Connect with us

Szerbia

Miért volt Szarajevóban a szerb elnök, talán csak nem ő tolmácsolt?
Vučić horvát ügynöknek nevezte az őt a szarajevói szafarival összefüggésbe hozó újságírót

Aleksandar Vučić szerb elnök egyre nehezebben tudja cáfolni saját fiatalkori kijelentéseit, amelyek alátámaszthatják részvételét a szarajevói emberszafarikon. Egy harminc évvel ezelőtti interjú, friss nyilatkozatai és a háborús háttéradatok alapján egyre világosabb: Vučić nemcsak ott volt a zsidó temetőnél, de nyelvtudása miatt kulcsszerepet játszhatott a külföldi „vendéglövészek” kiszolgálásában

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Miért volt Szarajevóban a szerb elnök, talán csak nem ő tolmácsolt?
Miért volt Szarajevóban a szerb elnök, talán csak nem ő tolmácsolt? - Margetić pedig horvát ügynök - állítja a szerb elnök
Cikk meghallgatása

Gordana Uzelac, a Pink Televízió buzgó újságírónője a szerb elnök minden nemzeti sajtótájékoztatóján szót kap, ami nem is csoda, mert általában szépen alákérdez Vučićnak, ha témába illik a kérdése, ha nem. A Pink televízió újságírónője ennek köszönhetően már körbeutazta a világot, hogy külföldön is villogtathassa tehetségét.

Kedden már attól lehetett tartani, hogy a szerb elnök sajtótájékoztatója nélküle zajlik le, de nem így történt, őt csak utoljára hagyták.


Gordana Uzelac soha nem egy kérdést tesz fel egyszerre, hanem ötöt-hatot, bár a szerb elnök az első kérdés után általában megszakítja a „rózsaszín kolléganőt”, aki ennek öntudatos amazonként ellenáll.

Ez a forgatókönyv volt érvényes a keddi sajtótájékoztatón is, bár az már kész csodának számított, hogy Gordana Uzelac most megelégedett négy kérdéssel, amelyből az utolsó vonatkozott a szarajevói emberszafarira.

Vučić szerint Margetić horvát ügynök

A NIS-re kivetett amerikai szankciók következményeiről és az ország energiabiztonságát fenyegető kockázatokról tartott sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić ismét reagált az emberszafarihoz kapcsolódó vádakra, és élesen támadta Domagoj Margetić horvát oknyomozó újságírót, valamint azokat a médiaszereplőket, amelyek átvették az állításait.

– Ami a szafarit illeti: amikor valaki azzal védekezik, hogy csak kérdőjelet tett cím a végére, vagy hogy forrásokra hivatkozott… pedig tudják, hogy Margetić esetében nem hivatkoznak semmilyen forrásra sem, mert ez az ember a horvát titkosszolgálat ügynöke, aki még azt is hazudta, hogy a lányomnak lakása vagy villája van Berlinben… És ezt mindenki tudta, de senkinek sem jutott eszébe, hogy megemlítse. Természetesen néhány itteni nyomorult közreműködésével – még a nevük sem jut eszembe, végsősoron nem is fontos. Annyira baromság ez az egész, hogy az már lenyűgöző. Elképesztő. Százával vannak tanúk. Nézzék meg jól azt a felvételt, amit mutogatnak: azon jól látszik, hogy egy statívot tartok. Csak nézzék meg jobban, mindent látni fognak – mondta Vučić.

Ezután a vádakat politikai nyomásgyakorlással hozta összefüggésbe:

Domagoj Margetić, akit a szerb elnök ügynökváddal illetett

Domagoj Margetić, akit a szerb elnök ügynökváddal illetett (Forrás: Facebook)

– Nézzék meg jobban, hogy milyen hazudozókkal van dolgunk. Három napig ismételgetik ezeket, hogy végül valakinek a fejében megragadjon: „hátha van benne valami”. Emlékezzenek rá, hogy eljárást is indítottak ellenem azzal a váddal, hogy Srebrenica környékén tartózkodtam – holott soha nem jártam ott abban az időszakban. Szarajevóban hivatalosan is folyamatban volt ez az eljárás, egészen addig, amíg vissza nem vonták. És mindig így van ez. Akkor veszik elő ezeket, amikor fontos, hogy Szerbiában valamit leromboljanak. Úgy tűnik, túl szabadon mertem az igazságról beszélni, és ez sokaknak – talán mindenkinek – szúrta a szemét mindenfelé. De ez tölt el a legnagyobb büszkeséggel – tette hozzá a szerb elnök, aki ezzel a le is zárta a témát, és egy verbális félfordulattal visszatért a NIS kérdésére, amiről egy előző cikkünkben számoltunk be.

Miről szól a vád?

Az emberszafari elnevezés azokra a vádakra utal, amelyek szerint a szarajevói ostrom idején külföldi állampolgárok pénzt fizettek azért, hogy magaslati pontokra kísérjék őket a város felett, ahonnan civilekre lőhettek.

Az ügy először akkor kapott nemzetközi figyelmet, amikor 2022-ben Miran Zupanič szlovén rendező „Szarajevó Szafari” címmel dokumentumfilmet készített a történtekről, ami az utóbbi hónapokban újra reflektorfénybe került az olaszországi nyomozás miatt.

Milánói ügyészek jelenleg is eljárást folytatnak ismeretlen olasz állampolgárok ellen, akiket az orvlövésztámadásokban való részvétellel gyanúsítanak, különösen aljas indokból elkövetett emberölés vádjával. A nyomozás alapját Ezio Gavazzeni író dokumentációja, valamint Benjamina Karić, Szarajevó volt polgármesterének anyagai képezik.

[TS_Poll id=”6″]

Margetić, akit oknyomozó újságíróként szokás emlegetni, további lendületet adott az ügynek, amikor büntetőfeljelentést tett Vučić ellen a milánói ügyészségen.

Azt állította, hogy a szerb elnök fiatal önkéntesként olyan pozíciókban tartózkodott, ahonnan a külföldi orvlövészek tüzeltek. Vučić ezeket a feltételezéseket többször is alaptalannak és politikai indíttatásúnak nevezte, sőt perrel fenyegette meg azokat a portálokat, amelyek a vádakról beszámoltak.

Vučić az újságírók előtt kijelentette, hogy a „Szarajevói Szafari” ismételt felbukkanása szerinte nem véletlen, mert olyan időszakra esik, amikor érzékeny politikai helyzetben újabb támadásokat indítanak ellene az ország megrendítése céljából.

Ezzel összefüggésben a NIS elleni szankciókat egy szélesebb geopolitikai nyomásgyakorlás részének nevezte, míg a háborús szerepével kapcsolatos vádakat „ugyanezen forgatókönyv meghosszabbításának” minősítette.

Ami ellene szól 2.0

Egyik korábbi cikkünkben már taglaltuk, hogy mi szól Vučić ellen, de nem elemeztünk ki minden bizonyítéknak tekinthető adatot, és nem ismertettük Miran Zupanič dokumentumfilmjét teljes egészében, nem szóltunk például arról az anyáról, aki mellől kilőtték az egy éves és négy napos kislányát.

Ezt követően ismételten terhes lett, és az orvosok szerint minden rendben ment a szülés előtti napokig, amikor az egészséges gyermek meghalt az anya hasában az átélt stressz miatt.

Erre azért nem tértünk ki, mert ezt nem lehet Vučić bűneként felróni, azért viszont már őt terheli a felelősség, hogy politikusként a szerbiai parlamentben akkortájt azt mondta, hogy ha a NATO a boszniai szerb állások elleni légicsapásokban egyetlen szerbet is megöl, azt száz muszlim élet kioltásával torolják meg, „aztán lássuk, hogy ki bírja tovább!”

Azt viszont fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a szerb elnök a szarajevói zsidótemetőnél önkénteskedett, amivel kapcsolatban két bizonyítékot is felhoztunk, a legmérvadóbb bizonyíték azonban az, amit ő maga mondott háborús tevékenységéről a Duga (Szivárvány) című „szórakoztató hetilapnak”.

Az ifjú Vučić egy harminc évvel ezelőtti interjújában maga állította, hogy: 1) háborús önkéntes volt; 2) a zsidótemetőnél szolgált, amiből 1994-es nyilatkozata szerint akár az is következhet, hogy az emberszafarik idején és helyszínén tartózkodott a háborús Szarajevóban!

Önkéntes a zsidótemetőnél

A Duga annak idején arról kérdezte a fiatal Vučićot, hogy minként lett nacionalista, amire ő körülbelül azt a választ adta, hogy ebben a szellemben nevelkedett.

– Be kell vallanom, hogy apám és az ő édesanyja, valamint az én anyám, a nagymamám és az egész család révén nemzeti öntudatra ébredtem. Apám nem ismerte a saját apját, mert azt az usztasák kivégezték. Ő csak azért élte túl, mert még meg sem született, édesanyja még terhes volt vele, amikor Szerbiába menekült. Apám mindig is nyíltan kimutatta nacionalista nézeteit, anyám viszont lojális polgár volt. Apám nem szerette Titót, és mindig nyíltan ellene beszélt. Az iskolában mást tanítottak nekünk. Egyszer meg is történt, hogy otthon azt hallottam: „Tito a legrosszabb”, az iskolában meg azt: „Tito a legjobb.” Hét éves voltam akkor, és rettenetesen haragudtam a nagybátyámra. De reggelente, amikor ő hozta az ágyba a joghurtot, arra gondoltam: „Talán mégsem olyan rossz?” Mégis folytattam a tiltakozást Tito ellen.

A Vucic a Duga nevű hetzilapnak nyilatkozott nqacionalsita indíttatásiról

A Vucic a Duga nevű hetilapnak nyilatkozott nacionalista indíttatásiról

Emlékszem, mikor Tito meghalt, negyedikes voltam, és egyedül én nevettem az osztályban, a tanító pedig szigorúan rám szólt. Nem tudom, hogy az én antiszemitizmusom honnan ered – ez csak úgy jött. Ez az, amit az apámtól örököltem. Talán ez a tudat segített, hogy jobban megértsem a Drinán túli világot.

Amikor kitört a háború Boszniában, elmentem a Szerb Szarajevóba, és önkéntesként jelentkeztem. Nem voltam semmilyen párt tagja, egyszerűen csak elmentem. Volt ott néhány barátom, és azért mentem el, hogy védjem a szerbséget. Egy ideig a zsidótemetőnél voltam, aztán beszéltem Gužinnal és Đukićtyal…

Tehát a szerb elnök nem az újságírókat, hanem önmagát cáfolja, amikor arról beszél, hogy nem vett részt a Szarajevó környéki harcokban, mert hogy saját maga mondta ki, hogy elment Szarajevóba harcolni, aminek „családi okai” voltak.

Margetić megjegyzései Vučić nyilatkozata kapcsán

Az ügynöknek kikiáltott horvát újságíró szerint Vučić eléggé botladozva igyekszik alibit fabrikálni a hozzá közeli médiában a szarajevói önkénteségét illetően, ennek során azonban több m mindent felfedett, mint amennyit szeretett volna. Margetić a következőket írja:

A szarajevói háborús embervadászatok (ún. „emberszafarik”) megszervezésében a legfontosabb elem a logisztikai lánc volt, amely kiszolgálta a „klienseket” attól a pillanattól kezdve, hogy Belgrádból elindultak Szarajevóba, vagy Paléra. A szervezés nagyrészt a Szerb Radikális Párt infrastruktúráján keresztül történt. A probléma azonban az volt, hogy olyan embereket kellett találni, akik tudtak kommunikálni a külföldi „kliensekkel” (értsd: külföldi orvlövészekkel, akik turistaként érkeztek, hogy a háborús Szarajevóban emberekre vadásszanak).

Az önkéntes egységek, amelyek akkoriban leginkább ellenőrzésük alatt tartották azokat a frontvonalakat, ahonnan ezek az embervadászatok zajlottak, olyan emberekből álltak, akik messze nem voltak reprezentatívak, vagyis nem lehetett őket külföldi orvvadászok kísérőiként „bemutatni”. A másik probléma az volt, hogy kevesen beszéltek idegen nyelveket. Ma, amikor halljuk Šešelj, Vučić és más résztvevők nyilatkozatait ezekről az eseményekről, mindannyian azt hangsúlyozzák, hogy krónikus hiány volt olyan emberekből, akik tudtak volna külföldiekkel kommunikálni, vagyis beszéltek idegen nyelveket.

Konkrétan, a Slavko Aleksić parancsnoksága alatt működő önkéntes egységeknél csak két ember volt, aki beszélt idegen nyelven: Zlatko Novaković, alias Zack Novak, és Aleksandar Vučić. Zack Novak (aki egyébként amerikai állampolgár volt) Aleksić személyes adjutánsa, testőre és tolmácsa volt, így nem tudta idejét a külföldi orvvadászoknak szentelni, hogy tolmácsoljon nekik.


Ez a rövid videó a szerb elnöknek abból az interjújából származik, amelyet a leginkább rezsimhű televíziónak adott. Margetić szerint ez a pár mondat is bizonyítja, hogy Aleksandar Vučić milyen szerepet játszott a szarajevói embervadászatokon.

Margetić úgy fogalmazott, hogy amikor 2025. november 22-én, szombaton Vučić egy sötét médiabűnöző, Dragan J. Vučićević műsorában beszélt szarajevói múltjáról, megpróbálta megmagyarázni ottani jelenlétét, de belebonyolódott a hazugságokba, és több kulcsfontosságú hibát is elkövetett – olyan hibákat, amiket bűnözők és háborús bűnelkövetők gyakran elkövetnek, amikor keresztkérdéseket tesznek fel nekik.

Először is Vučić elfelejtette, hogy korábban azt állította, a nála lévő puska valójában esernyő volt – most pedig azt mondta, hogy az egy statív volt. Tehát hazugság hazugságra. Ennél azonban fontosabb, hogy tévés szereplésében Vučić azzal próbálta igazolni részvételét a háborús Szarajevóban, hogy akkoriban nagyon kevesen beszéltek idegen nyelveket, őt pedig azért küldték oda, mert tudott „az idegenekkel” beszélni. A kulcsmondat ez volt: „Küldtek, mert beszélek idegen nyelvet, és szót tudok érteni az idegenekkel.”

És ez a Vučić-féle nyilatkozat a kulcsa – írta szerb elnök szerepvállalásával kapcsolatban Domagoj Margetić a Facebookon, de miért is kulcsfontosságú ez a videó?

A szerb elnök arról beszélt, hogy „szükség volt valakire, aki az idegeneket vezeti, legyél velük kapcsolatban – mondták neki -, és dolgozz velük, ahogy a muszlimok is dolgoznak, szükség van valakire, aki tud valamit, és beszél velük azon az idegen nyelven2.

A horvát újságíró az üggyel kapcsolatba pontokba szedve indokolta meg álláspontját Aleksandar Vučić háborús múltját illetően, ami érinti a Szarajevóban zajló emberszafarik szempontjából kritikus időszakot is.

Margetić pontokba szedte

Ezek a horvát oknyomozó újságíró pontjai:

  • Aleksandar Vučić kétségtelenül ott volt a zsidó temetőnél Szarajevóban.
  • Aleksandar Vučić kétségtelenül A Slavko Aleksić parancsnoksága alá tartozó egység tagja volt.
  • Slavko Aleksić egysége szervezte az emberszafarikat a zsidó temetőnél és Grbavica városrész egy részén.
  • Az emberszafarik logisztikai lebonyolításában kulcsszerepet játszottak azok a félkatonai egységek, amelyek azokat a külföldieket kísérték, akik emberekre vadásztak.
  • Az ilyen vadászokkal, azaz „klienssekkel” foglalkozó kísérőknek tudniuk kellett idegen nyelveken, és nem lehettek agresszív kinézetűek, mint a legtöbb katonai egység tagjai.
  • Azon az egységen és területen, ahol Aleksić egysége emberszafarit szervezett, nem voltak mások, akik beszéltek volna idegen nyelveken.
  • Aleksić egységében, amely emberszafarit szervezett, csak két ember beszélt idegen nyelveket és felelt meg annak a profilnak, hogy külföldi vadászok kísérője legyen.
  • A kettő közül az egyik Aleksandar Vučić volt.
  • Aleksandar Vučić maga is elismeri, hogy azért küldték oda, mert beszél idegen nyelveken.
  • Aleksandar Vučić maga is elismeri, hogy „ismeri az idegen nyelvet”, és azt mondta, hogy „a külföldiekkel való kommunikáció miatt küldték oda”.

Margetić szerint minden nyilvános megszólalásában Vučić megpróbálja eltitkolni a szerepét a háborús Szarajevóban, illetve azt, hogy miért is volt ott.

Valójában azonban, ha megnézzük az elhangzottakat, Vučić „nagyon szúk értelemben érvel” saját részvételével kapcsolatban: azért küldték oda, mert ő volt az egyik a kettő közül Aleksić egységéből, aki tudott kommunikálni az emberszafarira érkező külföldi orvlövészekkel.

A horvát tényfeltáró újságíró szerint ez kulcsfontosságú annak a logisztikai láncnak a megértésében, amely az emberszafarik megszervezését és lebonyolítását jelentette a szarajevói frontvonalakon 1993-ban.





HOZZÁSZÓLÁS : Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap