát technológia és szellemi tulajdon amerikai gyártásba történő átültetését készíti elő az ottani ügyfél igényeinek kielégítésére.

„Jelenleg a technológia és a kulcsfontosságú elemek Horvátországból érkeznek, de egy átmeneti terven dolgozunk, amely szerint a horvát technológiát és szellemi tulajdont Amerikában igazítjuk hozzá az amerikai ügyfél igényeihez” – mondta Ivan Jelušić a HRT-nek.