Nincs több halasztás: többrétegű válsághelyzet Szerbiában a NIS elleni szankciók miatt

Nincs több hosszabbítás, az Egyesült Államok bevezette a szankciókat a Szerb Olajipari Vállalattal szemben – közölte a vállalat vezetősége. A Tanjug szerb állami hírügynökség jelentése szerint a válságot az okozza, hogy az USA bünteti a NIS-t, mert abban többségi orosz tulajdon van.

Ezt a problémát a szerb kormánynak annak ellenére nem sikerült megoldania, pedig az év eleje óta nyilvánvaló volt, hogy a szankciók előbb-utóbb életbe lépnek. A szerb elnök kora délután tartott rendkívüli sajtóértekezletén arról beszélt, hogy nem az oroszok felelősek a szankciókért, és arra kérte őket, hogy beszéljenek az amerikaiakkal.

Aleksandar Vučić most Moszkva válaszát várja, és ismét megígérte, hogy nem lesz semmilyen államosítás, de ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy neki a legfontosabb a szerb nép – pedig mintha az orosz tulajdon védelmezőjeként lépne fel.

Hivatalosan is bejelentették

A szankciók reggel hat órakor léptek életbe – erősítette meg kora délutáni sajtóértekezletén a szerb elnök, aki úgy fogalmazott, hogy „ez rossz, de várható hír volt”, ami rendkívül súlyos következményekkel jár, amit az ország minden állampolgára megérez, ezért összefogásra van szükség – ezt többször is hangsúlyozta.

Kapcsolódó cikk

Szerbia második bombázása, ez a legnagyobb csapás 1999 óta

Aleksandar Vučić rendkívüli (nemzeti) sajtótájékoztatóján közölte, hogy a NIS szerb igazgatósági tagjai rendkívüli részvényesi közgyűlés összehívását kérték, és várják az orosz tulajdonos beszámolóját, hogy kiderüljön, mit tervez és mit vár az orosz fél.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a (pancsovai) finomító a jelenlegi körülmények között – miután Horvátország megszakította az olajszállítást – november 1-jéig képes működni. Ezt követően problémák lépnek fel az üzemanyagellátásban.

Hangsúlyozta, hogy a lakosságnak nincs oka aggodalomra, hiszen a tartalékok „dugig vannak”: 342 ezer tonna dízel, több mint 66 ezer tonna benzin van készleten. A fűtőolajról szólva kijelentette, hogy az EPS (szerbiai áramszolgáltató) egy évre elegendő mennyiséggel rendelkezik.

Vučić az orosz tulajdon őre

A szerb elnök továbbra is kitart amellett, hogy nem kerül sor a NIS államosítására, mert mint fogalmazott, ő nem kommunista és nem tolvaj, és ezért elutasította az államosítás ötletét, mint a probléma egyik lehetséges megoldását.

Közölte, hogy „Szerbia jogállamként soha nem dicsekedett más vagyonának elvételével, és nem tudna örömmel elfogadni olyan modelleket, amelyek valaki tőkéjének vagy vagyonának elvételét jelenti – ez politikai döntés.

Ami „magyarra lefordítva azt jelenti, hogy a szerb elnöknek fontosabb az orosz tulajdon védelme, mint saját népének energiaellátása, és végső soron energiabiztonsága”. Szakértők szerint az oroszok azzal tartják a markukban a szerb elnököt, hogy nem kötötték meg vele a jövő évre vonatkozó gázszerződést.

A probléma lényegét a szerb elnök is látja, de ő úgy véli, hogy „nem az oroszok tehetnek a szankciókról”, viszont neki az ország elnökeként nincs joga eltűrni, hogy a népe ártatlanul szenvedjen, és ezt sem megengedni, sem elnézni, sem elfogadni nem akarja – jelentsen ez bármit is.

Volt bátorsága egyedül kiülni az újságírók elé, de végül elfogyott a türelme, ugyanis útszéli módon veszekedett velük – ez természetesen főleg az ellenzéki sajtóra vonatkozik (Forrás: Politika)

Vučić úgy fogalmazott, hogy elég türelme és kitartása van ahhoz, hogy mindenről tárgyaljanak, ezért Oroszországot arra kéri, hogy tárgyaljon az amerikaiakkal, többek között a NIS-re vonatkozó szankciók ügyében is, mert ez „rendkívül fontos”.

A szerb államfő a rendkívüli sajtótájékoztatón maga is emlékeztetett arra, hogy Szerbiának még nincs új gázszerződése, de bízik abban, hogy a Hszi Csin-pinggel és a Vlagyimir Putyinnal folytatt pekingi találkozóján elhangzottak megvalósulnak, és reméli, hogy a hónap végéig lesz új gázmegállapodásuk, mert ez jelentősen erősítené pozícióikat, és bizonyos fokú biztonságot garantálna.

A gázkészletekről szólva elmondta, hogy 350 millió köbméter gáz van a törzsudvari tárolóban, és hogy Szerbia további 183 millió köbméter gázt tárol Magyarországon, de megemlítette azt is, hogy a hideg idő miatt megnövekedett a fogyasztás, és a tervezett napi hatmillió köbméter gáz helyett ma már kilencmillió fogy.

A szerb elnök Magyaroszágot még egyszer megemlítette a rendkívüli sajtóértekezleten azt a nézetét hanoztatva, hogy ha meglenne az Algyő felé tartó vezeték, akkor ma nem lenne semmiféle probléma.

– Elég felelősségteljes vagyok, nekem Szerbia az első. Tiszteletet, partnerséget, barátságot, szeretetet fogunk mutatni, bármit, amit csak akarnak, de a világon legjobban Szerbiát szeretem, és a szerb polgároknak tartozom felelősséggel. És ennek megfelelően is fogunk viselkedni. Lesz időnk, lesz türelmünk, kitartásunk, hogy meghallgassunk mindenkit – üzente Vučić az ország lakosságának, ami olyan lózung, amitől Szerbiában ma már kevesen lesznek boldogabbak.

Légi közlekedés: megoldva?

A szerb elnök az olaj beszerzésével kapcsolatban ugyanakkor kifejtette, hogy személyes nemzetközi kapcsolatai révén sikerült elérnie, hogy meg nem nevezett országok olajat szállítsanak a közeli kikötőkbe, de még egyeztetni kell az orosz részvényesekkel, hogy ezt az olajat képesek-e feldolgozni.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy ha nem képesek, akkor közvetlenül kell üzemanyagokat importálniuk, de ebben az esetben óriási problémát jelent a szállítás – mert nemcsak nekik nincs elég kapacitásuk, hanem a térségben senkinek sem.

Kapcsolódó cikk

Janaf-MOL tárgyalások Zágrábban, a hónap végén folytatják

Vučić beszámolt arról is, hogy sikerült megoldani a légi közlekedés üzemanyag-ellátását, miután egyetlen repülő sem akar a NIS által előállított kerozint tankolni, mert senki nem szeretne amerikai szankciók alá esni, és elveszíteni az európai vagy amerikai légiforgalmi lehetőségeket.

A szerb elnök szerint sikerült megállapodtak egy kuvaiti–brit céggel, így nem lesz probléma a légiközlekedéssel.

Szerinte hamarosan lehetetlenné válhat a Mastercard és Visa használata, de a Dina, a Postai Takarékpénztár kártyája, és a készpénzes fizetés továbbra is elérhető marad, de azt nem tudta megmondani, hogy meddig lehet ezeket a hazai kártyákat használni.

A banki pénzforgalomra az amerikai szankciók bevezetése mindenképpen csapárt jelent.

Új vámok az acélra

Az amerikai szankciók körüli huzavona miatt eléggé háttérbe szorult, hogy az EU a kvótarendszer módosításával új vámokat vet ki az acélra, ami Szerbia másik „nagy barátját”, Kínát is érinti, de ez sújtja Nagy-Britanniát és Törökországot is.

Vučić szerint ez nehéz helyzetbe hozza a szendrői (Smederevo) acélművet is, ahol ötezer ember dolgozik, és összesen húszezer ember megélhetése függ tőle. Ez Szerbia és kínai barátaik számára is hatalmas probléma.

– Európában számítottak a kvóták csökkentésére, de most azokat a felére vágták – mondta Szerbia elnöke, aki szerint ezt senki sem bírja ki, még az európai autóipar sem, ezért mindenki tiltakozik, mert nem bírják a versenyt, drága az EU-ban gyártott acél.

Kapcsolódó cikk

Fordított diverzifikáció, Szerbia Magyarországon keresztül juthat orosz kőolajhoz

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy „megkéri Ursulát”, vagyis Ursula von der Leyent – az Európai Bizottság elnökét –, hogy legalább mint csatlakozni kívánó országot mentsék fel Szerbiát legalább a vámok egy részétől, vagyis ha megpróbáljuk értelmezni a helyzetet, a belgrádi vezetés itt is kibúvókat, kiskapukat keres.

Vučić úgy fogalmazott, hogy Szerbia ma már nem olyan vonzó célpont a külföldi beruházók számára, mint korábban, a minimálbér ugyanis 550 euróra nőtt, miközben a régióban, Indiától Tunéziáig, sok helyen alacsonyabbak a bérek.

Másrészt, az elmúlt egy évben szerinte valaki szándékosan tönkretette a szerbiai egyetemeket, ezért amit szakmai tudásként kínálni tudnak, azt már nem tudják ugyanúgy kínálni, mint korábban, de ezzel az emberek tisztában vannak.

– Valaki lerombolta az oktatási rendszert – kicsit kívülről, kicsit belülről –, ezzel további problémákat okozva – mondta Vučić, aki még számtalan témát hozott fel, de a jele sem látszott annak, hogy bármiben is önbírálatot tanúsított volna, kivéve Törökország tegnap esti kioktatását, de ez már egy másik téma.

A szankciók hatásának elemzése, mi jellemzi a szerbiai válságot?

🛢️ 1. Amerikai szankciók a NIS ellen

Az USA szankciókat vezetett be a Naftna Industrija Srbije (NIS) ellen, mivel abban többségi orosz tulajdon van (a Gazpromnyefty részesedése miatt).

Vučić szerint ez „rossz, de várható” fejlemény volt, és rendkívül súlyos hatással lesz az ország gazdaságára, különösen az üzemanyag-ellátásra.

A NIS finomítója november 1-jéig tud működni, utána ellátási gondok jöhetnek.

Vučić továbbra is elutasítja az államosítást, mondván, az ellentétes a jogállamiság és a tulajdonvédelem elvével.

🇷🇺 2. Oroszországgal való kapcsolat

Bár Vučić úgy véli, hogy nem az oroszok a felelősek a szankciókért, arra kéri őket, hogy tárgyaljanak az amerikaiakkal a szankciók enyhítése érdekében.

Kritikus megjegyzés szerint az oroszok zsarolják a szerbeket azzal, hogy még mindig nem írták alá a 2026-ra vonatkozó új gázszerződést.

Vučić szerint a szerb nép szenvedését nem tűri el, de gyakorlatilag továbbra is védi az orosz tulajdont a gazdasági racionalitással szemben.

✈️ 3. Üzemanyag és légiközlekedés

A légitársaságok nem akarják használni a NIS által gyártott kerozint, mert attól tartanak, szankciók érik őket.

A szerb elnök szerint egy kuvaiti-brit céggel sikerült megállapodni a kerozinellátásról – így nem lesz fennakadás a légiközlekedésben.

A fizetési kártyák (Visa, Mastercard) használata is veszélybe kerülhet; a Dina és a Postai Takarékpénztár kártyái, illetve a készpénz marad alternatívának.

🧱 4. EU-s acélvámok és a kvótacsökkentés

Az EU új vámokat vetett ki az acélra és felére csökkentette az importkvótákat, ami sújtja Szerbiát, Kínát, Nagy-Britanniát és Törökországot is.

A szendrői (Smederevo) acélművet (kínai tulajdon) és 20.000 ember megélhetését veszélyezteti.

Vučić „megkéri Ursulát” (azaz Ursula von der Leyent), hogy Szerbiát mentsék fel a vámok alól, mivel EU-csatlakozásra törekszik.

A kritikus megfogalmazások szerint Vučić kibúvókat keres, ahelyett hogy szembenézne a szerkezeti gazdasági problémákkal.

🏭 5. Külföldi befektetések és belső válság

Szerbia már nem vonzó célpont a külföldi beruházók számára:

Nincs több olcsó munkaerő (a minimálbér 550 euróra nőtt).

Az oktatási rendszer „lerombolódott”, így nem tudnak megfelelően képzett szakembereket kínálni.

Szükséges lenne ipari zónák bővítésére, például Leskovacban vagy Inđijában.

Pozitívumként említette, hogy a Swarovski marad Szabadkán, egy lengyel gyár pedig Zaječarban 2026 végéig működik.

🧾 Összegzés – Mit jelent mindez?

Ez a helyzet többrétegű válsághelyzetet tükröz:

Külső szankciós nyomás (USA, EU),

Belső gazdasági és oktatási problémák,

Geopolitikai billegés a nyugat és Oroszország között,

Vučić egyensúlyozása a szuverenitás, az orosz barátság, és a nyugati pragmatizmus között.