A szerbek lekártyázzák az oroszokkal, hogy kapjanak részesedést Paksból?

A szerb elnök Pekingből üzent a nyilvánosságnak azután, hogy találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Azt mondta, hogy a megbeszélések „őszinték és nyíltak” voltak, és minden olyan témát érintettek, amely mindkét fél számára fontos. Csak a közhelyes felvezetés unalmas, máris jönnek az érdekes részletek.

Paks is szóba került

Az energetikai projektekről szólva a szerb elnök három energiaforrásról beszélt, a gázról, az olajról és az atomról. Magyarország mindhárom kérdésben érdekelt, de a magunk részéről az atomenergiát tartjuk a legérdekesebbnek.

Vučić kiemelte, hogy szerinte a Roszatom a legjelentősebb cég a kis atomerőművek létesítésében.

A szerb elnök elárulta, hogy Paks is szóba került az orosz elnökkel folytatott megbeszélés alkalmával, ezek után nem elképzelhetetlen, hogy a szerbek „lekártyázzák” az oroszoknál, hogy kapjanak részesedést Paksból, bár erre magyar részről korábban nemigen mutatkozott hajlandóság.

Két elnök és a két delegáció

Vučić elmondása szerint arról tájékoztatta az orosz elnököt, hogy Magyarországnak felajánlották részvételüket a Paks II. projektben, miután Szerbia hosszú távon áramhiánnyal nézhet szembe.

A szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy „nagyon nagy szükségük van erre az energiára, mert 20-30 év múlva nem lesz áramuk”, elfogy ugyanis a szén, miközben a villamosenergiára szükség van Szerbia fejlődéséhez.

Idén is tárolnak gázt Magyarországon

Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, hogy felmerült a gázellátás kérdése is, a Szerbiába érkező gáz legnagyobb része ugyanis Oroszországból származik, és csak egy kisebb rész érkezik Azerbajdzsánból.

Azt is közölte, hogy Moszkvával együtt dolgoznak a tárolókapacitások bővítésén Törzsudvarnokon (Banatski Dvor), és a munkálatok „jól is haladnak”, de azonnal hozzátette, hogy bizonyos mennyiségű gázt erre a télre is tárolnak Magyarországon a nehezebb napokra.

Vučić személyesen kérte Putyintól, hogy Oroszország biztosítson több gázt Szerbiának, méghozzá kedvezőbb áron, és mindezt lehetőleg „rugalmasan” tegye.

A NIS marad az oroszoké!?

A szerb elnök arról is beszélt, hogy az orosz féllel történt megállapodás értelmében mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák az orosz többségi tulajdonban lévő NIS szerb olajvállalat működését.

Vučić szavai szerint Szerbia nem kíván „senkitől semmit sem nacionalizálni”, és a NIS-t is érintő amerikai szankciók esetében is közösen keresik a megoldást, miközben remélik, hogy a nagy játékosok megegyeznek ebben a kérdésben.

Négyszemközt (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A szerb elnök beszélt a Magyarországot Szerbiával összekötő olajvezetékről is, amiről túl sokat láthatóan nem akart, vagy nem tudott mondani, csak annyit jegyzett meg, hogy a probléma nem anyagi természetű, tehát a pénz megvan rá.

Vučić azt sem zárta ki, hogy a jövőben új kőolajfinomítót építenek, hogy lépést tudjanak tartani a gazdasági fejlődéssel.

Orosz forráspont Szerbiában

A különféle szerb-orosz együttműködési formák között szóba került az is, hogy Oroszország Szerbiára is kiterjeszti a „Forráspont” nevű innovációs hálózatot, amelyet a szerb elnök „tudásközpontoknak” nevezett.

Ez a projekt korábban a szerb kormány címére volt bejegyezve, de a Tiborcz Istvánhoz köthető FortyOne újbelgrádi irodaházban telepedett le.

Szerbiai propagálója Nenad Popović, korábbi innovációs és technológiai fejlesztési miniszter volt, aki most tárca nélküli miniszterként funkcionál az amerikaiak nem túl nagy örömére, 2023 novemberében meg is szankcionálták Popovićot oroszországi kapcsolatai és tevékenysége miatt. Szerb részről most ő vezeti az orosz-szerb közös bizottságot.

(A Forráspontról korábban írt cikkünket itt találod!, a Popović elleni amerikai szankciókról pedig itt számoltunk be.)

A Netokracija nevet viselő szerb üzleti és technológiai portál 2019 január közepén számolt be arról, hogy Belgrád lehet az első külföldi város, ahol megvalósul a „Tочка Kипения” orosz projekt, amely multidiszciplináris kapcsolatot biztosít a tudomány, a mérnöki munka, az oktatás és a digitális technológia között, amely akkor, vagyis 2019-ben már 19 orosz városban működött.

Balkáni geopolitika

A szerb elnök azt is megemlítette, hogy a megbeszélések során Koszovó és Bosznia-Hercegovina kérdéskörét is áttekintették.

Úgy fogalmazott, hogy Oroszország szilárdan kiáll Szerbia területi integritása mellett, és szó esett a boszniai helyzetről is, különösen a Szerb Köztársaságról. Vučić úgy vélte, hogy a Moszkvába látogató Milorad Dodik 8-10 napon belül találkozik majd orosz kormánytagokkal.

A szerb elnök szerint Putyin biztosította őt arról, hogy Oroszország tiszteletben tartja Szerbia területi integritását, bár ezalatt nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti, főleg ami a határok kérdését illeti.

Távozóban

Állítása szerint Oroszország egyértelmű álláspontra helyezkedik a Brüsszeli Megállapodás és az összes többi olyan egyezmény semmibevételéről és megsértéséről, amelyeket a harmadik fél – mondjuk az Európai Unió – jelenlétében és minden garanciája mellett írtak alá a másik féllel.

Ebből azt lehet kiolvasni, hogy a szerb elnök véleménye szerint Oroszország velük van az „Európai Unióval” szemben, amely nem tudja betartatni a védnöksége alatt kötött szerződéseket.

A szerb elnök végül ismét fáradságra panaszkodott, erre az lehet a magyarázat – hogy bevallása szerint – nem könnyű másfél órán keresztül Putyinnal beszélni, hiszen minden szóra oda kell figyelni, mert olyan témák is terítékre kerültek, amelyekről nem szabad beszélnie.