Az erőszak kulturája: a škaljari és a kavači klán ismét egymásnak esik?

A nyári szezonban a montenegrói turisztikai úticélok közül messze kiemelkedik a Kotori-öböl, Perast és persze Tivat. A nyár végét ugyanakkor beárnyékolta az erőszak, hogy augusztus 29-én Kotor óvárostól alig 300 méterre lövések dördültek el. A célpont Radovan Krivokapić, a škaljari klán egyik tagja volt, aki a kórházban belehalt sérüléseibe. Mi folyik Montenegróban? Hány véres áldozattal járhat még a két klán háborúja?

A két klán és a gyilkosság

Egy korábbi cikkünkben, itt a BALK-on már röviden bemutattuk a két montenegrói klánt, az angol kitiltási üggyel kapcsolatban. A škaljari és a kavači klán tevékenysége hosszú ideig árnyékolta be a kotori-öblöt és persze a teljes Balkánt és Európát.

A montenegrói alvilág két legbefolyásosabb klánja a 2014-ben szétszakadt kotori klánból eredezteti magát, miután eltűnt egy 200 kilogrammos, Dél-Amerikából származó kokainszállítmány, amelyet a spanyolországi Valenciában rejtettek el. A közös szervezetből alakult két „társaság” véres vetélkedésbe kezdett: azóta folyamatosak a leszámolások és erőszakos összecsapások.

A konfliktus nem állt meg a Balkánnál. Az elmúlt években az egész kontinensre kiterjedt, Spanyolországtól egészen Görögországig szedve áldozatait, számos ember életét követelve.

Az augusztus 29-én történt gyilkosság a kotori belváros közelében zajlott le. Radovan Krivokapić a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. Halálát követően hajtóvadászat indult az elkövető(k) ellen. A Vijesti értesülései szerint a nyomozás során több személyt őrizetbe vettek, kihallgattak és ellenőrizték alibijüket.

Krivokapić neve már 2016-ban is felmerült egy bűncselekmény kapcsán: akkor azzal gyanúsították, hogy részt vett a kotori Maximus diszkó és szórakozóhely felgyújtásában. A támadás során maszkos elkövetők törtek be az épületbe, majd lángba borították a diszkót.

Kapcsolódó cikk

A CAMORRA ÉS A BALKÁN: Sehova sem lehet eljuttatni a drogot korrumpált állami vezetők nélkül, avagy mindannyian a maffia markában vagyunk

Fontos azonban kiemelni, hogy bár a két klán háborúja korábban is szedett áldozatokat, ezek közül csak ritkán került sor gyilkosságokra vagy erőszakos cselekményekre Montenegró területén, ami nagyon hasonlít a Camorra működési elvére, a szervezet ugyanis erősen beágyazódott Nápoly és Campania társadalmi-gazdasági rendszerébe: túlélésének egyik kulcsa az volt, hogy ne háborítsa fel túlságosan a helyi közvéleményt és a hatóságokat.

Ez alól kivételt csak a bandaháborúk jelentettek, akkor a város sem volt „szent”.

A másik hasonlóság a turizmus, a Nápolyhoz hasonlóan az idegenforgalomra épülő Montenegróban a biztonságérzet sokáig nem sérült. Az utolsó nagy visszhangot kiváltó bűncselekmény 2015-ben történt, amikor Podgoricában egy autóba rejtett bomba robbant fel.

Bár ezt követően is előfordultak leszámolások, a közbiztonság összességében stabilnak tűnt, ami nagyban volt köszönhető a 2020 utáni kormányzatok erősebb fellépésének, mindezidáig.

Az állam tehetetlensége

Becslések szerint a két rivális bűnbanda több mint 50 gyilkosságért felelős Európa-szerte. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez a szám csak becslés, hiszen a hatóságok továbbra is számos eltűnt személy ügyét tartják nyilván.

Kapcsolódó cikk

BŰNÖZŐK ÉS POLITIKUSOK: Létezett-e keskeny palló a szerb elnök és az alvilág között?

A két klán kapcsolati hálója keresztül-kasul behálózza a Balkánt és Európát. Elég csak megemlíteni, hogy a kavačiak szoros kapcsolatban álltak a Principi csoporttal, amely nemcsak hosszú időre átvette a Partizan Beograd lelátójának irányítását, de „hírnevet szereztek ellenfeleinek eltűntetésével, valamint a szerb politikai elithez fűződő kapcsolataikkal. (A Principiről készült angol nyelvű oknyomozó anyag itt érhető el – csak erős idegzetű olvasóknak ajánlott.)

Az állam a 2020-as választásokat követően hirdetett harcot a bűnbandák, különösen a cigaretta- és drogcsempészet ellen. A kemény fellépés központi figurája Dritan Abazović volt, előbb a biztonsági szolgálatok koordinátoraként, majd miniszterelnökként.

Az intézkedések eredményeként 2021-ben és 2022-ben közel két tonna kokaint foglaltak le Montenegróban. A cigarettacsempészet terén is jelentős eredmény született: 2022. május 12-én Bar kikötőjében 148 000 csomag cigarettát koboztak el, amely az Európában valaha dokumentált legnagyobb fogás volt.

Az Európai Unió, valamint a montenegrói sajtó abban mindenképpen egyetért, hogy a 2020 és 2023 közötti időszak kiemeltnek volt tekinthető Montenegróban, már ami a szervezett bűnözés elleni küzdelmet illeti.

2023 különösen kiemelkedő év volt: Montenegróban egyetlen maffiagyilkosságot sem regisztráltak, ami korábban szinte elképzelhetetlen lett volna. Ám 2024-re és 2025-re a helyzet drámaian megváltozott.

Ez nem pusztán a maffiáleszámolások számának növekedésével függ össze, hanem az általános biztonságérzet romlásával is. A statisztikai adatok szerint tavaly hat ember vesztette életét a klánháborúban, és a korábbi évekkel ellentétben az összecsapások kizárólag Montenegróban zajlottak.

Mindezek mellett a két cetinjei ámokfutás, valamint a Krivokapić-gyilkosság is azt mutatják, hogy néhány nyugodtabbnak tekinthető év után az erőszak kultúrája ismét visszatérőben van Montenegróban. Sokan ezt a jelenlegi kormányzat számlájára is írják, hiszen az elmúlt másfél év sokkal inkább szólt a kormányválságokról és frakcióharcokról, mintsem arról, hogy a már elindult és jó gyakorlatokat a kormányzat folytassa és továbbvigye.

Megtorpanás?

Ha megtorpan a szervezett bűnözéssel szembeni folytatott harc, az könnyen azzal járhat, hogy újra kérdések merülnek fel Montenegró európai uniós integrációja kapcsán. Ez különösen fájó lehet az állam számára, hiszen az elmúlt időszakban több tárgyalási fejezet lezárása is a pozitív irányt, a reformok előrehaladását, vagy legalább a brüsszeli szándékot jelezte.

A közbiztonság romlása, a klánok újbóli megerősödése és a leszámolások számának emelkedése mind olyan tényezők, amelyek kétségbe vonhatják a hatóságok elszántságát és képességeit a szervezett bűnözés felszámolásában.

Ha a kormány nem tudja fenntartani a 2021–2023 közötti időszakban tapasztalt eredményeket, az nemcsak a lakosság biztonságérzetét ingathatja meg, hanem komoly geopolitikai következményekkel is járhat.

A jogállamiság és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kiemelt mérföldkövei az uniós csatlakozásnak. A megtorpanás tehát nem csupán belpolitikai probléma lenne, hanem az ország európai jövőjét is veszélyeztetheti. Talán ezzel is függ össze, hogy az elmúlt napokban a montenegrói rendőrség nagy mértékű razziát folytatott számos helyszínen, kábítószerkereskedők után kutatva, ami során több letartóztatásra is sor került.

Ugyanakkor abban az esetben, ha a kormányzat ezeket az intézkedéseket komolyan gondolja, akkor nem lesz elég csak időnként egy-egy razziát lefolytatni, vissza kell térni arra az útra, amely úgy tűnt, hogy 2020 és 2023 között működött.