Véget érhet-e az ötven éve tartó öldöklés?

A PKK-harcosok egy csoportja ünnepélyesen elégette a fegyvereit a pénteken tartott történelmi leszerelési ceremónián. Az eseményen részt vevő kurdok a béke és szabadság felé tett első lépésként üdvözölték az aktust. A cikk a MiddleEastEye beszámolója alapján< készült.

Elégették a fegyvereiket

A Kurd Munkáspárt (kurdul: Partiya Karkerên Kurdistan, röviden PKK) harminc harcosa – tizenöt férfi és tizenöt nő – pénteken szimbolikusan tűzbe dobta fegyvereit az iraki Kurdisztán területén található Dukan városában megrendezett ünnepélyes ceremónián. A jelentőségteljes eseményt török, kurd és nemzetközi újságírók, politikusok, valamint megfigyelők széles köre kísérte figyelemmel.

A csoport, amely magát a Béke és Demokratikus Társadalom Csoportjának nevezi, Abdullah Öcalan – a kurdok által elismert vezető – korábbi felhívásaira hivatkozva tette meg ezt a lépést. A nyilatkozatot Bese Hozat, a PKK egyik vezető figurája olvasta fel török nyelven:

– Azért vagyunk most itt, hogy válaszoljunk Abdullah Öcalan, a kurd nép vezetője által 2025. június 19-én tett felhívására, valamint a korábbi, 2025. február 27-i nyilatkozatára és a PKK május 5–7-e között tartott 12. kongresszusának határozataira. Önök előtt, önkéntesen semmisítjük meg fegyvereinket – ez jóakaratunk és elszántságunk jele. Azt kívánjuk, hogy ez a tett békét és szabadságot hozzon népünk, Törökország népei és a Közel-Kelet számára.”

A ceremónián jelen voltak az iraki kormány, a törökországi DEM párt (a kurd kisebbséget képviselő párt), valamint az iraki kurd autonóm kormány képviselői is.

Történelmi kontextus és politikai üzenetek

Shukurallah Mohammed Amin, a Kurd Nemzeti Kongresszus (KNK) tagja szerint a kurdokat hosszú időn át megfosztották kulturális és nemzeti jogaiktól Irakban, Iránban, Szíriában és Törökországban.

Törökország alkotmánya ma sem ismeri el a kurd identitást. Ezért nem maradt más lehetőségük, mint a fegyveres ellenállás. Amin szerint azonban a török állam most először nyitott a békefolyamatra.

Rashid Benzer, a DEM párt politikusa, a törökországi Sirnak tartományból érkezett, hogy személyesen tanúja legyen a ceremóniának.

– Reméljük, hogy az új év békét és szabadságot hoz a kurd nép számára, és vezetőink, barátaink kiszabadulnak a börtönökből – utalt többek között Selahattin Demirtaşra, a HDP volt társelnökére és a bebörtönzött kurd politikusokra.

Benzer hozzátette, hogy „a kurdok nem bíznak a török államban, de bíznak a PKK vezetésében. 2000 óta a PKK tizenkétszer hirdetett tűzszünetet, de ezek egyike sem hozott eredményt.”

Sok mindennek kell még történnie ahhoz, hogy kiderüljön: mit is értek el a kurd pártok ezzel a látványos cselekedettel. A kurdok végső célja valószínűleg továbbra is az autonómia/függetlenség marad

A leszerelési folyamatot az iraki kurd vezetés is támogatta – a ceremóniát a Kurd Hazafias Unió (PUK) által ellenőrzött területen, Szulejmániában tartották. Nechirvan Barzani, a Kurdisztáni Régió elnöke üdvözölte a PKK mai lépését a leszerelés irányába.

– Meggyőződésünk, hogy ez új szakaszba emeli a folyamatot, és további gyakorlati lépések követik majd – mondta Barzani.

„Elég volt ötven év öldöklésből”

Számos PKK-harcos hozzátartozója is jelen volt az eseményen. Egy Azad nevű, 35 éves kurd menekült úgy nyilatkozott, hogy az „egyik fia mártír lett, egyik lánya pedig csatlakozott a PKK-hoz. – Mi csak békét és szabadságot szeretnénk. Elég volt az öldöklésből – ötven év vérontás után testvériségre vágyunk.”

Egy másik apa, Mehmet, aki Törökországból érkezett, úgy fogalmazott, hogy legyen béke, és ne legyen több vérontás, háború és halál.

– Boldogságot és szabadságot szeretnénk, demokráciát és javuló gazdaságot. Ma a kurdok az első lépést megtették – elégették a fegyvereiket. Egy olyan folyamatot szeretnénk, amely végre békét hozhat – mondta Mehmet.

Visszatérés a békéhez

A ceremónia egy öt szakaszból álló békefolyamat harmadik állomása: a leszerelés és a harcoló egységek felszámolása. A következő fázis a jogi reintegráció lesz, amit a társadalmi és pszichológiai integráció követ – a cél az egykori harcosok közösségi visszafogadása.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök annak a reményének adott hangot, hogy a mostani fegyverletétel fontos állomása lesz „egy biztonságos, békés Törökország megteremtésének.”

Egy magas rangú török tisztviselő úgy fogalmazott, hogy „ez a lépés visszafordíthatatlan fordulópontot jelent – esélyt arra, hogy véget vessenek az erőszaknak, és olyan jövőt építsenek, amely mentes a terrorizmustól.”

Devlet Bahçeli, a kormányzó koalíció nacionalista vezetője hozzátette, hogy „a PKK vezetése betartotta a szavát és felismerte a globális és regionális veszélyeket. Ez új fejezetet nyithat a békében”, bár egyelőre nem teljesen világos, hogy Törökország konkrétan mit kínál cserébe.

Megfigyelők megjegyzik, hogy számos akadályt kell még legyűrni a „béke útján”. Ezek közé tartozik Öcalan börtönkörülményeinek javítása, a politikai foglyok szabadon engedése és a „kurd kulturális (és nemzeti) jogok” alkotmányos elismerése. A siker attól is függ, hogy ezek közül milyen téren tud továbblépni Erdoğan és a török állam.