Amikor már kényelmetlen Romániának a hintapolitika

Bukarest geopolitikai dilemmája Trump és az EU között

Románia bírálói gyakran hozzák fel, hogy az ország külpolitikája a hintapolitika elvére támaszkodik, háborúk, politikai válságok idején Bukarest gyakran stratégiai partnert cserél, s korábbi szövetségesét korábbi ellenségével szövetkezve hátba támadja.

A napokban Bukarest ismét alkalmazni akarta a hintapolitika alapelvét – várj ki, majd állj a kétségbevonhatatlan győztes oldalára –, csakhogy ez hirtelen fölöttébb kényelmetlenné vált számára.

A részvétel a davosi Világgazdasági Fórumon, illetve a felkérés, hogy Románia csatlakozzon a Béketanácshoz feloldhatatlan dilemma elé állította az államfőt és tanácsosi csapatát, és két táborra osztotta a politikai elemzőket.

Románia évek óta az Egyesült Államok kiemelt kelet-európai stratégiai partnere. Ha nem fogadja el Donald Trump meghívását Nicușor Dan, megromolhat a jó viszony. Ha viszont elfogadja megromolhat jó kapcsolata az uniós nagyhatalmakkal, és mégiscsak az uniós pénzforrásokhoz kötve tartják lélegeztetőgépen Románia gazdaságát.

A geopolitikai rianások közepette veszélyes módszer a hintapolitika, nem biztos, hogy megéri kivárásra játszani.

Jöttünk is meg nem is…

Nem ment el – noha meghívták – a román államfő a Világgazdasági Fórumra. Marius Lazurca, az államfő nemzetbiztonsági tanácsadója sebtében el is magyarázta, miért nem lesz jelen Nicușor Dan elnök a davosi fórumon, hangsúlyozva, hogy az elnök napirendjében sürgős ügyek, válságok és prioritások szerepelnek.

Elmondása szerint Nicușor Dan azt üzenete az állampolgároknak: „nem bóklászom összevissza a nagyvilágban, amikor annyira fontos dolgok követelik meg a jelenlétemet az országban.” Hogy melyek és mennyire fontosak az itthoni dolgok, arról nem tett említést.

Romániát a külügyminiszter, Oana Țoiu képviselte Davosban.

A román külügyminisztérium szerint az ország a 2026-os davosi Világgazdasági Fórumon eddigi legnagyobb kormányzati delegációjával vett részt, három miniszterrel, egy elnöki tanácsadóval. A delegációt Oana Țoiu külügyminiszter vezette

„Nem szokatlan, hogy az államokat ezen az eseményen külügyminisztereik képviseljék – magyarázkodott Lazurca. Az államfő legfőbb feladata, hogy rangsorolja azokat a megoldandó válságokat, sürgős ügyeket és eseményeket, amelyek zsúfolódtak a napirendjében.”

Az elnöki tanácsadó hozzátette: a döntés „nem könnyen született meg, hanem alapos, gyakran vitákkal terhelt megbeszélések után, amelyek Nicușor Dan davosi jelenlétének időszerűségéről szóltak. Végül az elnök úgy döntött, hogy az országban marad (…), főként azért, mert a tanácsadói nem tudtak kellő tartalmat biztosítani a davosi jelenlétéhez.”

Egyes politikai elemzők szerint az államfő azért nem utazott Davosba, hogy ne kelljen színt vallania, kinek a pártján áll Grönland ügyében, és a Béketanácsban való részvételt vagy az abból való kimaradást is problematikusnak találta.

Üdvözlendő, de még töprengenek rajta

Nicuşor Dan államfő üdvözölte ugyan Donald Trump amerikai elnök elkötelezettségét a béke előmozdítása mellett, de bejelentette: Románia mélyreható elemzésnek veti alá a gázai Béketanács alapokmányát, hogy megállapíthassa: a kezdeményezés összhangban áll-e Románia meglévő nemzetközi kötelezettségeivel.

Az Elnöki Hivatal közölte azt is, hogy az elemzés célja annak meghatározása is, hogy Románia milyen módon járulhat hozzá a béke globális megerősítésének közös céljához.

A bejelentést követően számos elemző bírálta az államfő határozatlanságát. Lemondhat-e Románia az USA-val való stratégiai partnerségről az uniós szövetségesek – elsősorban Franciaország – kedvéért – tették fel a kérdést. Olyan alkalom ez, amikor taktikusan hallgathatunk? – firtatták.

A régi világrend romjain

Az Európai Unió és a Trump Amerikája közötti feszültségek előre láthatóak voltak, és a román politikai elemzők már tavaly, Trump megválasztásakor rámutattak, hogy a két hatalom közötti esetleges konfliktus kezelése kemény dió lesz Bukarest számára.

A davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében von der Leyen kijelentette, hogy a dán autonóm terület szuverenitása „nem alku tárgya”.

„Válaszunk határozott, egységes és arányos lesz” – mondta von der Leyen, hozzátéve, hogy az EU „teljes szolidaritást” tanúsít Grönland iránt. A politikus, aki korábban német védelmi miniszter volt, továbbá jelezte, hogy Európának fel kell készülnie egy Egyesült Államok nélküli jövőre. „Itt az ideje egy új, független Európa építésének. A nosztalgia nem hozza vissza a régi világrendet.”

Korábban írtuk

Beiktatták Románia rendszerváltás utáni ötödik elnökét

A hintapolitika követelményei közepette nyilatkozatában Nicușor Dan elnök nyugalomra és a NATO-partnerek közötti diplomáciai tárgyalások folytatására szólított fel. Külügyi tanácsadójának értelmezése szerint a román elnök „mindkét fél iránt szolidaritását fejezte ki”.

Nicușor Dan elnököt Grönlanddal kapcsolatos nyilvános álláspontja miatt keményen bírálták az EU-párti politológusok is. Egyesek erkölcsileg kétértelműnek minősítették álláspontját, azt olvasták ki belőle, hogy az államfő szolidáris egy olyan állammal, amely európai területet akar elfoglalni.

Răzvan Petri politológus úgy véli, hogy az elnök azzal az üzenettel szolgál, hogy Románia nem olyan állam, amelyre lehet támaszkodni, mivel hajlandó megsérteni az európai szolidaritást.

Véleménye szerint Románia gazdasági és biztonsági jövője kizárólag az Európai Unióban rejlik, hangsúlyozva, hogy Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok által nyújtott biztonsági garanciák nem hitelesek.

„Ma az Egyesült Államok és a NATO már nem garantál semmit, de az EU egyre inkább a biztonság és a jólét biztosítékává válik, egy olyan nemzetközi rend védelmezőjévé, amely Romániának is előnyös” – mondta Răzvan Petri.

Az új világrend ormain

Mások viszont az államfő EU pártiságát tartják elhibázottnak, mondván, hogy Románia nem rendelkezik megfelelő politikai mozgásterrel ahhoz, hogy beavatkozzon egy ilyen érzékeny biztonsági kérdésbe, amelyben az Egyesült Államok érdekei ütköznek Európa érdekeivel.

„Nicușor Dan elnök kiegyensúlyozott álláspontja kiváló volt. Nem ez a megfelelő idő a kommunikátor szerepének betöltésére, tekintve, kik vagyunk és mire vagyunk képesek. Jó helyzetben vagyunk, figyelembe véve, milyen kaotikus a külvilág. Tagjai vagyunk az EU-nak, majd a NATO-nak, és partneri viszonyban állunk az Egyesült Államokkal (nem Trump-pal), és szerintem ez most fontos. Ebben a sorrendben az!” – írta Facebook-oldalán Radu Ștefăniță, volt nemzetbiztonsági tanácsos, a Román Hírszerző Szolgálat ezredese.

Elhozza-e Donald Trump a világbékét? (Forrás: Mondoweiss)

Cristian Barna professzor, a Mihai Viteazul Akadémia volt rektora úgy véli, hogy Romániának semlegesnek kellett volna maradnia anélkül, hogy nyíltan állást foglalt volna.

„Romániának nem kellene egyensúlyoznia az Egyesült Államok és Európa között. Romániának intelligensen hallgatnia kellene ebben a kérdésben. Először is, senki sem kért minket, senki sem kérte Romániát, hogy állást foglaljon Grönlanddal kapcsolatban. Senki sem kért erre minket hivatalosan, és nem volt is kötelességünk semmit sem mondani”

Kényelmetlen helyzet

Cristian Barna professzor úgy véli, hogy Romániának semlegesnek kellett volna maradnia.

Hangsúlyozta, hogy Románia még nincs abban a helyzetben, hogy választani tudjon az Egyesült Államokkal való partnerség és az EU-ban fennálló biztonsági és gazdasági érdekei között.

Kapcsolódó cikk

A béke mint üzleti modell, a háború mint melléküzemág

„Senki sem állítja, hogy stratégiai partnerségünk az Egyesült Államokkal összeegyeztethetetlen lenne a többi külpolitikai célkitűzésünkkel – sem az ő stratégiájukban, sem a miénkben. Amíg közös célunk az Orosz Föderáció előrenyomulásának megfékezése a Fekete-tengeren, nem látunk konfliktust ezek között a célok között.

„Az Egyesült Államok jelenleg nem adhatja fel európai rakétavédelmi pajzsát, amelynek részei román területen is találhatók. Pragmatikus szempontból Romániának két fő érdeke van: hogy Ukrajna ellenálljon, és hogy a Moldovai Köztársaságot ne fenyegesse veszély. Mindkét esetben Románia álláspontja az, hogy az Egyesült Államok képviseli az elrettentő erőt a térségben bármilyen agresszióval szemben. Románia álláspontját most nem szabad megfogalmazni!” – jelentette ki Barna.

Leszűrhető, hogy az eddig egységesnek látszó külpolitikai irány Romániában hirtelen két irányt vett. Így már nem annyira kényelmes a hintapolitika, még ha egyesek bíznak is abban, hogy ismét beválik majd.