Szekértáborozások Erdélyben, Orbán dixit: Great és nem Big

Egyetemista diáktábornak és szabadegyetemnek indult a Csomád hegység keleti oldalán fekvő Bálványoson 1990-ben. David Campanale, a BBC brit újságírójának ötlete alapján határozták el fiatal magyarországi és erdélyi politikusok, hogy egy olyan rendezvényt szerveznek, amely lehetőséget ad a párbeszédre.

A szellemi műhely alapítóinak eredeti szándéka szerint a határon átnyúló együttműködést, a román–magyar párbeszédet és a kulturált magyar–magyar politikai eszmecserét tűzte ki célul, azonban az évek múltával egyre inkább a FIDESZ tagjai és a hozzájuk közel álló szellemi holdudvar képviselői fejtik ki a táborban gondolataikat.

Idén a 34. tábort tartották – Számíthatunk egymásra címmel – a Csomád hegység nyugati oldalán fekvő Tusnádon, ahová a nagy érdeklődés és részvétel miatt költözött már 1997-ben.

Eltérő percepciók

Helyszíni tudósításokat olvasva, nehezen lehetne összerakni, milyen a hangulata az idei Tusványosnak. Nemcsak a politikusok, közéleti szereplők, de az újságírók is szekértáborokba sodródtak. Két, egymással szemben álló táborba: a Fidesz-KDNP táborába, illetve a Tisza-szigetek hálózatának táborába.

Előbbiek szerint egymást érik itt a jobbnál jobb programok, minden olajozottan működik, a fesztiválozók elégedettek, fontos gondolatok ütköznek és szülnek előremutató perspektívákat.

Utóbbiak szerint Tusványoson elviselhetetlen a harminc fokos fülledtség, a toalettszag, zavaróak a technikai zűrök, a beszélgetések unottak, a hangosítás rossz, az árak magasak, a vízért is sorba kell állni, a fesztivál hangulata pedig inkább nyomasztó, mint felemelő: a résztvevők több port nyelnek, mint gondolatot.

És nincs a két csoport között közelítési pont. A 34. Tusványost a 2026-os magyarországi választás árnyékolja be.

Az, aki igyekszik objektíven közelíteni Tusványoshoz, elismeri, hogy nyár van, július, a katlanból nehéz/lehetetlen kisöpörni az urea szagot, a víz a legkelendőbb, ezért sorba kell állni érte.

Az előadások pedig érdekesek vagy unalmasok, gondolatébresztőek vagy álmosítóak, attól függően, hogy kik a meghívottak, mennyire érdekli a hallgatót a téma, mennyire rátermett a moderátor.

Magyar–magyar viszony narancssárgában

E tudósítás íróját leginkább a magyar–magyar kapcsolatok, a magyar kisebbség európai perspektívája érdekelte. Az, hogy hogyan látják Magyarország kormányának vezető politikusai a kisebbségi létből fakadó gondok megoldásának lehetőségét.

Az egyik legizgalmasabb panelbeszégetés az utódállamok magyar kisebbségi vezetőinek vitája volt.

Mivel azok a vezetők voltak jelen Tusványoson, akik partneri viszonyt ápolnak a magyar kormánnyal, egyöntetűen megállapították: a nemzetpolitika eredményes, a közös munka folytatása elengedhetetlen, a magyar kormány nemzetpolitikája pedig sikeres.

Erre rákapcsolódva Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a közösségépítés a legfontosabb feladat, amelyet a nagyintézmények mellett a szórvány- és diaszpóra intézményei és a legkisebb helyi közösségek szintjén is próbáltak megvalósítani.

– Ha a közösségek erősödnek, az egész nemzet erősödik – mondta.

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, a román kormány miniszterelnök-helyettese közölte: a szövetség megkapta az erdélyi magyaroktól az elmúlt 20 év legjobb támogatását, erős a jelenléte a bukaresti parlamentben. Az „erdélyi magyarság ázsiója” a legmagasabb pontra májusban jutott, amikor összefogott a magyarellenes erőkkel szemben, és ennek is köszönhető, hogy Nicusor Dan lett Románia elnöke.

Kitért a Fidesz-KDNP-vel való stratégiai partnerségre is, amely barátsággá vált, az „újonnan” barátkozni akaróknak pedig azt üzente: a barátságot csak munkával és korrekt hozzáállással lehet megszerezni.

Pásztor Bálintnak jutott víz (Forrás: Facebook, Pásztor Bálint)

Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke szerint a felvidéki politikum feladata, hogy „ne legyen többé magyar magyarnak farkasa”. Van felvidéki jövőkép! – mondta.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy bár a magyar–szerb viszony jó, nem szabad hátra dőlni.

– A szerbek nem tudhatják, hogy a szerbiai magyaroknak mire van szükségük, ezért fontos, hogy a magyar szervezetek erősek legyenek – nyomatékosította Pásztor.

Legborúlátóbb Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke volt, aki elmondta, hogy „ilyen helyzetben a kárpátaljai magyarság fő célja a túlélés.” Ám kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül „megmaradni a szülőföldön embernek, kereszténynek és magyarnak”.

Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke „nagy győzelemként” elmondta: Szlovéniában minden nemzetiségi jog adott, majdnem autonómiát élvez a magyarság.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jó hírként közölte: magyar nemzetiségű államtitkárok vezetik a kultúrát és az oktatást

Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke bejelentett, a szervezet két új országgal – Macedónia és Bosznia-Hercegovina – bővült, így már 20 tagot számlál.

A körképhez kapcsolódik Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó egy másik panelben elhangzott kijelentése: a nemzeti kisebbségek jogainak hatékony érvényestéséhez szükség van arra, hogy a közösséget képviselő etnikai pártok bejussanak a parlamentbe, és ott legyenek a döntéshozatalnál.

A miniszterelnöki főtanácsadó szerint az is alapvető elvárás, hogy az őshonos nemzeti közösségeket az érintett államok alkotmányában is államalkotó tényezőként ismerjék el. Megjegyezte: Magyarország szomszédai közül egyedül Szerbiában élveznek ilyen fokú védelmet a magyar és más nemzeti közösségek, míg az EU-tag Romániában vagy Szlovákiában nem.

Szili Katalin kitért arra is, hogy az Európai Uniót csak a nemi, faji, vallási kisebbségek védelme érdekli, az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szorgalmazó Minority Safe Pack európai polgári kezdeményezéssel pedig nem hajlandó foglalkozni.

– Mi akkor, amikor a határon túli magyar közösségeinkért küzdünk, nemcsak értük küzdünk, hanem Európa azon 50 millió emberéért, akik nemzeti kisebbségi közösségben élnek, bárhol Európában. Teljesen mindegy, hogy hol, akik őshonos nemzeti közösségként saját szülőföldjükön élnek, ő értük is küzdünk. Ez nem kifejezetten magyar kérdés, ez egy európai kérdés – mutatott rá a miniszterelnöki főtanácsadó.

Román–magyar javuló kapcsolatok

Bálványos eredeti szellemét megidézve, a román–magyar kapcsolatok alakulásának kérdése is azok közé a témák közé tartozott, amelyek érdekeltek.

A magyar–román kétoldalú kapcsolatokról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott: a jelenleginél sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükség a két ország között. Ez érdeke lenne Magyarországnak és Romániának is, következésképpen érdeke lenne az erdélyi magyarságnak is.

A pódiumbeszélgetés másik vendége, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarság alapvető érdeke a két ország közötti kapcsolatok erősítése, a párbeszéd állandósítása.

Kelemen beszámolt arról, hogy ő is jelen volt Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök szerda esti bukaresti informális találkozóján. A kölcsönös tisztelet és őszinte párbeszéd jellemezte a csaknem kétórás találkozót – mondta az RMDSZ elnöke.

Jó látni, hogy a két miniszterelnök hasonlóan gondolkodik – írta Kelemen a lassan világpolitikai tényezővé előlépő Facebookon

Kelemen Hunor felidézte, hogy voltak zavart keltő megnyilatkozások is a közelmúltban. Orbán Viktor hibázott a tihanyi beszéddel, amikor kijelentései félreérthetően George Simion melletti kiállásként hatottak.

– Ez hiba volt, egy tévedés volt. De az ember a barátainak a tévedéseit, és annak a tévedéseit, aki nagyon gyorsan látja, hogy tévedett, és ki is igazítja – még akkor is, hogyha az a tévedés egy nagyon feszült pillanatban történt – megbocsátja – mondta Kelemen Hunor.

Kelemen szerint Orbán kijelentése nem okozott tartós törést az erdélyi magyar közösség és a Fidesz között, mivel a magyar miniszterelnök által képviselt értékrend alapvetően találkozik az erdélyi magyarságéval. Mint fogalmazott: nem attól, vagy nem azon múlott Orbán Viktornak Erdélyben a megítélése, hogy olykor hibázik vagy nem hibázik.

Orbán Viktor dixit: „Great” és nem „Big”

A legnagyobb várakozás a magyar miniszterelnök szombati beszédét előzte meg. A román nacionalista szervezetek tüntetést szerveztek Tusnádra, a rendfenntartó erők azonban távol tartották őket a tábor helyszínétől.

Kapcsolódó cikk

Orbán leszerelte a román sajtót, amely új ellenséget keres

Provokatív mondatok a miniszterelnök beszédében nem hangzottak el. Amikor félrefordítható volt a szöveg, akkor a pontos fordítást is javasolta az ellenséges tábor újságíróinak Orbán Viktor.

Amikor arról beszélt, hogy Magyarországot kicsivé és szegénnyé akarták tenni legyőzői, de az ő terveiben Magyarország nagy és gazdag országként tűnik fel, felhívta a figyelmet, hogy úgy nagy, mint Trump elnök terveiben Amerika: „Great” és nem „Big”.

Ettől függetlenül érdeklődéssel várom a román sajtó kommentárjait az Orbán beszédről. A balk.hu olvasóinak ismertetem majd ezeket.

Kettő a tábor

Közösségi Párbeszéd Tábort szervez július 31-e és augusztus 3-a között a Maros megyei Nagyadorjánban az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget is. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is elfogadta a szervezők meghívását.

A szervezők közleménye szerint az első Közösségi Párbeszéd Tábor „a magyar és román közélet, civil társadalom és kulturális világ legnyitottabb, legbátrabb szereplőit hívja közös gondolkodásra”, hogy „valódi, részvételi párbeszéd induljon el a jövő formálásáról, társadalmi igazságosságról, ökológiáról, a demokrácia megújításáról és az együttműködés lehetőségeiről a Kárpát-medencében és a diaszpórában”.

A két nyári rendezvényen elhangzottak alapján lehet majd következtetéseket levonni a magyar közélet mai állapotáról, a magyar–magyar párbeszéd valós lehetőségeiről.