SB: Magyar különleges erők érkeztek az RS-be az ellenzék „megfegyelmezésére”

Operatív fázisába érkezett a magyar-boszniai szerb barátság?

Ez lehet az operatív fázis? A Slobodna Bosna a német Frankfurter Rundschau beszámolója nyomán úgy értelmezi, hogy a Boszniába érkező magyar különleges erők megjelenése az ellenzék „megfegyelmezését” szolgálhatja a Szerb Köztársaságban, ahol 136 szavazóhelyen ismétlik meg az elnökválasztást, miután a Központi Választási Bizottság (CIK) súlyos szabálytalanságokat állapított meg.

A német Frankfurter Rundschau beszámolója szerint a magyar Terrorelhárítási Központ, a TEK állandó irodájának megnyitása a Republika Srpskában nem technikai lépés, hanem egyértelmű politikai jelzés egy, Vlagyimir Putyin védnöksége alatt formálódó autoriter hálózat létrejöttére.

A bal-közép, de mérsékelt liberális elfogultsággal jellemezhető Frankfurter Rundschau szerint Orbán Viktor robbanásveszélyes „terrorellenes” segítséget szállít a Balkánra, a saját „testvériségének” védelmezése érdekében, miközben a hivatalos indoklás szerint az iroda a terrorizmus és az illegális migráció elleni együttműködést szolgálja.

Egy új szövetség körvonalazódik

Moszkva hivatalos látogatásnak számító felkeresése 2022 óta politikai tettnek számít, ami egyértelmű állásfoglalás.

Oroszország Ukrajna elleni támadása óta mindössze hat uniós, illetve tagjelölt országból érkezett állam- vagy kormányfő az orosz fővárosba, ahol személyesen találkoztak Putyinnal. Az akkori osztrák kancellár, Karl Nehammer 2022 áprilisában próbálta jobb belátásra bírni az orosz elnököt, eredménytelenül.

Recep Tayyip Erdoğan is tárgyalásokra érkezett. Rajtuk kívül négy, inkább Moszkva-barátként leírható politikus mutatkozott Putyinnal, a magyar Orbán Viktor, a szlovák Robert Fico, a szerb Aleksandar Vučić és a boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik. Most egy új szövetség körvonalazódik.

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin legutóbbi találkozója: a magyar miniszterelnök a jegyzeteiből puskázik (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Január végén Orbán elit rendőri egysége, a Terrorelhárítási Központ állandó külföldi irodát nyitott Bosznia-Hercegovinában, pontosabban a szerbek által dominált Republika Srpskában, ahol Dodik éveken át elnökként irányított, és ahová Vučić a „szerb világ” kiterjesztését képzeli el – írja a Frankfurter Rundschau, amely szerint ez a kifejezés aligha véletlenül idézi Putyin „orosz világ” koncepcióját.

Közben Dodik pártja, az SNSD egyre nagyobb nyomás alatt áll. Egy szakértő veszélyes játékról beszél, és egy Orbán és Putyin köré szerveződő „autoriter hálózat” működésére hívja fel a figyelmet.

Szakértők azonban mélyebb összefüggésekre figyelmeztetnek. Belma Zulčić, a Veszélyeztetett Népek Társasága nevet viselő szervezet boszniai tagozatának igazgatója emlékeztetett arra, hogy a TEK már 2025 februárjában megjelent Bosznia-Hercegovinában, abban az időszakban, amikor Milorad Dodikot egy év börtönbüntetésre ítélték.

Akkor egy negyven civil ruhás, felfegyverzett rendőrt számláló különleges egység lépett be az országba, amit sokan Dodik közvetlen támogatásaként értelmeztek az esetleges letartóztatásával összefüggésben, ami fegyveres összecsapássá is fajulhatott volna.

Kapcsolódó cikk

A TEK-esek civilként érkeztek, mégis egyenruhában tűntek fel

Erre azonban végül nem került sor. „Milorad Dodikot nem tartóztatták le. Beleegyezett abba, hogy az egyéves börtönbüntetést pénzbírsággal váltsa ki, és lemondjon a Republika Srpska elnöki tisztségéről” – mondta Zulčić, aki emlékeztetett Dodik múlt heti izraeli látogatására.

Zulčić szerint Dodik azonban nem vonult vissza. Nemrég Izraelben járt, majd televíziós szerepléseiben ismét a Republika Srpska függetlensége mellett kampányolt. Ez Bosznia-Hercegovinában rendkívül robbanásveszélyes követelés.

„Ebben az összefüggésben értelmezi az Orbánnal való együttműködést. Ez egy újabb kísérlet az állami szervek és intézmények gyengítésére, a Republika Srpska entitási intézményeinek megerősítésére, hogy fokozatosan az elszakadás irányába haladjanak” – fogalmazott a szakértő az FR szerkesztőségének, és egyúttal arra emlékeztetett, hogy a kül- és biztonságpolitika elvileg a központi állami szervek hatáskörébe tartozik.

A magyar „operatív fázis”

Hivatalosan mindezt „tisztán technikai intézkedésként” állítják be. A Republika Srpskában Magyarország szakértelmét emlegetik a „terrorizmus elleni küzdelem, a migráció és a biztonsági kockázatok” terén.

Zulčić azonban hozzáteszi, hogy valós migrációs válság jelenleg nincs Bosznia-Hercegovinában, miközben az iszlám terrorizmussal való fenyegetés propagandáját az entitás vezetése napi politikai célokra használja. Az állami biztonsági szervek nem látnak tényleges veszélyre utaló jeleket, ugyanakkor közeleg egy kényes időpont.

Vasárnap, február 8-án megismétlik a Republika Srpskában az elnökválasztás egy részét. Novemberben Dodik utódját – a BALK szóhasználatában a „dublőrét” – választották meg párttársa, Siniša Karan személyében, az ellenzék azonban számos szabálytalanságot jelzett.

Zulčić szerint „nem csekély az esélye” annak, hogy az ellenzéki jelölt, Branko Blanuša most győzni tud. Ilyen helyzetben Dodik pártjának vezetői számára fontos, hogy erőt, sikert és külső fenyegetést sugározzanak. Az Orbán egységével folytatott, jogilag is vitatható együttműködés közben az egész államot gyengének tünteti fel.

Felmerül a kérdés, miért segít Orbán ilyen készségesen. Adnan Ćerimagić elemző, aki korábban a boszniai külügyminisztériumnak dolgozott, már 2024-ben a „Budapest, Belgrád és Banja Luka közötti háromszög testvériségéről” írt.

Kapcsolódó cikk

A választás mostanság nem a demokrácia, hanem az autokrácia ünnepe

„Dodik Putyinnál az Európai Unióval szembeni fellépés előnyeiről beszélt. Orbán eközben megmutathatja, hogy olyan vezető, aki képes exportálni a saját kormányzási modelljét. A Deutsche Welle azt sem zárta ki, hogy a magyar miniszterelnök rokonszenvet táplál az etnonacionalista elképzelések iránt. Orbán számára az ukrajnai magyar kisebbség kérdése is fontos.

Zulčić ennél átfogóbb számítást lát. A Republika Srpskában zajló együttműködés nem elszigetelt lépés, hanem „egy geopolitikailag problémás folyamat része, amely az autoriter hálózatépítésről és a hibrid befolyásgyakorlásról szól Délkelet-Európában” – mondta röviddel a TEK-iroda megnyitása után.

Orbán és Dodik kapcsolata „különösen riasztó”. Meghatározó benne a kölcsönös támogatás, valamint „az európai jogállamisági és ellenőrzési mechanizmusok nyílt megkérdőjelezése”. És közös bennük az is, hogy „szoros kapcsolatot ápolnak az Orosz Föderáció vezetésével, Vlagyimir Putyin irányítása alatt”.