Dodik jogerősen elítélve: 6 évre eltiltották a közfeladatoktól

A boszniai bíróság hivatalosan értesítette a Központi Választási Bizottságot (CIK), hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke elleni ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet következményei között az egy év börtön mellett szerepel a közfeladatok gyakorlásától történő hatéves eltiltás is, így Dodiknak távoznia kell elnöki posztjáról. Börtönbüntetését – a jelenlegi törvények értelmében – pénzbüntetéssel kiválthatja, ez körülbelül 36 000 konvertibilis márkát (KM), körülbelül 18,5 ezer eurót tesz ki.

1+6 év másodfokon is

A döntés a boszniai büntető törvénykönyv 203.a cikkelyének rendelkezéseire hivatkozik, aminek értelmében az ilyen bűncselekmények jogkövetkezménye a közhivatalból való elbocsátás, az állami kitüntetések megvonása, valamint hat évig tartó eltiltás bármilyen közhivatali funkció betöltésétől olyan szervekben, amelyeket részben vagy egészében közpénzből finanszíroznak.

Kapcsolódó cikk

Egy év börtönre ítélték Dodikot, hat évre eltiltották a politikától

A másodfokon is megerősített ítélet szerint Dodik 2023. július 1-e és 9-e között Banja Lukában tudatosan megszegte a főképviselő, Christian Schmidt döntését, amely a boszniai alkotmánybíróság határozatainak semmissé tételére irányuló jogszabályok életbe lépését tiltotta. Dodik a döntés ellenére folytatta a törvényalkotási folyamatot.

A boszniai szerb vezető a másodfokú ítélet meghozását követő sajtótájékoztatóján kijelentette: „A népnek nincs mitől félnie. Itt nem fognak fegyverek elsülni. A legnagyobb erőnk az összefogás.”

Hangsúlyozta, hogy a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöki tisztségétől nem tiltották el, és ebben a minőségében továbbra is politikai irányítást vállalhat.

A Klix.ba információi szerint a boszniai szerb politikai elit egyelőre nem dolgozott ki cselekvési tervet az ügyben, és most próbálják megtalálni a legkevésbé fájdalmas megoldást, amely Dodikot győztesként és áldozatként állíthatja be – nem pedig elítéltként, akinek meg kell válnia tisztségétől.

Leegyszerűsített megfogalmazás

A bosnyák (boszniai muszlim) média némileg leegyszerűsíti a helyzetet, ami a 8-10 soros nagyüzemi hírgyártás esetében elkerülhetetlen, ezért megpróbáljuk egy kicsit kibontani az információs csomagot.

A hírre reagálva a boszniai szerb elnöki palotában négy felszólalós eligazítást tartottak az újságírók számára, amelyen elsőként Goran Bubić, a boszniai szerb elnök védőügyvédje szólalt fel, aki úgy fogalmazott, hogy igazságszolgáltatást vártak, de helyette igazságtalanságot kaptak.

Bubić jelezte, hogy Dodik ügyvédi csapata folytatja a munkát, ami azt jelenti, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróságnál fellebbeznek, és kérik az ítélet végrehajtásának ideiglenes felfüggesztését az alkotmánybíróság döntésének kihirdetéséig, mindeközben pedig az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak.

A következő felszólaló Željka Cvijanović, a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja volt, aki arra emlékeztetett, hogy ez a kezdetektől fogva politikai per volt, amelyben az egyik oldal jogosulatlanul tevékenykedett, és arra törekedett, hogy döntéseivel megváltoztassa a törvényeket, miközben az ország igazságszolgáltatása beleegyezett abba, hogy egy idegen (külföldi személy) törvényeket és törvényes megoldásokat fogadtasson el.

Cvijanović – aki nem nevezte néven Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség főképviselőjét – ebből azt a következtetést vonta le, hogy a másodfokú ítélet nem lehetett más, mint ugyanaz, ami az elsőfokú volt.

A Dodikkal általában társbérletben irányító Cvijanović megnyugtatta a boszniai szerb közvéleményt, hogy rendelkeznek megoldással, a Független Szociáldemokraták Szövetségének tagjait pedig a párt alelnökeként arról biztosította, hogy az SNSD eddig is a legnagyobb párt volt, és az is marad.

A következő felszólaló Nenad Stevandić boszniai szerb házelnök volt, aki elég gyakran megfordul a belgrádi Pink Televízióban, ahol már ragadt rá némi nagyvárosi rafinéria és nacionalista közhely. Ennek a szellemében elmondta, hogy a másodfokú döntés nem érte őket váratlanul, és nem is lesznek idegesek tőle, mert a (bosnyákok) eddig is arra törekedtek, hogy visszaéljenek a szerbek béketörekvéseivel.

Stevandić szerint a másodfokú ítélet azt bizonyítja, hogy nekik (megint a bosnyákoknak) nem fűlik a foguk a békéhez, és ezen az ügyön keresztül is azt akarják elérni, hogy összecsapásokat idézzenek elő, de ők, mármint a szerbek, lesznek annyira okosak, hogy ebből a helyzetből is győztesként kerüljenek ki, mert a nép az ő oldalukon van.

A boszniai házelnökből folyt még a szó bőven – körülbelül ugyanerre a kaptafára, de végső ideje, hogy rátérjünk a leginkább érintett Dodik monológjára.

Dodik monológja

– Semmi váratlan nem történt, minden beigazolódott, amit eddig mondtunk. A Daytoni Szerződés és Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint nem létezik ez az ügyészség és ez a bíróság. A Daytoni Szerződés szerint nem létezik olyan főképviselő, aki bármilyen döntéseket, netalán törvényerejű döntéseket hozhat – kezdte beszédét a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki már néven nevezte a főmegbízottat.

– Így ez a szerencsétlen flótás, akit Christian Schmidtnek hívnak, felfordulást okozott Bosznia-Hercegovinában, mert olyanoktól kapott utasítást, akik felfordulást akarnak az országban.

Dodik itt az 1997-ben elfogadott bonni felhatalmazásokat is idézhette volna, amely új jogokkal ruházta fel a Daytoni Szerződés tizedik mellékletében létrehozott főképviselői intézményét. A Békevégrehajtó Tanács (Peace Implementation Council, PIC) által megfogalmazott bonni felhatalmazások alapján a főképviselő törvényeket fogadtathat el vagy semmisíthet meg, állami vagy önkormányzati hivatalnokokat távolíthat el, vagy tilalmat róhat ki egyes személyekre bármely köz- vagy politikai tisztség betöltésének megakadályozására.

Ez a mostani konfliktus lényege: a bonni felhatalmazások nélkül mindez nem történt volna meg. Az oroszoknak 1997 nem volt vétójoguk a PIC-ben, így a bonni felhatalmazások könnyen elfogadásra kerültek, ezért szeretnének a szerbek visszatérni az eredeti Daytoni Szerződéshez, amely szerint van főképviselő ugyan, de nincsenek különleges jogai.

A kis kitérő után még egy visszatérünk Dodik monológjához, amely szerint senki nem vette figyelembe sem ezt, sem azt, hogy ő előbb aláírta a törvényeket, mint ahogy azt a főmegbízott megtiltotta neki. Ezért szerinte itt tisztán politikai döntésről, politikai szándékról van szó, a bosznia-hercegovinai bíróság pedig tisztán politikai bíróság, Christian Schmidt pedig úgy döntött, hogy mindenkit börtönbe dug, aki nem tiszteli őt.

Dodik szerint a másodfokú ítélettel a bíróság a boszniai Szerb Köztársaságra akart csapást mérni, és nem személyesen rá, mert ő saját megítélése szerint nem követett el semmiféle törvénysértést, és nem fogadja el a Christian Schmidt által előírt bűncselekményt, még akkor sem, ha mind e mögött az Európai Unió áll, beleértve a szlovén Marta Kos bővítési biztost is.

Szerinte ezért eljött a pillanat, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elutasítsa az Európai Uniót, és elutasítsa az európai integrációt.

Dodik beszéde végén lelépett az emelvényről, igaz a másik, de ennek túl sok jelentősége nincs (Forrás: Klux.ba)

A boszniai szerb elnök itt kitért arra is, hogy az ellene folytatott bírósági folyamatban minden eljáró személyiség muszlim volt – ami nem teljesen igaz – így a bíróság diszkvalifikálta önmagát jogi testületként, Dodik egyúttal jelezte, hogy csakis politikai értelemben reagálnak, és mindent megtesznek azért, hogy védelmezzék a békét, és felszólította a boszniai Szerb Köztársaság lakosságát, hogy őrizze meg a nyugalmát.

Ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is a helyén marad és végzi az elnöki teendőket, és nem engedi meg, hogy rendkívüli elnökválasztást tartson bárki is a Szerb Köztársaság területén. Dodik arról is beszélt, hogy a tervei szerint Szerbiához, Oroszországhoz és az új amerikai adminisztrációhoz fordul segítségért, mert ennek semmi köze nincs a demokráciához, és semmi köze nincs az igazsághoz.

– Együtt maradunk, hat év múlva, amikor visszatérünk a választásokhoz, majd egy más platformmal jövünk, de remélem, hogy akkor már nem lesz Bosznia-Hercegovina, vagy legalábbis nem lesz (állami) ügyészség és bíróság – mondta Dodik, és lelépett az emelvényről.