Horvátország: a látszat csal

Wellhello kedves balkiánus közösség! Érdekesmód, ma feltűnően jó kedvem van, ki tudja miért. Csak. Ebből kifolyólag mindenki jól fog járni, mert nem csuklóból reflektálok a történésekre, hanem igazi okosságokkal szolgálok az olvasóknak.

Csendes víz partot mos

Talán nincs horvátabb mondás annál, miszerint a „csendes víz partot mos” – tiha voda brege dere. Azaz, a csendes, kitartó munkálkodás mindig meghozza az eredményét, minden hangoskodás, látványos gesztusok nélkül.

Horvátország, mint ilyen igencsak csendes vizet képez. Nincsenek nagy tüntetések, a Pride-ot nem szeretik, de eltűrik, woke őrültség nincs, a kisszámú haladárok idegeit a városok terein imádkozó férfiak csoportjai roncsolják.

Mint ezt rendszeresen meg szoktam említeni jelentéseimben, Horvátország a felszín alatt kőkemény konzervatív közeg, például sokkal konzervatívabb, mint Magyarország, Szlovákia, vagy éppen Lengyelország.

Az, hogy taktikai okokból a Weber-von der Leyen-féle Tanácsköztársaság oldalán lépnek fel, ez jobbára a Jugoszláv föderáció keretein belül szerzett tapasztalatokra vezethető vissza, ahol csendesen, de megátalkodott konoksággal védték Belgráddal szemben a horvát érdekeket.

Kedvenc történetem ezekből az időkből, amikor az Jugoszlávia pénzforgalmát végző Társadalmi Könyvviteli Szolgálat (Služba društvenog knjigovodstva – SDK) horvát központjának igazgatója egy alkalommal olyan megelégedetten vonult be a zágrábi székházba, mint Scipio Africanus.

Mint büszkén elújságolta, a belgrádi központban tartott, mélyen az éjszakába nyúló ülésen addig kötötte az ebet a karóhoz, míg a szerb kolléga szívrohamot nem kapott.
Le merem fogadni, hogy Brüsszelben nem ismerik az efféle anekdotákat.

Konkrétumok, az RTL jóvoltából

Hogy ne csak Rókus papa reminiszcenciáira alapozzunk mindent, erről a horvát RTL gondoskodott. Az RTL a napokban közzétette egy nagyszabású felmérés eredményeit. Ezt a felmérést idén júniusban másodszor végezte el a Promocija plus ügynökség kizárólag az RTL Hrvatska számára.

A közvélemény kutatás rámutatott arra, hogy a magánélet egyes területeinek fontossági sorrendjében a család áll az első helyen.

Ez, mint a horvát állampolgárok életének legfontosabb része meggyőzően dominál (75,2 százalék számára a család a legfontosabb tényező az életükben), messze megelőzi a vallást (amely az esetek 5 százalékában az első választás), a munkát (4,9 százalék), a szabadidőt és a barátokat (4-4 százalék), míg a politika a magánélet szempontjából az utolsó helyen áll (2,1 százalékos választási lehetőséggel).

A horvátok életében család a legfontosabb érték, messze megelőzi a vallást

Egyúttal az eredmények szerint a horvát állampolgárok 65,1 százaléka számára a gyermekek adnak értelmet az életnek. Ez a százalék valamivel nagyobb a nők körében, országos szinten pedig az észak-horvátországi polgárok ragaszkodnak leginkább ehhez a nézethez.

A hívők (minden vallás tekintetében) lényegesen nagyobb százalékban képviselik a gyermekekkel kapcsolatos pozitív nézeteket, mint az ateisták és az agnosztikusok.

Magzatelhajtás, azonos neműek életközössége

A horvát állampolgárok egyharmada úgy véli, hogy az abortuszról szóló döntés nem lehet a nő önálló döntése, míg 39,3 százalékuk ellenzi ezt az álláspontot (szemben a 2022-es 41,7 százalékkal).

Minden negyedik nem foglal állást ezzel kapcsolatban, vagy félúton van a két ellentétes álláspont között. A nők nagyobb valószínűséggel támogatják a nők jogát, hogy saját döntéseket hozzanak ez ügyben (közel 50 százalék).

Az azonos nemű párokról alkotott nézetek is érdekesek. Itt a tisztánlátás végett megemlítjük, hogy Horvátországban 2013-ban népszavazással módosították az alkotmányt, amely ennek értelmében kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség.

2014-ben a Milanović-kormány idején hozták meg az életközösségekről szóló törvényt, melynek alapján azonos nemű személyek is alkothatnak életközösséget.

Szóval a felmérés értelmében megoszlanak a vélemények arról, hogy az azonos nemű párok, akiknek nincs gyermekük, egyben családnak is minősülnek-e. A válaszadók 37,4 százaléka úgy gondolja, hogy igen – ez az arány a 2022 óta változott, azaz csökkent az akkori 41,9 százalékról -, míg 46,6 százaléka nemmel válaszolt (16 százalékuk tartózkodott vagy nem nyilatkozott).

Az azonos nemű párok örökbefogadási jogához való hozzáállásban is nagy volt a megosztottság. Minden második válaszadó ellenzi ezt a jogot (most 52,4 százalék, szemben a három évvel ezelőtti 47,6 százalékkal), míg 28,2 százalék egyetért (három évvel ezelőtt 32,8 százalék). A megkérdezettek 19,4 százaléka, nem nyilvánított véleményt ez ügyben.

A végén jön a hihihi

A nagy közvélemény-kutatás azt is megerősítette, amit e sorok írója már régóta mondogat – talán azért is, mert itt élek, napi kapcsolatban vagyok az emberekkel – azaz, hogy Horvátországban kifejezetten jó élni.

A mindensz@rizmust terjesztő médiák által festett képpel éles ellentétben áll, hogy a megkérdezett horvát állampolgárok több mint kétharmada (67,6 százalék) elégedett vagy rendkívül elégedett a magánéletével, míg csak 10,4 százalékuk elégedetlen, mintegy húsz százalékuk pedig sem elégedett, sem elégedetlen.

A férfiak és a nők között nincs jelentős különbség az élettel való elégedettség tekintetében, de ez az életkor és iskolai végzettség szerint már észrevehető.

Minél idősebbek az emberek, annál kevésbé elégedettek az élettel (a 30 és 39 év közöttiek elégedettek legnagyobb mértékben azaz 76,6 százalékuk, míg a 60 év felettiek a legkevésbé elégedettek, azaz „csak” 59,6 százalékuk).

Életükkel a legelégedettebbek az észak-adriai régió lakói (77,6 százalék), míg –igen jellemzően -, a legkevésbé elégedettek Dalmácia lakói (58,9 százalék).