Vučić határozottan tagadja a „szarajevói szafari” kapcsán felmerült vádakat

Soha életemben nem voltam mesterlövész - jelentette ki a szerb elnök

Aleksandar Vučić szerb elnök határozottan visszautasította egy zágrábi újságíró vádjait, amelyek szerint részt vett az úgynevezett „Szarajevói Szafari” nevű embervadászatban.

A vádak szerint az 1990-es években, Szarajevó ostroma idején, olasz és más nemzetiségű mesterlövészek utaztak a boszniai fővárosba, hogy jelentős összegekért fegyvertelen civilekre – köztük nőkre és gyerekekre – lőjenek szórakozás céljából, amiben állítólag a szerb elnök is részt vett.

Vučić: Stativ és nem puska

A szerb elnök a vádakra reagálva a kormányközeli Informer televíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy soha nem volt nála mesterlövészpuska, és még csak nem is hallott a „szafari” nevű jelenségről.

Bár a szándék meg volt hozzá, hogy fegyvert fogjon, de eltanácsolták – legalábbis erre lehet következtetni abból, amit a mondott:

– Nem volt nálam fegyver. Még amikor megérkeztem, és megkérdeztem, hogy maradhatok-e velük, azt mondták, hogy kisfiam, menj vissza, újságíróra van szükségünk, valakire, aki tud angolul – mondta a szerb elnök, nyilván a szarajevói zsidótemetőnél készült felvételre utalva.

Kapcsolódó cikk

Vučić szerepét is firtatják a szarajevói „emberszafarival” kapcsolatban

– Annyira abszurd ez a történet, és ezt mindenki tudja. Vannak felvételeim, tanúim, és ott, ahol azt állítják, hogy puska volt nálam, valójában egy kameraállvány (stativ) volt, azt vittem az operatőrnek – nyilatkozta Vučić.

Bejelentette, hogy jogi lépéseket fog tenni azokkal a médiumokkal szemben, amelyek ilyen állításokat közöltek róla, és hozzátette, hogy a világ legjobb ügyvédeit bízza meg az ügy képviseletével.

– Pert fogok indítani azok ellen, akiknek sok pénzük van. A Guardian és a Daily Mail ellen a legjobb ügyvédeket fogadom fel. Hadd vigyék el az ítélet egy részét. A többit adjuk az elhagyott gyerekeknek és az egyháznak – jelentette ki a szerb elnök.

Az elnök szörnyű hazugságoknak nevezte, amit a világban és a regionális médiában róla terjesztenek, „ez egy szörnyű hazugság, amely az úgynevezett „szarajevói szafarihoz” kapcsolódik”.

– Vádat emeltek ellenem Bosznia-Hercegovinában elkövetett népirtásért. Az ügyészség elutasította. Aztán Srebrenicáról beszéltek, Milovan Brkić (a Tabloid kéthetilap főszerkesztője – szerk. megj.), valamint helyi hazudozók szövegeire hivatkoztak. De ez most komolyabban szervezett. Ilyen hazugságokkal állnak elő, amikor Szerbia nehéz időket él át – mondta a szerb elnök.

– Van ebben egy szélesebb körű és nagyobb játék is. Hogyan fognak segíteni nekünk az arabok a NIS-ben, ha látják, hogy muszlim gyerekeket öltem? – magyarázta Vučić a „piszkos tervet”, ezzel elárulva azt is, hogy az Egyesült Arab Emírségek segítségére számít a szerbiai olajcég, a NIS ügyében.

Vučić: Lejárató és hazug kampány

Egy horvát oknyomozó újságíró, Domagoj Margetić panaszt nyújtott be Vučić ellen a milánói ügyészségen, azt állítva, hogy az elnök érintett az embervadászatban.

Az újságíró birtokában állítólag olyan bizonyítékok vannak, amelyek szerint Vučić – akkoriban fiatal önkéntesként – egy szerb katonai egységben Szarajevó környékén, amelynek az állásaiból állítólag külföldi állampolgárok és szerb ultranacionalisták szarajevói civilekre lőttek.

Vučić szégyenteljesnek és nyílt hazugságnak nevezte ezeket a vádakat.

Kapcsolódó cikk

Szarajevó Szafari: gazdag nyugati turisták is lőtték a várost (18)

– Soha életemben nem voltam mesterlövész, és soha nem fogtam kezemben azt a puskát, amiről beszélnek. Szégyelljék magukat – jelentette ki a szerb elnök, visszautasítva azt a „lejárató és hazug kampányt”, amely őt szörnyetegként és könyörtelen gyilkosként próbálja bemutatni.

A szerb külügyminisztérium szintén élesen reagált a Vučić elleni vádakra. Közleményükben „szenzációhajhász és megalapozatlan állításokról”, valamint „kitalált rekonstrukciókról” beszéltek, amelyeket szerintük egy „összehangolt dezinformációs kampány” részeként terjesztenek, azzal a céllal, hogy „ártsanak Szerbia és a szerb intézmények hírnevének”.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy Vučićot soha semmilyen háborús eseményhez vagy háborús bűncselekményhez nem kötötték. Kiemelték, hogy „a Balkán történelmének múltbeli eseményeit ismét politikai manipuláció eszközeként használják, feszültségeket gerjesztve és a térség destabilizációját ösztönözve”.

Ami ellene szól

Húsz–huszonöt év távlatából nem könnyű megállapítani, hogy kameraállvány vagy puska volt-e a fiatal Vučićnál, főleg miután későbbi főnöke, Vojislav Šešelj maga is látta a Szarajevó feletti zsidótemetőnél, és határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi szerb elnök önkéntesként szolgált Slavko Aleksić vajda egységében.

Ez a helyszín a város ostroma idején az egyik leghevesebb harci zóna volt, és az „emberszafari” néven emlegetett eseményekkel kapcsolatban vált hírhedtté.

Čedomir Stojković belgrádi ügyvéd a Facebookon közzétett egy videót, amely szerint Šešelj a következőket mondja: A mi (Szerb Radikális Párt) főtitkárunk, Aleksandar Vučić a pártba történt belépése előtt önkéntes volt Slavko Aleksić egységében a zsidótemetőnél, amiből Stojković azt a következtetést vonta le, hogy a jelenlegi szerb elnök lőtte Szarajevót.

A háborús mozaikba szépen beleillik az a kocka is, hogy az emberszafarikra induló gazdag külföldieket helikopterrel vagy busszal szállították előbb a boszniai szerbek akkori központjának számító Paléba, és hogy az utat a Szerb Radikális Párt szervezte – erről az a boszniai hírszerző beszélt, akit korábban az olasz oknyomozó író, Ezio Gavazzeni is említett.

A Szarajevó Szafari (Sarajevo Safari) című dokumentumfilmben Edin Subašić volt boszniai hírszerző egy elfogott szerbiai önkéntes vallomására hivatkozva arról beszélt, hogy a Szerb Radikális Pártnál önkéntesnek jelentkező paraćini (Szerbia) fiatalember több társával és öt külföldi állampolgárral együtt utazott busszal a szarajevói hadszíntérre.

Az utóbbiak különleges bánásmódban részesültek: drága autóval érkeztek az indulópontnak kijelölt belgrádi kaszárnyához, ahol katonai rendőri kíséretet kaptak, és saját fegyverekkel rendelkeztek.

Az öt külföldi közül hárman álltak szóba az önkéntesekkel – mind olaszok voltak –, egyik még azt is elárulta, hogy Milánóból származik. A paraćini önkéntest az érdekelte, hogy mekkora a külföldiek zsoldja, mennyit kapnak azért, hogy Boszniába mennek háborúzni a szerbek oldalán – ez a rész az 51. percnél található a filmben.

A külföldiek elmondták neki, hogy nincs semmiféle zsoldjuk, és hogy ők fizettek azért, hogy háborúzhassanak Boszniában. Ez a semmirekellőből lett zsoldosnak furcsa volt, mert őt az motiválta, hogy valamennyit megkeressen és összeraboljon, ezek az idegenek viszont fizetnek azért, hogy lövöldözhessenek a város szabad részein mozgó emberekre – amiből Subašić azt a következtetést vonta le, hogy emberszafariról van szó. A kifejezés tehát tőle származik.

Ha összelogikázzuk a történetet, akkor körülbelül az jön ki a mozaikból, hogy a Szerb Radikális Párt által indított buszon utazók feltehetően a párt fegyveres szárnyának számító Fehér Sasok Szarajevó közelében lévő állásához tartottak, amelynek parancsnoka Slavko Aleksić volt – akinek egységében, Šešelj elmondása szerint, Aleksandar Vučić is önkénteskedett.

A dokumentumfilmnek van egy másik szála is – amelyben egy szlovén származású jugoszláv hírszerző meséli el, hogy a külföldiek hogyan lövöldöztek a házak tetejéről a szarajevói lakosokra –, de idő és helyszűke miatt erre egy következő alkalommal térünk vissza, ha a kérdés ismét aktuális lesz.