A magyar cégek közbeszerzés nélkül mehetnek Montenegróba

Jelent-e ez korrupciós kockázatot?

Montenegró új államközi megállapodásai lehetővé teszik, hogy magyar és francia vállalatok közbeszerzés nélkül jussanak hozzá nagy állami projektekhez. A döntés egyszerre ígér gyorsabb fejlesztéseket és komoly uniós aggályokat, hiszen kritikusok szerint az átláthatóság sérülhet, s ez akár az európai uniós csatlakozás menetét is befolyásolhatja. Részletek a cikkben!

A döntés helyzetbe hozza Magyarországot

A montenegrói parlament lezárta a Magyarországgal és Franciaországgal kötött beruházásokat érintő államközi megállapodások jóváhagyásáról szóló vitát, ami lehetővé teszi, hogy ezeknek az országoknak a vállalatai közbeszerzési eljárások nélkül vehessenek részt a montenegrói projektekben.

A döntést október 17-én írta alá Jakov Milatović, montenegrói elnök.

Egy kerekasztal-beszélgetésen Jakov Milatović azt mondta, hogy Montenegró készen áll az uniós tagságra, és hazája már otthon is megéli Európát: az Európai Unió egy működőképes cselekvés, minden nap, minden munkahelyen (Forrás: X platform, Jakov Milatović)

A Magyarországgal kötött infrastruktúra-fejlesztési együttműködési megállapodás – Majda Adžović közmunkaügyi miniszter véleménye szerint – teret nyit olyan kulcsfontosságú projektek megvalósításához, mint az autópályák építése és a vasút korszerűsítése.

Ismeretes, hogy Montenegrónak korábban meggyűlt a baja a kínai autópálya projekttel, amelynek egyik kiemelt tapasztalata az volt, hogy Európán belülről érkező vállalatokkal kellene ezeket a projekteket kivitelezni.

A Franciaországgal aláírt megállapodás lehetőséget biztosít többek között kórházak tervezésére és építésére is, megújuló energiaforrások fejlesztésére, az e-kormányzati rendszerek erősítésére, valamint egy adminisztratív központ fejlesztésére a podgoricai üzleti negyedben.

A legfontosabb pont, hogy mindkét egyezmény rögzíti, hogy az érintett országokból származó partnerek a montenegrói hatóságok helyett válasszák ki a montenegrói munkák elvégzésére alkalmas vállalkozókat.

A montenegrói médiában az is megjelent, hogy ez nem az első ilyen jellegű megállapodás, hiszen korábban az Egyesült Arab Emírségekkel is kötöttek hasonlót. Ennek megfelelően a törvény elfogadását, aláírását és vitáját is sokan kommentálták a montenegrói médiában.

Kritikák és támogatók

A megállapodások támogatói szerint az együttműködések új gazdasági lehetőségeket és beruházási hullámot hozhatnak Montenegróba, különösen az infrastruktúra, az energia és az egészségügy területén.

Ezzel párhuzamosan a kritikusok attól tartanak, hogy ezek a projektek átláthatatlan módon, a hazai vállalatok kizárásával valósulnak meg.

Gordana Đurović egyetemi professzor szerint a közbeszerzési szabályok megkerülése súlyosan sérti az uniós normákat, és veszélyezteti Montenegró jogharmonizációs kötelezettségeit az EU-csatlakozási folyamatban, amivel kapcsolatban Montenegró kétségtelenül jól halad.

Kapcsolódó cikk

Montenegró 2028-ban az EU tagja lesz?

Az ügyben, ahogy várható volt, a DPS is hasonló módon szólalt meg.

Mihailo Andjušić, a DPS politikusa rögtön megkongatta a vészharangot, hogy ezek a megállapodások az európai uniós csatlakozási tárgyalások döntő szakaszában születtek, és a csatlakozás után már nem valósíthatók meg, mivel megkerülik a közbeszerzési rendszert, ami korrupciós kockázatokat is hordoz, azon kívül pedig befolyásolhatja az integrációt.

Maja Kostić-Mandić, a Montenegrói Egyetem professzora a médiában úgy kommentálta az eseményeket, hogy a mostani megállapodások jogi problémákat vethetnek fel, különösen, ha a külföldi partnerek kizárólagos jogokat kapnak a beruházások lebonyolítására.

Az Európai Unió aggódik

Az Európai Unió montenegrói küldöttsége szintén aggodalmát fejezte ki, emlékeztetve a kormányt, hogy a tagjelölt országoknak kötelességük biztosítani a szabad versenyt és az átláthatóságot.

A Nemzeti Korrupcióellenes Tanács támogatásával elindította a „Korrupció nélküli Montenegró” országos kampányt, amelynek célja a polgárok bizalmának erősítése és egy olyan rendszer létrehozása, amelyben a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak

Míg más vélemények szerint a több milliárd eurós projektek nyílt versenyeztetés nélkül történő kiosztása alááshatja a jó kormányzás és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvét.

Megjelent ugyanakkor még egy probléma az ilyen típusú megállapodásokkal. Szakértők szerint lehet, hogy más országok befektetői is pénzt követelnek majd Montenegrótól, mert a régebbi megállapodások szerint nekik is ugyanazok a kedvezmények járhatnak, mint másoknak.

Ez akár több millió eurós perköltségeket eredményezhet, és hosszú távon az ország gazdasági szuverenitását is gyengítheti.

A kormány többsége azt helyezte előtérbe, hogy reményei szerint a döntések által gyors megvalósítás lehetséges, mert az ilyen beruházások nélkülözhetetlenek a gazdasági növekedéshez.

Ez a kihívás régóta megjelenik Montenegróban, és abban az esetben főleg igaz lehet, hogy ha az energetikai beruházásokat vesszük tekintetbe, miután az autópályaépítések eddig csak problémákat okoztak Montenegróban.

Magyar beruházások Montenegróban

A magyar kormány ezáltal a montenegrói infrastruktúra-fejlesztési projektek részleges finanszírozását is vállalhatja, cserébe azonban Podgorica csak az Orbán-kormány által kijelölt magyar cégek közül választhat kivitelezőt.

A megállapodás így a magyar kormány által preferált vállalatokat hozhatja helyzetbe. A háttérben valószínűsíthetően a Budapest–Belgrád–Bar vasútvonal és az autópálya-projektek bővítése áll, hiszen a vasútvonal fejlesztése nagyban megkönnyítené az elsősorban kínai áruk Közép-Európába jutását.

Ezzel a képel kínál harmincezer eurós készpénzhitelt az OTP montenegrói bankja, a Crnogorska komercijalna banka tíz éves futamidővel (Forrás: CKB)

Ezzel párhuzamosan Magyarország az egyik kiemelt külföldi befektetőként jelent meg eddig is Montenegróban: 2006 és 2023 között 464 millió euró magyar tőke érkezett az országba.

A legfontosabb magyar érdekeltségek az OTP Csoport, amely a piacvezető CKB Bank tulajdonosa, a 4iG Nyrt., amely a One Montenegro távközlési céget birtokolja, valamint a Hunguest Hotels, amely Herceg Noviban két szállodát működtet.

A két ország között 2024–2025-ben új megállapodások születtek, amelyek lehetővé teszik, hogy magyar vállalatok – részben magyar finanszírozással, az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító támogatásával – részt vegyenek a montenegrói infrastrukturális fejlesztésekben.

Montenegró euróövezeti fizetőeszköze, kedvező adózási rendszere és nyitott gazdasági környezete miatt vonzó célpont a magyar befektetők számára, különösen a pénzügyi, távközlési, turisztikai és infrastrukturális ágazatokban.

Mi az áruk a befektetéseknek?

Vitán felül áll, hogy Montenegrónak szüksége van külső befektetőkre, legyen az magyar, francia vagy más befektetés.

Ugyanakkor a vita sokkal inkább nem ezeknek a befektetőknek a származási országára, hanem arra vonatkozik, hogy ez befolyásolhatják-e az európai uniós integrációt.

Montenegró számára a kihívás jelenleg az, hogy a fejlődéshez szükséges tőkét úgy vonzza be, hogy közben megőrizze az európai uniós csatlakozás felé vezető út átláthatóságát és hitelességét. Ez pedig, ahogy látszik és az elmúlt lassan két évtized mutatja, nagyon nehéz feladat.