A pénznek ára van, ezek pedig reformok

A korrupció elleni fellépés Podgoricában is egyre inkább politikai kulcskérdésként jelenik meg

Montenegró számára 2026 nem csak „még egy” reformév az uniós csatlakozási folyamatban. Az ország konkrét pénzügyi ösztönzőket kaphat, amelyek azonban feltételekhez kötöttek. A Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós Növekedési Terv célja, hogy felgyorsítsa a régió társadalmi-gazdasági felzárkózását és az Európai Unió felé vezető integrációt. A pénznek azonban ára van – ez az ár pedig reformok sora.

Mi is az a Növekedési Terv?

Az Európai Unió Nyugat-Balkánra szabott Növekedési Tervét 2023 novemberében terjesztették elő. Leegyszerűsítve arról szól, hogy az Európai Unió pénzzel is segítené a régió államainak integrációját. A reformokat nemcsak elvárja, hanem finanszírozással is ösztönzi. A kifizetések ugyanakkor szigorú feltételekhez kötöttek.

A pénz nem „jár”, hanem akkor érkezik, ha a vállalt reformprogramok ténylegesen megvalósulnak, és közben a demokratikus alapfeltételek is rendben vannak, kiemelten a szabad és tisztességes választásokra, a médiapluralizmusra és persze a jogállamiságra tekintettel.

A tavalyi tiranai EU-Nyugat-Balkán találkozó, a szerb elnök itt már megkezdte leamputálni magát az Európai Unióról, Tiranába már csak a BALK-on a „bábok bábjaként” emlegetett Đuro Macut névleges miniszterelnököt küldte el (Forrás: Európai Unió)

A terv pénzügyi motorja a 2024–2027-es időszakra létrehozott Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz, amelyben összesen 6 milliárd euró áll rendelkezésre a régió számára, részben vissza nem térítendő támogatásként, részben pedig kedvezményes hitelként. Montenegró ebből 383,5 millió euróra számíthat, 110 millió euró támogatásra és 273,5 millió euró kedvezményes hitelre. Na de mit kell tennie Podgoricának a pénzért cserébe?

Elnököt lehet választani, de nem mindegy, hogyan

Az egyik legfontosabb idei elvárás a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény módosítása, 2026 júniusi határidővel. A nemzetközi választási megfigyelők korábbi jelzései alapján a montenegrói választási szabályozásnak az elnökválasztás második fordulóóját kellene tételesen és hézagmentesen rendeznie.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) a 2023-as elnökválasztásról szóló jelentésében azt emelte ki ugyanis, hogy a választási jogszabályok és az elnökválasztásról szóló törvény még mindig nem szabályozza elég részletesen a második forduló szinte minden lényeges elemét: a bizottságok működésétől a névjegyzéken át a megfigyelők akkreditációjáig.

A szervezet ezért azt ajánlotta: a törvényt úgy kell módosítani, hogy a második forduló minden részlete világos legyen, és ne hagyjon teret jogbizonytalanságnak. Már csak azért is, mert a montenegrói elnökválasztás szinte kivétel nélkül a második fordulóban szokott eldőlni.

A drága korrupció

Az elnökválasztás második fordulója mellett nem meglepő módon kulcskérdés a korrupció elleni magas szintű fellépés is, ezúttal nem nyilatkozatokban, hanem mérhető eredményekben. Az EU azt várja, hogy érdemben nőjön a nyomozások, a megerősített vádiratok és a jogerős elmarasztaló ítéletek száma, különösen a „kiemelt” ügyekben.

Emellett emelkednie kell a bűncselekményből származó vagyon lefoglalásának, befagyasztásának és elkobzásának esetszámának és összértékének, valamint az önálló pénzügyi nyomozások számának is. Vagyis itt nem elég szigorúbb jogszabályokról beszélni: a rendszernek láthatóan működnie kell.

Kapcsolódó cikk

Vučić közösen csatlakozna, Montenegró fügét mutatott neki

Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a nyomozó hatóságok nem találnak elég ügyet?

A korrupció elleni fellépés ráadásul Podgoricában is egyre inkább politikai kulcskérdésként jelenik meg. Maida Gorčević európai ügyekért felelős miniszter úgy fogalmazott: a korrupció nem „technikai” ügy, és nem szorítható be kizárólag a jogállamiságról szóló 23-as és 24-es csatlakozási fejezetek közé.

A miniszter szerint olyan problémáról van szó, amely minden tárgyalási fejezetet és ágazati politikát érint Montenegróban. Ezeket pedig fel kell térképezni, majd bizonyítani, hogy az állam képes azokat rendszerszinten megelőzni.

Ide tartozik továbbá a szervezett bűnözés elleni küzdelem is. Érzékletes, hogy a héten is akadt „nagy fogás” a Škaljari klán egyik tagjánál több, mint négy kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség.

Biometria és számháború

Idén decemberig el kell indítani a felkészülést a biometrikus azonosítók – például az ujjlenyomat, az arckép-alapú azonosítás és az íriszadatok – kezelésére és gyűjtésére.

Kapcsolódó cikk

Ursula szerint a 2028-as montenegrói csatlakozás megvalósítható cél

Ez nem pusztán egy új informatikai rendszer bevezetése: egyszerre érinti az adatkezelési és adatvédelmi szabályokat, a hatóságok közötti együttműködést és a gyakorlati végrehajtást is. Összességében jó lakmuszpapírja annak, hogy az állam képes-e a mindennapi működésben is EU-kompatibilis üzemmódra váltani.

A kormány közben optimista: az európai ügyekért felelős minisztérium szerint a vállalt intézkedések több mint felét már végrehajtották, és arra számítanak, hogy az elért eredmények alapján első körben Montenegró újabb 55 millió euróhoz juthat.

A kabinet által elfogadott, harmadik féléves végrehajtási jelentés azt állítja, hogy a 45 reformlépésből 24 teljes, 21 pedig részleges státuszban van. A 2025. december 31-i határidős 32 feladatnál 17-et teljesítettnek, 15-öt részlegesnek minősítettek a beszámoló megfogalmazása szerint az illetékes intézmények önértékelése alapján.

Az alkotmány a szűk keresztmetszet

A reformcsomag legnehezebb pontja az alkotmánymódosítás: ehhez kétharmados többség és széles politikai konszenzus kell. A cél, hogy az igazságügyi miniszter kikerüljön az Igazságügyi Tanácsból – ez a lépés közvetlenül érinti a testület működését, ezért politikai ellenállást válthat ki.

A kormány 2025 áprilisában elfogadta a módosítás tervezetét, május 30-án a parlament elé került, de napirendre azóta sem vették. Hogy miért nem került napirendre, arra nincs hivatalos, egyértelmű magyarázat, de a kétharmados küszöb és a szükséges politikai alku önmagában is elég ahhoz, hogy a kérdés elakadjon a parlamenti menetrendben.

A kérdés az, hogy a kétharmados fal átjárható-e, vagy a reformok legfontosabb eleme ott ragad a politikai alkudozásban.

Ha ez nem mozdul, akkor az Európai Unió felé küldött jelzés is „félkarú marad”, és a pénzek ütemezése sem csak technikai kérdés lesz. Montenegró számára 2026 így könnyen vízválasztóvá válhat: gyorsítópálya vagy újabb holtpont.