Szerbia
A Rio Tinto felfüggesztette a szerbiai lítiumprojektetA projekt „karbantartási állapotba” kerül
A világ második legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto felfüggesztette szerbiai lítiumprojektjét, miután a helyi engedélyezési folyamat megrekedt, a közösségi ellenállás pedig fokozódott. A döntés nemcsak Belgrád, hanem az Európai Unió számára is kellemetlen üzenet, hiszen a Jadar-projektet Brüsszel korábban stratégiai jelentőségűnek minősítette
A Rio Tinto Group a Bloomberg szerint felfüggesztette a vitatott 2,95 milliárd USD értékű szerbiai Jadar folyó partján tervezett lítiumprojektet egy belső feljegyzés alapján. A hét folyamán elküldött, és a Bloomberg által látott emlékeztető szerint a projekt „karbantartási állapotba” kerül. A világ második legnagyobb bányászati vállalatának szóvivője megerősítette a feljegyzés tartalmát, további részletekről azonban nem nyilatkozott.
A Bloomberg cikke a szerbiai lítiumprojektről
A Jadar‑projekt — amely még nem kezdett termelni — az elmúlt években számos problémával küzdött. Noha magas lítium‑ és bórtartalmú készletről volt szó, a helyi közösségek széles körű ellenállásába ütközött és a politikai tiltakozások középpontjába került. A Rio Tinto azt követően hozta meg a döntést, hogy az újonnan kinevezett vezérigazgató, Simon Trott, egyszerűsíteni kívánja a terjedelmes vállalatot és csökkenteni a kiadásokat.
A BALK-on májusban számoltunk be arról, hogy a korábbi vezérigazgató, Jakob Stausholm a balkáni lítiumba bukott bele, és 2025 végén távozik posztjáról. A hivatalos indoklás szerint „természetes váltás” történt, a háttérben azonban súlyos nézetkülönbségek húzódtak meg, különösen a bányavállalat lítiumiparban betöltött szerepe, ezen belül pedig a balkáni, főként szerbiai Jadar-projektben történt „nyomulás” miatt.
A „karbantartási állapottal” kapcsolatban a Rio Tinto közölte, hogy „figyelembe véve az engedélyezés szerbiai hiányát, nincsenek abban a helyzetben, hogy fenntartsák ugyanazt a kiadási és erőforrás‑allokációs szintet”, mint eddig.

A tavaly augusztusi nagy belgrádi tüntetés üzenete – akkor még nem volt újvidéki tragédia – hogy „föld + levegő + víz = szabadság” (Forrás: X platform)
A BALK értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a Rio Tinto azért lép vissza, mert a belgrádi vezetés nem tudta biztosítani a bányavállalat számára az ígért feltételeket a projekt elleni tiltakozások miatt, vagy mert a szerb vezetés figyelme egy újabb nagyszabású beruházás, nevezetesen a Trump Hotel felé fordult, amelytől nemcsak gazdasági, hanem politikai előnyöket is remél.
A Rio Tinto döntésével nemcsak Szerbiát ütötte pofon, hanem az Európai Uniót is arcul csapta, miután Brüsszel stratégiai projektnek minősítette a szerbiai lítiumbányászatot.
A Wall Street Journal élesebben fogalmazott
A Wall Street Journal cikke szerint a Rio Tinto 2,4 milliárd USD értékű szerbiai lítiumprojektjét küldi „feketelistára”, miközben az új vezérigazgató a vállalat egyszerűsítésére és gyorsabb növekedési lehetőségekre fókuszál.
A Rio Tinto, amely piaci érték alapján a világ második legnagyobb bányavállalata, régóta hangsúlyozta, hogy a Jadar‑projekt Nyugat‑Szerbiában kulcsfontosságú lítiumforrás lehet az európai piac számára, idén pedig az Európai Unió stratégiai projektként is minősítette.

A Rio Tinto hosszú idő óta emlegeti a nyugat-szerbiai Jadar projektet, mint az európai piac fontos akkumulátorfém-forrását
A WSJ azonban megjegyzi, hogy a projektet többször akadályozta a közösségi ellenállás és az állítólagos orosz dezinformációk. Az állítólagos orosz dezinformációs kampányok szerint a Politico (brüsszeli Pravda) célja, hogy gyengítsék az EU lítiumellátási törekvéseit és megőrizzék Oroszország befolyását a régióban.
A Politico beszámolt arról, hogy nyugati diplomaták és elemzők szerint Moszkva aktívan próbálja akadályozni az európai lítiumprojektek előrehaladását, mert az csökkentené az orosz energiafüggőséget.
Az Euractiv szerint a szerbiai lítiumprojekt geopolitikai jelentősége miatt különösen érzékeny célpontja lehetett a dezinformációnak, mivel az EU zöld átállásának egyik kulcseleme éppen a lítium.
A fölösleges feladatok megszüntetése
A Jadar projekttel kapcsolatos döntés azt követően született meg, hogy a Rio Tinto élére Simon Trott, a vasérc‑üzletág korábbi vezetője, Simon Trott került, aki augusztusban azzal a szándékkal vette át a vezérigazgatói tisztséget, hogy csökkenti a költségeket és megszünteti a fölösleges feladatokat.
A teljes portfóliónkban az egyszerűsítésre és a közeli lehetőségek elsőbbségére fókuszálva meghoztuk azt a döntést, hogy a Jadar‑projektet „karbantartási állapotba” helyezzük – olvasható a hét folyamán néhány dolgozónak megküldött belső feljegyzésben, amelyet a WSJ is megvizsgált.
A Rio Tinto ugyanakkor továbbra is fontosnak tartja a Jadar‑lelőhelyet, amely szerepet játszhat Szerbia és Európa energiaátmenetében, azonban az engedélyezés elmaradása miatt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy fenntartsuk ugyanazt a kiadási és erőforrás‑allokációs szintet – olvasható az emlékeztetőben.
Trott kinevezése után a bányavállalat bejelentette, hogy újragondolja, megtartja‑e néhány kisebb üzletágát — például kaliforniai borát‑üzletét, illetve észak‑québeci vas‑ és titán‑üzletét.
A befektetők közben azt kezdik firtatni, hogy milyen tervei vannak Trottnak a lítium‑eszközök tekintetében: miután az első intézkedései között az szerepelt, hogy egyesítette a lítium‑üzletágat a Rio Tinto alumínium‑divíziójával.
A Rio Tinto idén 6,7 milliárd USD‑ért felvásárolta az Arcadium Lithium‑t, amivel egyik napról a másikra a világ vezető lítium‑termelői közé került. A lítiumba való belépéssel a Rio megkülönböztette magát más nagy bányavállalatoktól, amelyek többnyire a réz‑kitermelésre fókuszáltak.
Az itt felmerülő kérdésekre nyilván azt követően kapunk bővebb választ, hogy Trott először december 4‑én mutatkozik be bemutatójára befektetők előtt vezérigazgatóként, és ennek során hozza nyilvánosságra stratégiai elképzeléseit.
