VÉTÓDRÁMA? Szlovákia Kelet és Nyugat között lavírozik

A Szlovákia egyszerre fogadta el az EU 18. szankciócsomagját, hirdetett meg amerikai atomkooperációt, tárgyalt a Duna vizéről Budapesten, vitázott prágai szövetségesével és próbálta megóvni az orosz gázfüggőségét.

Vétódráma: Fico gázfronton zsarol, majd enged

A nemzetközi figyelem július közepén az EU 18. oroszellenes szankciócsomagja körül zajló szlovák vétódrámára irányult. Fico júniusban azzal fenyegette meg uniós partnereit, hogy megakadályozza a csomag elfogadását, amíg nem kap írásos biztosítékokat a 2028-tól tervezett orosz gáztilalom negatív hatásainak ellensúlyozására.

A miniszterelnök attól tartott, hogy az orosz gázkorlátozás 40-50 százalékkal drágíthatja az energiát, és jogvitákhoz vezethet.

Július 17-én aztán visszakozott: bejelentette, hogy „most már kontraproduktív lenne” a blokád, mert az EU többségi szavazással dönt a gáztilalomról.

A Bizottság vállalta, hogy gázhiány vagy áremelkedés esetén beavatkozik, segít a tranzitdíjak csökkentésében, és jogi támogatást nyújt, ha a szlovák állami gázvásárló szerződése miatt pereket indítana a Gazprom. Ezek a garanciák adták Fico számára a kifelé kommunikált „győzelmet”.

A Progresszív Szlovákia által közzétett kép célja kritizálni a szlovák kormány „olcsó orosz energia” narratíváját, összevetve a valós energiaárakat Csehországéval, ahol nincs orosz import – mégis alacsonyabb az árak

| | 🇸🇰 Szlovákia | 🇨🇿 Csehország |
| ————- | ————– | ————— |
| Benzin | 1,53 € | 1,42 € |
| Gázolaj | 1,43 € | 1,37 € |
| Földgáz | 71 €/MWh | 63 €/MWh |
| Villamos áram | 122 €/MWh | 112 €/MWh |

A döntés belföldön is feszültséget keltett. A két ellenzéki liberális párt, a Progresszív Szlovákia és a SaS (Szabadság és Szolidaritás) azzal vádolta a kormányfőt, hogy „orosz ügynökként” viselkedik, miközben gyakorlatilag ugyanazt a papírt fogadta el, amit korábban elutasított.

A kormánypárti SNS (Szlovák Nemzeti Párt) eközben kitartott a „kötelező” orosz energia narratívája mellett. Fico mindenesetre egyszerre akarta bizonyítani oroszbarát bázisának, hogy harcol Brüsszellel, és az EU-nak, hogy hajlandó kompromisszumra, amivel a belföldi gázfüggőséget és az uniós tagság előnyeit is megőrizte.

Csehország: bombariadó és levélváltás

A cseh–szlovák kapcsolatok is feszült pillanatokat éltek meg. A két ország között konfliktus alakult ki, amikor Petr Fiala cseh kormányfő levelet küldött Ficónak, amelyben arra figyelmeztette, hogy a szankciók blokkolásával Szlovákia elszigetelődhet az EU-ban.

Fico válasza

Fico levele a cseh kormányfőnek

Pozsonyban, 2025. július 14-én

Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Petr,

megerősítem levelének kézhezvételét, amelyben azt kéri, hogy a szlovák kormány feltétel nélkül egyezzen bele az Orosz Föderáció elleni 18. szankciós csomagba.

A Szlovák Köztársaság demokratikus és szuverén ország. A 18. szankciós csomag tervezetét összekötöttük az Európai Bizottság javaslatával, amely szerint 2028. január 1-jétől megszűnnének az orosz gázszállítások. Ezért arra kérjük az érintett szereplőket, hogy biztosítsák a szükséges garanciákat, miszerint 2028. január 1. után a Szlovák Köztársaság elegendő gázt kap elfogadható áron. Ez szlovák nemzeti állami érdek. Arra kérem, hogy ezt tartsa tiszteletben.

Levelében Ön azt írja, hogy Szlovákia nagyon közel áll Önhöz. Ugyanez a véleményem Csehországgal való kapcsolatunkról – ezt Szlovákián is osztják. A legjobb válasz a felesleges idegességre a nemzetközi térben egy közös szlovák–cseh kormányülés lenne, amelyre a lehető legrövidebb időn belül meghívom Önt a Szlovák Köztársaság területére.

Tisztelettel,

Robert Fico
Szlovákia miniszterelnöke

Fiala kiemelte, hogy a közös biztonság és a NATO-tagság fontosabb a gázvitáknál. Válaszul a szlovák kormány kitartott amellett, hogy a nemzeti érdek a megfizethető gáz, de végül a levélváltás is hozzájárult a kompromisszum elfogadásához – a cseh diplomáciai nyomás a testvéri viszonyt nem rombolta le, inkább emlékeztetett a régió összefonódó érdekeire.

Július közepén cseh, szlovák és ukrán nyomozók az ukrajnai Dnyipróban elfogták azt a férfit, aki bombafenyegetésekkel zaklatta a két EU-s tagország iskoláit; Prága szerint a szlovák rendőrök túlzott érdemeket tulajdonítottak maguknak, a cseh szóvivő egyenesen „hátbaszúrásnak” minősítette a szlovák sajtóközleményt, mivel embargós híreket osztottak meg a szlovákok.

Nyilván ez akár az akció esetleges folytatását is veszélyeztethette, de az is jellemző, hogy míg a csehek minden alkalommal elmondták, hogy az elkövető orosz parancsokat követett, ezt a nem mellékes körülményt a szlovák belügy valahogy mindig elfelejtette közölni, és megállt a férfi nemzetiségénél.

Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter a kritikák után felszólította a cseheket, hogy „mutassanak több alázatot”, hiszen szerinte a szlovákok nélkül nem sikerült volna az akció.

Magyarország: vízlépcső és diplomáciai csörte

Budapest felé is bonyolult jeleket küldött Pozsony. Bős-Nagymaros ügyében Lantos Csaba magyar energiaügyi miniszter arról számolt be, hogy a felek a hágai ítélettel összhangban olyan egyezséget készítenek elő, amelyben Magyarország kedvezményes áron vásárolná meg a bősi erőmű termelésének egy részét, cserébe több vizet kapna a Szigetköz, és végleg lemondanának a nagymarosi duzzasztóról.

Szlovákiában azonban az ellenzék árulást emlegetett: a Progresszív Szlovákia szerint Taraba környezetvédelmi miniszter „a nemzeti vagyon feletti ajándékozást” készíti elő, mert semmilyen kötelezettség nincs arra, hogy a megtermelt áramnak akár a felét is átadják a magyaroknak.

Tamara Stohlová felidézte, hogy Fico korábban „szent tehénnek” nevezte a bősi erőművet, most mégis átengedné Orbánnak. Taraba viszont azzal védekezett, hogy csak a magyar tulajdonszerzést akarja megakadályozni.

Kapcsolódó cikk

Pellegrini: Szlovákia csak békét akar

A külügyi csörtéket tovább árnyalja, hogy közben a szlovák külügyminiszter, Juraj Blanár és magyar kollégája, Szijjártó Péter a nyilvánosság előtt véleménykülönbséget mutatott: Blanár szerint Szlovákia soha nem vétózott meg egyetlen szankciót sem, és kész támogatni az új csomagot, míg magyar kollégája ennek ellenkezőjét sugallta.

Hasonló pikáns félreértés történt a NATO-csúcson is: Orbán Viktor Zelenszkij meghívásának ellenzői közé sorolta Szlovákiát, mire Peter Pellegrini elnök határozottan tagadta, hogy ő vagy a kormány tagjai tiltakoztak volna.

Ezek a nyilatkozatok nem súlyos ellentétek, inkább diplomáciai térfoglalások, ahol mindkét fél a saját közönségének játszik – a nyári tárgyalások alapján a magyar–szlovák partnerség folytatódni fog.

Washington: A Westinghouse és a nukleáris híd

Miközben Fico az orosz gázért harcolt, amerikai együttműködésre is készült. Június 17-én bejelentette, hogy a szlovák kormány közel áll egy kormányközi megállapodáshoz, amelynek értelmében a Westinghouse amerikai vállalat új, 1 250 MW-os reaktort építene a Jaslovské Bohunice atomerőműben.

Az euroatlanti szerződés akár 10 milliárd euróra is rúghat, az új blokk 2040-ig lenne üzemképes. Pellegrini a washingtoni NATO-csúcson Trump elnöknek is elhintette az üzletet, jelezve, hogy a Westinghouse a gázfüggés csökkentését szolgálja.

A magyar sajtó arról írt, hogy hasonló amerikai technológiai ajánlatot kapott Budapest is, így régiós verseny kezdődhet a washingtoni atomtorta szeleteiért, de úgy tűnik, Szlovákia lett a befutó.

Önkéntes honvédség és költségvetési viták

A védelempolitika forró témája a NATO által javasolt 5 százalékos GDP-arányos kiadási szint elérése volt. Pellegrini elérte, hogy 2035-ig tolják ki a határidőt, hivatkozva arra, hogy a plusz forrásokat kórházakra és infrastruktúrára kell költeni.

Fico miniszterelnök a 2026-os költségvetésben sem akarja növelni a kiadásokat. Az ellenzék ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a „semlegességről” álmodozó kormány veszélyezteti a NATO-tagságot.

Fico korábban arról beszélt, hogy a Szlovákia semlegességéről szóló elképzelések kitalált mesék (2017. február 10.), mostanság viszont az ország semlegességét kezdte emlegetni (2025. június 17.) A kép a Progresszív Szlovákia kritikája, ami rávilágít a szlovák miniszterelnök korábbi és jelenlegi álláspontjai közötti ellentmondásra (Forrás: X platform)

Belföldön a kormány új médiakampánya a Nemzetvédelmi Erők, és az önkéntes tartalékos rendszer toborzásáról szólt. Több mint 3 000 ember jelentkezett, köztük a köztársasági elnök is két hetet a laktanyában töltött.

Jaroslav Naď volt honvédelmi miniszter azonban emlékeztetett: azok a politikusok, akik most katonai egyenruhában pózolnak, korábban „kék könyves” kibúvókkal, azaz az aktív sorkatonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló igazolással kerülték el a szolgálatot.