Kínai munkatáborok Szerbiában, állítólag elitéltek is vannak bennük

A kínai munkások évek óta vesznek részt befektetési projektekben Közép- és Délkelet-Európában a pekingi „Öv és út” kezdeményezés részeként. Csakhogy kevesen látják őket, mert a helyi lakosságtól elszigetelten élnek, illetve “tartják fogva” őket, nem jelennek meg a nyilvánosság előtt, nem beszélnek az életkörülményeikről, és nem panaszkodnak a munkafeltételekre, pedig a kiszivárgó hírek szerint lenne mire. Néhány évvel ezelőtt az elszigetelésüket elősegítette a koronavírusos világjárvány, a járvány azonban elmúlt, a kínai “munkatáborok” – ha szépen akarjuk magunkat kifejezni – akkor a munkásszállók azonban nem szűntek meg a mai napig. Ezzel kapcsolatban csak szórványosan jelennek meg hírek, és azok is legfeljebb a helyi sajtóban, vagy országosan nem igen ismert civil szervezetek révén. Ilyen helyekről származnak azok az információk is, hogy a kínai munkások között elítéltek is vannak, akiknek a kínai hozzáállás szerint egyébként is “fogvatartás dukál”.

Elítéltekből lettek kínai munkások?

Két-három évvel ezelőtt terjedt el annak a híre, hogy a nagybecskereki Linglong, valamint a bori, szendrői (Smederevo) és más szerbiai építkezés tele van kínai elítéltekkel, és ahol elítéltek vannak, ott természetesen lenniük kell börtönőröknek is. Erről az ellenzéki Direktno portál írt, amely saját munkatársainak értesüléseire hivatkozva közölte a beszámolóját.

A kínai, és nem csak kínai munkások, akik az úgynevezett “kínai befektetések” keretében érkeztek a térségbe, amelyek valójában drága hitelek a vendéglátó országok számára a Balkánon (lásd Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia), amelyeket kétoldalú megállapodások tesznek lehetővé.

Szörnyű életkörülmények a Linglong kínai gumiabroncsgyártó cégnél Szerbiában. A nagybecskereki gyár felépítéséhez felvett munkások többsége vietnami – útlevelüket a cég elvette, bérüket viszont nem fizetik ki. Legalizált emberkereskedelem – ezt írta az X platformon, aki a képet közzétette. A helyszínen forgatott a francia AFP hírügynökség is, amely hasonló körülményekről számolt be

A Direktno akkor azt írta, hogy az ENSZ Emberi Jogi Egyezményeivel és más vonatkozó nemzetközi rendeletekkel szemben a kínai munkavállalók legnagyobb része elítélt, akik csak számukra ismert és potenciálisan előnyösnek gondolt alkut kötöttek a büntetésük letöltéséről azokban az állami cégekben, amelyek Szerbiában is megjelentek.

A kínai cégek ezáltal olcsó munkaerőhöz juthatnak, utánpótlás pedig biztosan van bőven, ha figyelembe vesszük, hogy Kínában nem nehéz börtönbe kerülni, hogy ha a delikvensek nem úgy gondolkodnak, mint az államot megtestesítő politikai elit.

A klasszikus “pottyantós” WC a munkások nagybecskereki szálláshelyén, szerbül čučavac néven szokás emlegetni (Forrás: X platform)

A Direktno arra emlékeztetett, hogy elvben egyetlen elítélt sem töltheti a büntetését más ország területén, hacsak ezt kétoldalúan megerősített megállapodás nem rögzíti.

A portál szerint erre vonatkozó, nyilvánosan is elérhető megállapodás azonban nem létezik Szerbia és Kína között, így ehhez nincs meg a jogi alap, ami lehetővé tenné a külföldi befektetők (értsd: kínaiak) számára, hogy Szerbiában elítéltek alkalmazásával csökkentsék a költségeiket a versenypotenciál növelése érdekében.

A kínai munkások kilétéről azért lehet kimondottan keveset tudni, mert “jól őrzött munkatáborokban tartják fogva őket”, az újságírók pedig biztonsági emberekbe ütköztek és ütköznek, amikor megpróbálnak bejutni a munkásszállókra, hogy megfejtsék a “szerbiai kiküldetésen” lévő kínaiak kilétét, és ott tartózkodásuk titkait.

A munkaerő kizsákmányolása?

A BIRN oknyomozó hírportál akkortájt derítette ki, hogy a kínai munkások a maguk nehéz élet- és munkakörülményeiről panaszkodnak Borban, a bányászat nem könnyű munka, önkétesen valószínűleg kevesen lennének kaphatók rá, hogy napi tizenkét órában űzzék.

A szerbiai újságírói körökben tekintélyesnek számító oknyomozó portál idén márciusban azt írta, hogy a munkaerő-kizsákmányolására irányuló embercsempészet elemei fedezhetők fel Szerbiában, ahova százával, ha nem ezrével érkeznek a kínai – és más ázsiai – munkások.

A kínai China Energy Engineering Group Tianjin Electric Power Construction, a CEEG TEPC 2018 óta működik Szerbiában, és alvállalkozóként vesz részt az úgynevezett “nemzeti jelentőségű” projektekben, amelyek közül talán a legismertebb a nagybecskereki Linglong gumiabroncsgyár, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnök most pénteken nyit meg.

A kínai céget 2021-ben azzal vádolták meg, hogy munkaerő-kizsákmányolás céljából vietnami állampolgárokkal kereskedett, idén év elején pedig a vállalat újabb két büntetőeljárásba keveredett bele potenciális embercsempészet miatt, ezúttal Indiából származó munkások kárára.

Indiai munkások Nagybecskereken (Fotó: Astra via BIRN)

Februárban és márciusban összesen 14 dolgozó adott felhatalmazást az ASTRA civil szervezetnek, hogy tegyen feljelentést a kínai cég ellen a nehéz munka- és életkörülmények miatt, és mert nem volt mit enniük, de megfelelő orvosi ellátásban sem részesültek, ráadásul a cég több ezer dollárral tartozott nekik, miközben sehova sem tudtak menni, mert elvették tőlük az útlevelüket.

A cég a médiában megjelent beszámolókat követően 11 munkásnak kifizette az elmaradt bérét, és visszaküldte őket Indiába. Az embercsempészetet a BIRN cikkének megjelenéséig nem bizonyították, ugyanakkor munkajogi szakértők megvizsgálták az oknyomozó hírportál által összegyűjtött dokumentumokat, és megállapították, hogy az indiai állampolgárok szervezett munkaerő-kizsákmányolás áldozatai.

Kapcsolódó cikk

FENG SHUI: Szerbia örül annak, amitől Kína szabadulni akar, avagy Nagybecskerek, mint abroncs-nagyhatalom

A BIRN kutatása szerint a kínai cég szakmunkásként utaztatta őket Szerbiába, ez volt a feltétele az országba történő belépésüknek, majd munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatták őket. Később – még 2022-ben – a munkaügyi ellenőrzések során kiderült, hogy a munkafelügyelet 318 vietnamit talált, akik munkavállalási engedély nélkül dolgoztak, de vajon mennyien lehetnek, akiket netalán nem találtak meg?

Szakértők szerint a jogsértések mértéke azt jelzi, hogy a külföldi befektetők Szerbiában politikai védettséget élveznek, és hogy ebben a két konkrét esetben a külföldi munkavállalók jogait megsértették a kínai LingLong gumiabroncsgyártó nagybecskereki (Zrenjanin) építkezésén, amelyet az állam több mint 83 millió euróval támogat.

A kínai Linglong cég tagadta, hogy bármilyen köze lenne az indiai munkásokhoz, és hogy a CEEG TEPC-vel kötött szerződése 2022 szeptemberében lejárt. A munkások ugyanakkor fotókkal igazolták, hogy 2023-ban a nagybecskereki gumigyár tetővel történő ellátásán dolgoztak, és némelyiküknek arra az évre, tehát 2023-ra, belépési engedélye is volt az épülő gyár területére.

A kínaiak Szerbia megmentői

A szerb elnök 2021 novemberében ellentámadásba lendült, és lesöpörte az asztalról a Linglong-ügyet, majd azt a kérdést intézte a különböző törvénytelenségeket firtatókhoz, hogy “mit akarnak ezzel elérni, talán azt, hogy Szerbia egy 900 millió dolláros beruházástól essen el, és hogy Nagybecskerek (Zrenjanin) ne fejlődjön?

Aleksandar Vučić mindezt akkor vetette fel, jobban szólva akkor is, amikor Szabadkán megnyitotta a BAS Boysen Abgassysteme kipufogógyárát, és egyúttal megállapította, hogy már több, mint egy éve folyik a kampány nem csak a Linglong, hanem minden kínai cég ellen.

– Három, három és fél évig szaladgáltam a világ minden táján, és könyörögtem mindenkinek, hogy találjunk befektetőt a szendrői (Smederevo) vasműnek, amely nem működött, és nem fizetett járulékokat, miután az amerikaiak itt hagyták nekünk egy dollárért

– mondta akkor (és nem csak akkor) a szerb elnök, aki szerint alig tudták rávenni Hszi Csing-pin kínai elnököt a befektetésre, majd hozzátette, hogy most viszont 5500 embernek van tisztességes fizetése, akik ott dolgoznak, és ők további tízezer munkahelyet generálnak Szerbiában.

Az élet az első helyen – állapítja meg a ZiJin, amely a munkavédelmi eszközök kötelező használatára szólít fel a bori bányánál (Forrás: Internet)

Vučić megjegyezte, hogy a jelek szerint megkezdődött a lejárató kampány a bori bányákat üzemeltető ZiJin bányászati cég ellen is, amely hatezer embert foglalkoztat, és amely százezer dináros átlagfizetést ad a dolgozóinak, ha igazat mond a szerb elnök. Az most 850 euró, akkor – 2021-ben – több volt.

A ZiJin azért került szóba párhuzamosan a Linglonggal, mert ott a “munkatáborba” zárt kínaiak panaszkodtak a rossz életkörülményekre, amire valaki az interneten megjegyezte, hogy “ezek szegények azt hitték, hogy Európába jöttek”.

Vučić elnök három évvel ezelőtt arról is beszélt, hogy ez a két kínai cég a legnagyobb szerbiai exportőrök közé tartozik, majd támadta a bírálóit, akik szerinte “kóros szükségét érzik” – ez a szavajárása, amit a követői is átvettek -, hogy üldözzék azokat, akik eddig megmentették Szerbiát, és ma is ezt teszik.