Vučić: a nemzetközi jog halott, a világot az erősebb verőlegény irányítja

A szerb elnök párhuzamot vont Slobodan Milošević és Nicolás Maduro között, szakadj meg szív!

Aleksandar Vučić szerb elnök a Nemzetbiztonsági Tanács belgrádi ülése után úgy fogalmazott: a mai világban a nemzetközi jog gyakorlatilag nem létezik, a globális politikát kizárólag az erősebb joga határozza meg, és Szerbiának ebből a realitásból kell kiindulnia.

A tanács ülése valamivel 10 óra után kezdődött a szerb elnöki palotában, Vučić elnökletével. Az ülésen részt vett a szerb kormányfő, Đuro Macut, továbbá Ivica Dačić, Bratislav Gašić és Nenad Vujić miniszterek, valamint a hadsereg vezérkari főnöke, Milan Mojsilović és a Biztonsági Információs Ügynökség igazgatója, Vladimir Orlić.

Az elnök a tanácskozást követően elmondta: három fő témát vitattak meg. Az egyik a regionális katonai és politikai biztonság volt, különös tekintettel az európai és globális folyamatokra, a másik Szerbia energetikai biztonsága, a harmadik pedig az Egyesült Államok venezuelai fellépése. Vučić szerint a tanács megfelelő következtetéseket vont le, ám ezek közül nem mindegyik hozható nyilvánosságra.

Hangsúlyozta, hogy Szerbia rendkívül összetett geopolitikai helyzetben van Délkelet-Európában, és ez a komplexitás tovább fog erősödni, mivel a világrend átalakulóban van.

Úgy vélte, az ENSZ alapelvei ma már csak papíron léteznek, a venezuelai események pedig világosan megmutatták, hogy az ENSZ Alapokmánya nem működik. Szerinte a globális politikát ma az erősebb joga uralja, és aki erősebb, az kényszeríti rá akaratát a gyengébbre.

A „békére törekvő” Szerbia megduplázza tűzerejét

Vučić elmondása szerint különösen aggasztónak tartják Priština további felfegyverzését, valamint Koszovó katonai együttműködését Horvátországgal és Albániával.

Úgy fogalmazott, hogy Szerbia nemcsak figyelemmel kíséri ezeket a folyamatokat, hanem aktívan készül az ország védelmére is, hiszen nyílt fenyegetések hangzanak el Belgrád irányába. Meglátása szerint Szerbia ereje elegendő elrettentő tényezőt jelenthet, elsődleges céljuk pedig továbbra is a béke megőrzése.

Az államfő beszélt a különleges egységek további megerősítéséről is, és kijelentette: a következő másfél évben Szerbia megduplázza katonai képességeit, nem létszámban, hanem tűzerőben és technikai kapacitásokban.

Szerb elnöki monológ sok ismétlődő elemmel (Forrás: Politika)

Elmondta, hogy a fegyverzet egy részét belföldön állítják elő, más részét viszont külföldről szerzik be, mivel szerinte csak ez jelenthet valódi védelmet és elrettentést a jövőben. Úgy vélte, Venezuela példája is azt mutatja, hogy egy ország kizárólag önmagára számíthat.

Vučić ismét elmantrázta, hogy Szerbia nem támad meg senkit, de olyan védelmi képességekkel rendelkezik és fog rendelkezni, amelyek garantálják a békét. Elmondása szerint egy éven belül olyan rendszereket mutatnak majd be, amelyek megléte sokak számára elképzelhetetlennek tűnne.

Az USA globális energetikai dominanciára törekszik

Az energetikai biztonság kapcsán az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok nyíltan globális energetikai dominanciára törekszik, és ennek érdekében mindenhol igyekszik kiszorítani a versenytársakat. (Jó reggelt, Columbo!)

Kapcsolódó cikk

Washington nem engedi, hogy Moszkva megkapja a NIS-ből származó pénzt

Szerinte ez egy történelmi folyamat része, amelyben Washington nemcsak Amerikában, hanem Eurázsiában is vezető szerepet akar magának. Úgy vélte, hogy az amerikaiak tovább mennek a doktrínájukban a ritka erőforrások és földfémek kisajátításában.

A szerb elnök arra emlékeztetett, ami két évvel ezelőtt ezzel kapcsolatban Szerbiában történt. Néhány nyugat-európai ország attól félt, hogy a Rio Tinto a kínaiakkal közösen aknázza ki a lítiumot Szerbiában, az oroszbarát aktivisták viszont a nyugati Rio Tinto vállalattól tartottak.

És aztán megítélése szerint szerb részről ostoba döntés született, levágták a saját lábukat, és most semmi nyersanyaguk sincs, ezért egyetlen dinárt sem kapnak.

Slobodan Milošević megint mennybe ment!

Vučić arról is beszélt, hogy a venezuelai beavatkozást mindössze néhány latin-amerikai ország támogatta, miközben olyan jelentős államok, mint Mexikó és Brazília, határozottan ellenezték. Kiemelte, hogy Szerbia álláspontja következetes: baráti viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal, de nem hallgathat a nemzetközi jog megsértéséről.

A venezuelai események kapcsán a szerb elnök történelmi párhuzamot is vont, Maduro elrablását Slobodan Milošević letartóztatásához és kiadatásához hasonlította, elvégre mindkettő diktátor volt, de a szerb elnök biztosan nem erre gondolt, hanem inkább arra, hogy mindkettő „igazságtalanul szenvedett” Amerikától.

A szerb elnök és Đuro Macut bábminiszterelnök a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén

Vučić a véres kezű belgrádi előd kiadatásának módját már nem először nevezte „Szerbia máig tartó megaláztatásának”, mivel arra a szerb ortodox egyház egyik legnagyobb ünnepén került sor.

Az elnök hangsúlyozta, hogy Milošević Belgrádból ostorozta a hatalmasok rossz politikáját, és rámutatott arra, hogy ezért a megaláztatásnak a lehető legnagyobbnak kellett lennie, letartóztatása és kiadatása így Víd napjára (Vidovdan).

Ez a megállapítás a vučići gondolatvilág visszatérő eleme, ezáltal által a kilencvenes évek balkáni mészárosa a szerb közbeszédben egyre gyakrabban megdicsőül. Ez a narratíva nem történelemértelmezés, hanem politikai rehabilitáció.

Azokat a vádakat ugyanakkor visszautasította, hogy ő maga diktátor lenne, szerinte őt mindennap lehet sértegetni és Hitlerhez hasonlítani, mondhatják róla, hogy a testvére és a fia is bűnöző. Szerinte az igazi diktatúra 2000-től 2012-ig tartott, amikor sehol sem volt szabad semmit mondani.

A NIS és a Linglong

Vučić kitért arra is, hogy Szerbiának jelenleg szankciókkal kell szembenéznie a NIS és a kínai Linglong vállalat ügyében, de bízik abban, hogy ezekkel sikerül megbirkózni. Értelmezése szerint mindez nem elszigetelt ügy, hanem ugyanannak a globális erőforrásháborúnak a része.

Úgy fogalmazott, hogy ezért arra ösztönzi a NIS vezetését és a magyar felet, hogy mielőbb zárják le a megállapodást, amely lehetővé tenné a szankciós rezsimből való kilépést, és hazája további gazdasági növekedését.

Kapcsolódó cikk

Európaiak, elő a csákányokkal! Feszültségek a ritkaföldfémek körül

A sajtókérdésekre válaszolva az elnök kijelentette: Szerbia nem fordulhat el sem Oroszországtól, sem a Nyugattól, hanem mindenkivel korrekt kapcsolatokat kell ápolnia.

Hangsúlyozta, hogy az ország békéjét tudatos politikával őrzik meg, és határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyekkel diktatórikus vezetési stílusa miatt illették.

Ismételten hangsúlyozta, hogy esze ágában sincs sehová sem elmenekülni, és hogy Szerbia nem az ő idejében hagyta el Jugoszlávia jogfolytonosságát a közös állam elpusztítása érdekében.

Végezetül hangsúlyozta, hogy Szerbia előtt komoly kihívások állnak, különösen a stratégiai nyersanyagok és az energetika területén, de meggyőződése szerint az ország csak akkor maradhat talpon, ha saját erejére, munkájára és önbizalmára támaszkodik.