Dodik nem hátrál, Szarajevóból viszont új elnökválasztást erőltetnek

Szarajevói médiajelentések szerint az új boszniai szerb elnök választását 2025. november 23-ára írták ki, a megüresedett elnöki pozícióra a szerb nemzetiségű jelöltek közül választanak új elnököt. Az előrehozott választások kiírásáról szóló döntést a Központi Választási Bizottság (CIK) öt igen és két nem szavazattal fogadta el. A választások lebonyolítására csaknem 6,5 millió konvertibilis márkát (3,3 millió eurót) különítenek el.

A kör háromszögesítése

Bosznia-Hercegovinában már több évtizede próbálkoznak a kör háromszögesítésével, ami legalább annyira meddő kísérlet, mint a kör négyszögesítése, bár ennek az elképzelésnek vannak hívei amerikai demokrata körökben – de ezt már a karrierdiplomatának számító Matthew Palmer is megfogalmazta.

Az előző amerikai adminisztrációt képviselő Palmer szerint a bosznia-hercegovinai vezetés esetében meg kellene szüntetni a testületek tagjainak „etnikai hovatartozásával” kapcsolatos alapelvet, ezzel kiküszöbölhetnék azt a csorbát, amire az Európai Emberi Jogi Bíróság rámutatott.

Kapcsolódó cikk

Dodik nem elnök többé: a bíróság megerősítette mandátumának végleges megszűnését

Az uniós testület szerint az ország nem szerb, nem horvát és nem bosnyák lakóit jelenleg megkülönböztetés éri, mivelhogy nem választhatók meg sem az elnökségbe, sem a törvényhozásba, illetve más állami szervekbe sem, mert ez a privilégium csak a három államalkotó nemzet sarjainak jár.

Az amerikai külpolitika demokrata vonalának van egy „think tank csoportja”, amely szükség esetén irányelveket dolgoz ki, és bármennyire tetszik, vagy éppen nem tetszik, ezt a csoportot többek között Soros György alapítványi hálózata is támogatja.

Ez a Nemzetközi Kríziscsoport (International Crisis Group, ICG) már korábban is rástartolt az etnikai kérdésre, és megfogalmazta a „polgári Boszniára” vonatkozó elvet.

Ezt azért tartották szükségesnek, mert a térségben sok a vegyes házasságból született gyerek, akik nemzeti hovatartozását nem könnyű megállapítani, de lehetnek olyanok is, akik etnikai értelemben bosnyákok, horvátok vagy szerbek, de mindenekelőtt állampolgárként határozzák meg magukat, amivel elhatárolódnak a nacionalista széthúzástól.

Ebbe most nem érdemes mélyebben belemenni, viszont ennek megfogalmazása magyarázatot adhat a boszniai választási bizottságban kialakult vitára.

Etnikai feltétel, a polgári demokráciának kampec

Željko Bakalar, a CIK tagja elmondta, hogy elvben támogatja az előrehozott választások kiírását, de ellene szavazott, mert szerinte nem lett volna szabad meghatározni a megválasztásra kerülő elnök etnikai hovatartozását.

– Világos, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után, az elnöki mandátum megszűnésével megüresedett a pozíció. A fenntartásom ott kezdődik, hogy előrehozott választást írunk ki a szerb nemzetiségű elnöki tisztségre. Nem hozhatunk ilyen döntést, mivel elnökké választható szerb, horvát és bosnyák nemzetiségű személy is – mondta Bakalar az ülésen.

Hozzátette, hogy a bosnyák és horvát jelöltek kizárása tovább mélyíti a diszkriminációt. Azt is megjegyezte, hogy a törvény nem pontosítja egyértelműen, mikor szűnik meg az elnöki mandátum – ezzel több CIK-tag is egyetértett.

Az etnikai hovatartozás meghatározásával kapcsolatos kifogás ugyan erősen elvi jellegű, kicsi – mondhatnánk, hogy nulla – az esélye annak, hogy a boszniai Szerb Köztársaság élére horvát vagy netalán bosnyák elnök kerüljön.

Az Egyesült Államokban több száz évnek kellett eltelnie az első (félig) színes bőrű elnök megválasztásáig – de Amerikában más jellegű az etnikai kompozíció, meg a Szerb Köztársaságnak egyébként sincs több száz éves kifutása.

Az elnök csak szerb lehet

A vita új aspektust is kapott azzal, hogy Jovan Kalabah szerint a bosnyák és horvát jelöltek engedélyezése zavart kelthetne a választók körében, mivel az alelnökök épp ezekből a nemzetiségekből kerültek ki. Egyetértett vele Vlado Rogić is, aki hozzátette, hogy a döntés alkotmányjogi alapokon nyugszik.

– Csatlakozom ahhoz a döntéshez, amely egyértelműsíti, melyik etnikai közösségből kell származnia az új elnöknek. A CIK kimondta, hogy megszűnt a szerb nemzetiségű elnök mandátuma – mondta Ahmet Šantić, a bizottság másik tagja.

Šantić emlékeztetett arra, hogy az elnök és alelnökök nem származhatnak ugyanabból a konstitutív nemzetből. A bizottság elcsámcsogott azon is, hogy Milorad Dodik mandátumának megszűnését állapította meg, az alelnökök mandátuma viszont nem szűnt meg.

A CIK elnöke, Irena Hadžibajrić ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a döntésben kiemeljék a jelölt etnikai hovatartozását, ezért ellene szavazott.

– Ahhoz, hogy valakit megválasszanak, a három konstitutív nemzet egyikéhez kell tartoznia – nem kizárólag az egyikhez. A szabad választásokhoz való jogot biztosítani kell diszkrimináció nélkül, egyenlő feltételek mellett – mondta Hadžibajrić.

A boszniai Központi Választási Bizottság végül öt igen és két nem arányban hagyta jóvá a boszniai Szerb Köztársaság „megüresedett” elnöki posztjára kiírt választásokat, amelyek újabb feszültségeket generálhatnak a Banja Luka és Szarajevó közötti kapcsolatokban, hiszen Milorad Dodik máris jelezte, hogy nem vesznek részt a központilag kiírt elnökválasztáson.

Nem vesznek részt rajta

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (volt) elnöke és a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke Banja Lukában kijelentette, hogy pártja nem vesz részt azokon az előrehozott választásokon, amelyeket Bosznia-Hercegovina Központi Választási Bizottsága írt ki.

– Az SNSD nem vesz részt a választásokon, mert tiszteletben tartja a Szerb Köztársaság legfelsőbb törvényhozó testületének határozatait – mondta Dodik az SNSD Ifjúsági Szervezetének Központi Bizottsági ülésén.

Dodik a fiatalok központi bizottsági ülésén (Forrás: Dodik.net)

Dodik azt is hozzátette, hogy várakozásai szerint a koalíciós partnerek sem indulnak el a választáson, amelyeket a CIK 2025. november 23-ára írt ki.

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje korábban, augusztus 22-én olyan határozatot fogadott el, amely elutasította az előrehozott választások lehetőségét, és megtiltotta minden állami és önkormányzati szervnek, hogy bármilyen lépést tegyen ezek lebonyolítására.

Inkább népszavazás jön Dodik elmozdítása miatt

Attól viszont nem kell tartani, hogy a boszniai Szerb Köztársaság lakossága szavazási lehetőség nélkül marad, a boszniai szerbek parlamentje ugyanis határozatot fogadott el egy népszavazás kiírásáról is, amelyet október 25-én tartanak meg, ezzel- megfogalmazásuk szerint – válaszolnak a Boszniai Állami Bíróság „alkotmányellenes” ítéletére Milorad Dodik ügyében, valamint a CIK döntésére, amely megvonta Dodik elnöki mandátumát.

Kapcsolódó cikk

Dodik: az Európai Unió hazudik, az új kormányfő új energiát hoz

A népszavazás kérdése így szól: „Elfogadja-e Ön a meg nem választott külföldi Christian Schmidt döntéseit, a Bosznia-Hercegovinai Alkotmánybíróság Dodik elnök ellen hozott ítéleteit, valamint a Központi Választási Bizottság azon határozatát, amellyel megvonta a Szerb Köztársaság elnökének mandátumát?”

Dodik szerint lelepleződtek a szarajevói és „muszlim” politikai körök szándékai, akik szerinte a Föderációban akarnák lebonyolítani a választást, ha a Szerb Köztársaság bojkottálja azt.

– Irena Hadžiabdić (a CIK elnöke) nyíltan kimondta, hogy ha a Szerb Köztársaság bojkottálja a választást, akkor az a Föderációban is lebonyolítható. Ezzel elárulta, amit mi régóta mondunk: ők azt akarják, hogy a Föderáció válassza meg a szerb elnököt! Próbálják csak meg, majd meglátjuk, hogyan hoznák ide azt az elnököt! Nem fenyegetek erőszakkal, de hiszem, hogy az emberek utcára vonulnak majd. Aki ott nyer, az maradjon is ott!

Dodik ezzel kapcsolatban kerek-perec kijelentette, hogy folytatja a munkát, mert ő a Szerb Köztársaság elnöke, és nem vonul vissza, s továbbra is elnökként jár el, ahogy azt a Szerb Köztársaság parlamentje is megerősítette.

A muszlim terv lelepleződött

Dodik szerint a muszlim politikai elit tudatos terve, hogy az elnökválasztást a Föderációban tartsák meg, és ez a tudatosság már a korábbi választásoknál is megmutatkozott.

– Már a legutóbbi választáskor is a Föderációban számolták meg a Szerb Köztársaság elnöki szavazatait a Zetra sportcsarnokban, Szarajevóban. Ezzel azt üzenték: ha akarsz elnököt, azt itt kell jóváhagyni Szarajevóban. Én nem fogok ilyen Köztársaságban élni – mondta a boszniai szerbek vezetője.

Dodik egyúttal megköszönte a CIK-nek, hogy „leleplezte ezt a tervet”, akárcsak azt, hogy szerinte „őszintén kimondták”, mire készül a bosnyák oldal.

– Most jobb napom lett. Ők a Föderációban akarják megválasztani a szerb elnököt? Csodás! Hajrá! – zárta gondolatait az elvben menesztett boszniai szerb elnök, akinek a véleménye abban a kérdésben megegyezik a boszniai választási bizottság álláspontjával, miszerint csakis szerb elnöke lehet a boszniai Szerb Köztársaságnak, abban viszont már eltérnek a vélemények, hogy ezt a szerb elnököt Milorad Dodiknak hívják.