A haladók izomból állítanak emlékművet az újvidéki áldozatoknak

Az áldozatoknak vagy maguknak emelnek emlékművet?

A haladók nagy erővel álltak bele az emlékmű kérdésébe, mintha azt nem is az újvidéki áldozatoknak, hanem önmaguknak állítanák. Újvidék városa már ki is írta a tendert, a vasútállomási előtető leomlásának következtében életüket vesztett embereknek emléket állító alkotás megtervezésére.

Az előzmények ismeretében megjegyezhetjük, hogy a haladók izomból, hatalmi előnyüket kihasználva állítanak emlékművet az áldozatoknak, akiknek a haláláért feltehetően ők felelősek.

Pedig az újvidéki polgármester fél évvel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a „tragédia nagysága megköveteli, hogy a döntéshozatalban az egész társadalom részt vegyen”, ami eddig abban merült ki, hogy ő és Vučić mindent eldöntöttek. Főleg Vučić, akinél nem rég járt Žarko Mićin polgármester.

Közpénzből készül az emlékmű

A hivatalos indoklás szerint a pályázat célja egy olyan ötlet kimunkálása, amely háromdimenziós megoldás térbeli szobrászati‑építészeti formában valósul meg, az ehhez szükséges terveket kell elkészíteni.

A díjak: az első helyezés 2 millió dinár, a második 750 000 dinár, a harmadik 500 000 dinár. Megjegyzendő azonban, hogy ha jól értelmezzük a kiírást, akkor a zsűriben nincs szobrászművész.

A költségeket közpénzből fedezik, a tender szerint a tervezési feladat költségvetése 3,9 millió dinár, áfával együtt.

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga a pályázat kiírására úgy reagált, hogy a „klán újvidéki kirendeltsége” kiírta a tendert, pedig az egyetlen emlékmű az igazság lehet, de a haladók mindent megtesznek azért, hogy elrejtőzzenek és elmeneküljenek az igazság elől.

Helyszín és feladat

A tender szerint az emlékművet a vasút‑ és az autóbusz‑állomás közötti platón kell elhelyezni. A dokumentáció hangsúlyozza: „a cél, hogy a tragikus esemény – amelyben polgárok vesztették életüket az újvidéki vasútállomás előtetőjének leszakadása során – az adott helyszínnel, programmal és aktuális társadalmi pillanattal összhangban megfelelő módon kerüljön megörökítésre”.

Az újvidéki polgármester a szerb elnökkel együttműködve kiíratta a tendert, ezt november elsejei évforduló előtt nem merték bejelenti

A szobrászati‑építészeti alkotásnak autentikus művészeti műként, a valósan meghatározott térben, méltón kell őriznie az elhunyt polgárok emlékét.

A kiválasztott ötletmegoldás képezi majd az alapját a további kidolgozásnak és kivitelezésnek, a szerbiai szabályozásnak megfelelő eljárásban.

– A megoldásnak ki kell elégítenie azokat a feltételeket, hogy szimbolikus, metaforikus vagy asszociatív vizuális nyelvet alkalmazzon, amely a közterületen figyelmezteti a polgárokat a 2024. november 1‑jén bekövetkezett tragédiára – fogalmaz a tender.

Részvételi feltételek

A pályázaton részt vehetnek: felsőfokú végzettséggel rendelkező építészek és művészeti akadémiát végzettek, valamint ilyen személyeket alkalmazó jogi személyek – egyénileg, vagy szerzői csapat vezetőjeként.

A tenderből kizártak azok, akik közvetlenül részt vettek a pályázat megszervezésében, illetve akik a szervezet döntéshozó bizottságának tagjaival közeli rokoni kapcsolatban állnak.

Itt már az emlékmű sem segít, főleg ha nem tisztázódik a felelősség kérdése – írtuk fél évvel ezelőtt (Forrás: N1)

A dokumentáció előírja, hogy a pályázati csapatban legalább egy diplomás akadémiai művész és egy diplomás építészmérnök szerepeljen.

A zsűri elnöke: Maja Čeremidžić Šainović (szerb nyelvészprofesszor). A helyettes elnök: Radovan Jokić (festőművész). Tagok: Saša Janjić és Marko Stojanović (művészettörténészek), valamint Vera Golubović (építészmérnök). Az előadók: Srđan Zorić és Tamara Krneta építészmérnökök. (A BALK észrevétele: a zsűriben nincs szobrász.)

Előzmények, Vučić szerepe

A diákok fél évvel ezelőtt, egészen pontosan május 1-jén az újvidéki felsőoktatási intézmények blokádja keretében emléktáblát helyeztek el „Újvidék emlékezik” felirattal, amelyen szerepel az esemény dátuma és pontos időpontja is.

Érdekes módon a hatalomnak csak ezt követően jutott eszébe az emlékmű állítása, és ki is sajátította az ötletet azonnal.

Žarko Mićin újvidéki haladó polgármester szerint a tábla elhelyezése a tragédia politikai célokra történő felhasználása volt a diákok részéről, ezért az Aleksandar Vučićtyal történt megállapodása alapján hivatalosan méltó megemlékezést kezdeményeznek a jogszabályokkal és előírásokkal összhangban.

A városi közgyűlés július 31-én jóváhagyta Mićin javaslatát, miszerint az emlékmű „a tragédia áldozatainak emlékét őrző, maradandó szimbóluma legyen az emlékezés kultúrájának”.

Az ellenzék mind a nyilatkozataiban, mind a javaslatot tárgyaló parlamenti testületek ülésein kifejezte egyet nem értését azzal, hogy az emlékművet a bírósági eljárás befejezése előtt állítsák fel, és valóban van valami morbid abban, hogy az áldozatoknak azok emelnek emlékművet, akik nagy valószínűséggel felelősek a halálukért.

Hiába ragaszkodtak az ellenzéki tanácsnokok ahhoz, hogy Mićin vonja vissza a kezdeményezést, a polgármester erre nem volt hajlandó, így az ellenzék elhagyta az ülést.

Mićin akkori javaslata szerint a leendő emlékmű tervét nyilvános pályázaton választanák ki, és a végső döntést már október 15-ig meg is hoznák, hogy november 1-ig elfogadják a kivitelezési tervet, és a városi költségvetésből elkülönítsék a szükséges forrásokat. Most november 10-e van.

Előzmények

Hat hónap telt el a tragédia óta, Újvidék nem felejt

A polgármester tisztában van ugyan vele, hogy semmilyen emlékmű nem hozza vissza az elveszett életeket, de kötelességének tartja, hogy megjelöljék a 16 áldozat halálának helyét. Szerinte azonban ez nemcsak az ő kötelessége, hanem Újvidék egészének is, hogy az áldozatok soha ne merüljenek feledésbe.

– A tragédia nagysága megköveteli, hogy a döntéshozatalban az egész társadalom részt vegyen – zárta gondolatait a polgármester –, aki akkor is, és azóta is kitért a felelősség kérdése elől.

Zárógondolatként elmondható, hogy egy társadalom kollektív gyászmunkája csak akkor lehet hiteles, ha a felelősségvállalás és az igazságkeresés is a folyamat részévé válik, és főleg hogy ha nem parancsra történik azok részéről, akik gyakran akadályozták a megemlékezéseket, vagy éppen támadták azok résztvevőit.