Az amerikaiak kitiltották a Linglong Szerbiában gyártott gumiabroncsait

Újabb pofon, amerikai embargó sújtja a nagybecskereki gumigyárat

Az amerikai vám- és határvédelmi hivatal (CBP) közölte, hogy visszatartja a nagybecskereki Linglong gyárból származó autógumi-szállítmányokat, miután olyan bizonyítékokhoz jutott, amelyek szerint a gyártás során kényszermunkát alkalmaztak.

A CBP közleménye szerint a döntés azonnal hatályba lépett, és az Egyesült Államok valamennyi belépési pontjára vonatkozik, amelyeken megtiltják a Szerbiából származó áru beléptetését.

Az amerikai hatóságok szerint az érintett termékeket addig nem engedik be az országba, amíg az importőrök nem igazolják, hogy a gyártás nem sértett munkajogi normákat.

A gumiabroncsokat a nagybecskereki (Zrenjanin, Vajdaság) gyárban állítják elő, amely a kínai Linglong Tire egyik legnagyobb projektje a Balkánon, körülbelül 1 milliárd dollár értékben.

Kényszermunka Nagybecskereken

A CBP főbiztosa, Rodney S. Scott úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok világossá kívánja tenni: nem tűri meg a kényszermunka alkalmazását a globális ellátási láncokban.

A vámhivatal szerint ez már az ötödik ilyen visszatartási intézkedés 2025-ben, és a második a 2026-os pénzügyi évben, amely az amerikai jogszabályok alapján tilalmazott kényszermunkával készült termékek behozatalát akadályozza meg.

Kapcsolódó cikk

Kínai munkatáborok Szerbiában, állítólag elitéltek is vannak bennük

Susan S. Thomas, az amerikai vám- és határvédelmi hivatal kereskedelmi részlegének megbízott vezetője úgy fogalmazott, „nem engedhető meg, hogy az amerikai munkások olyan termékekkel versenyezzenek, amelyek kizsákmányolás révén készültek.

Közlése szerint a CBP célja, hogy a hazai vállalkozások és munkavállalók igazságos piaci feltételek között működhessenek.

A CBP állítása szerint a döntést alapos vizsgálat előzte meg, amelynek során munkavállalói tanúvallomások, szerződések, fényképek, terepi fókuszcsoport-jegyzőkönyvek, SMS-üzenetek képernyőmentései, civil szervezetek és akadémiai kutatások jelentései alapján kilenc, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által meghatározott kényszermunka-kritérium teljesülését azonosították.

A hivatal szerint ezek közé tartozik például a dolgozók személyazonosító okmányainak visszatartása, a megfélemlítés, a munkavállalók elszigetelése, a bérmegvonás, a túlórára kényszerítés, az adósságcsapdák, az embertelen munkakörülmények, valamint a megtévesztés és a kiszolgáltatottság tudatos használata.

Szörnyű életkörülmények a Linglong kínai gumiabroncsgyártó cégnél Szerbiában. A nagybecskereki gyár felépítéséhez felvett munkások többsége vietnami – útlevelüket a cég elvette, bérüket viszont nem fizetik ki. Legalizált emberkereskedelem – ezt írta az X platformon, aki a képet közzétette. A helyszínen forgatott a francia AFP hírügynökség is, amely hasonló körülményekről számolt be

A CBP arról is beszámolt, hogy az importadatok szerint ezek a gumiabroncsok már megérkeztek, vagy megérkezés alatt állnak az Egyesült Államokba.

A hatóságok tájékoztatása szerint az importőrök vagy kérhetik a gumik megsemmisítését vagy visszaküldését, esetleg bizonyíthatják, hogy az áru nem kényszermunka eredménye.

Nem ez az első eset

Korábbi sajtójelentések szerint 2024-ben a német MAN Truck & Bus – a Volkswagen tulajdonában álló Traton csoport tagja szüntette meg a Linglong nagybecskereki gyárával fennálló beszállítói kapcsolatot, miután a gyárépítés során emberi jogi visszaélések gyanúja merült fel.

Öt évvel ezelőtt írtuk

FENG SHUI: Szerbia örül annak, amitől Kína szabadulni akar, avagy Nagybecskerek, mint abroncs-nagyhatalom

A döntésről akkor a szerb BIRN oknyomozó hálózat és a német Manager Magazin számolt be.

A beszámolók szerint a MAN képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a vállalat komolyan vette az emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, és ezek nyomán 2024 novemberének végén minden megrendelést leállítottak a kínai beszállító irányába, a Linglong nagybecskereki üzemének megnyitását követően ugyanis sorra jelentek meg a hírek a vietnámi vendégmunkások jogainak megsértéséről.

Úgy tudni, 2021 tavaszán mintegy 400 vietnámi dolgozó érkezett a vajdasági városba, hogy részt vegyen az autógumigyár építésében.

A munkások közül többen is arról számoltak be, hogy embertelen körülmények között éltek: elvették az útlevelüket, fűtetlen szálláson helyezték el őket, matrac nélküli ágyakon aludtak, és a mindennapi életüket feszültségek jellemezték.

Idén augusztusban a nagybecskereki székhelyű IZRAZ kezdeményezés az igazságügyi hatóságokhoz fordult, hogy semmisítsenek meg minden olyan törvényt, amelyet nyomás alatt hoztak a politikai akarat érvényesítése érdekében a Linglong gumiabroncsgyár illegális építésekor.

A szervezet állítása szerint a Linglong üzem működése súlyosan káros a város és annak környezete számára, és Nagybecskerek hosszú távú érdeke azt kívánja, hogy a gyár zárja be kapuit.

Vučić: Milyen csodát csináltak a kínaiak

Bár már 2023 óta gyártottak gumiabroncsokat a nagybecskereki Linglongban, a szerb államfő azonban csak tavaly szeptemberben találta alkalmasnak, hogy szimbolikusan megnyissa a sorozatgyártást a vállalatban.

Az ünnepségen jelen volt a Linglong igazgatója, Feng Vang is, aki hangsúlyozta, hogy a fő cél a vállalat ökológiailag elfogadható működtetése, ezért a gyár köré egy zöldfelületet is létre akarnak hozni. Hozzátette, hogy számukra a szerbiai gazdaság és a környezet fejlesztése a cél.

Projektindító ünnepsége és globális partnerkonferencia Nagybecskereken államfői pofafürdővel súlyosbítva

A vállalat alapkövét 2019 márciusában tették le, és az elsődleges terv szerint 2021-re készült volna el. Először a járvánnyal, majd az ukrán-orosz háborúval magyarázták a késést.

A Linglong nagybecskereki gyára nem kevesebb, mint 100 hektáron terül el. Maga az államfő is azt mondta, hogy olyan ez, mint egy kisváros; autóval kell körbejárni. Mégsem láthatta mindenki, mert kamerával csak a Tanjug, a Pink és az Informer mehetett be – „a politikai kiválasztódás” jegyében ugyanis azt mondták, hogy nincs elég parkolóhely minden újságírónak.

„Soha hasonlónk nem volt. Ez, emberek, egy egész város” – mondta akkor ámuldozva Aleksandar Vučić, aki annyira messzire ment, hogy a vállalatot szeretné megmutatni az egyetemistáknak, de a nyugdíjasoknak is, minden szerbiainak, hogy lássák, „milyen csodát csináltak ide a kínaiak”.

Arról, hogy „mekkora csodát csináltak oda” a kínaiak, ma már az Egyesült Államokban is tudnak, ami bizonyít a Nagybecskereken készülő gumiabroncsok kitiltása is, ami egyáltalán nem meglepetés.

A Linglong területének megszerzését is botrány övezte, később pedig a gyárat építő vietnámi alkalmazottak rabszolgakörülményeiről is tudósított a média.

Az építkezés során volt botrány azzal kapcsolatban is, hogy a szennyvizet közvetlenül a Béga folyóba engedték, engedély nélkül építkeztek, és katasztrofális körülmények között tartották az alkalmazottakat, kínozták például az indiai vendégmunkásokat.

Kezdetben az 1200 szerb munkás mellett további 300 kínai munkást alkalmaztak a gyárban. A 2024-ig foglalkoztatott 1200 dolgozó havi átlagbére 565,6 euró volt, ez csak kicsivel több volt akkor, mint a minimálbér.

A szerb állam jól kitömte a Linglongot

Egy évvel ezelőtt arról is írtunk, hogy a Linglong a szerb államtól 76 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott, és csaknem 100 hektárnyi elsőosztályú bánáti termőföldet, amelynek értéke 7,6 millió euró.

A gumigyár a számos bűnvádi feljelentés ellenére mégis zavartalanul felépült, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány nem készült el időre, és az építkezési engedélyt is utólag kapták meg, ami bevett szokás a
a szerbiai építkezéseken.

A Direktno ellenzéki hírportál három évvel ezelőtt azt írta, hogy a Szerbiában dolgozó kínai munkavállalók legnagyobb része elítélt, akik csak számukra ismert okok miatt potenciálisan előnyösnek gondolt alkut kötöttek büntetésük letöltéséről azokban az állami cégekben, amelyek Szerbiában is megjelentek.

A kínai cégek ezáltal olcsó munkaerőhöz juthatnak, utánpótlás pedig biztosan van bőven, ha figyelembe vesszük, hogy Kínában nem nehéz börtönbe kerülni, hogy ha a delikvensek nem úgy gondolkodnak, mint az államot megtestesítő politikai elit.