Dániában 70 év a nyugdíjkorhatár, a Balkánon 65 év az irányadó

Az 1970. december 31-e után született dániai munkavállalók számára, a májusi hónap nem hozott túl sok jót, a dán parlament május 22-én ugyanis új törvényt fogadott el, amely szerint az országban a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, és 2040-re eléri a 70 évet – ez a legmagasabb hivatalos nyugdíjkorhatár Európában.

Nem a nyugdíjasoké Dánia

A törvényjavaslatot 81 képviselő támogatta, míg 21-en ellene szavaztak. Az új szabályozás kizárólag az 1970 után született generációkra vonatkozik.

Dánia már 2006-ban összekötötte a nyugdíjba vonulás korhatárát a várható élettartam alakulásával, ötéves ciklusokban módosítva azt. Jelenleg a nyugdíjkorhatár 67 év, de 2030-ra 68 évre, 2035-re pedig 69 évre emelkedik.

A most elfogadott módosítás értelmében 2040-től a dán munkavállalók – akik 1970 után születtek – csak 70 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

Mette Frederiksen miniszterelnök ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a korhatár automatikus emelése nem tartható fenn kritikátlanul. „Nem hisszük, hogy a nyugdíjkorhatárnak automatikusan emelkednie kell. Nem lehet egyszerűen azt ismételgetni az embereknek, hogy még egy évet kell dolgozniuk” – mondta.

Igazságtalan döntés

A döntés komoly társadalmi vitát váltott ki. Tommas Jensen, egy 47 éves ács, méltánytalannak tartja a változtatást: „Dolgozunk, dolgozunk és dolgozunk, de nem tudjuk tovább bírni.”

Mint mondta, a fizikai munkát végzők számára ez különösen megterhelő, míg az irodai dolgozók helyzete egészen más.

„Egész életemben fizettem az adót. Szeretnék időt tölteni a gyermekeimmel és unokáimmal” – nyilatkozta Jensen a dán DK portálnak.

A nyugdíjkorhatár emelése ellen az elmúlt hetekben több tüntetést is tartottak Koppenhága utcáin. Jesper Ettrup Rasmussen, a dán szakszervezeti szövetség elnöke szerint a döntés igazságtalan.

„Dánia gazdasága erős, mégis nálunk a legmagasabb a nyugdíjkorhatár az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy az emberek elvesztik a jogukat a méltóságteljes öregkorhoz” – figyelmeztetett.

A Balkánon 65 év a korhatár

Eközben a Balkánon továbbra is 65 év az általános nyugdíjkorhatár, országonként plusz-mínusz egy két év. A Forbes szerint a szerbek például nem terveznek változtatást a nyugdíjrendszeren – az utolsó jelentősebb módosítás 2014-ben történt.

Szerbiában a nők 2023-tól 63,5 évvel mehetnek nyugdíjba, legalább 15 év biztosítási jogviszonnyal jogosultak az öregségi nyugdíjra. A férfiak esetében a szabályozás változatlan: 65 évesen, szintén legalább 15 év szolgálati idővel jogosultak nyugdíjra.

Emellett mindkét nem számára elérhető a nyugdíjba vonulás lehetősége, amennyiben teljesítik a 45 év szolgálati időre vonatkozó feltételt.

A szomszédos Horvátországban hasonló a helyzet: a férfiak 65, a nők 63 éves korban vonulhatnak nyugdíjba. Azonban 2030-ra tervezik a korhatár kiegyenlítését, miszerint mindkét nem számára egységesen 65 év lenne a nyugdíjba vonulás alsó határa.

Szlovéniában már most is azonosak a feltételek férfiak és nők esetében: vagy 60 éves kor és 40 év szolgálati idő, vagy 65 éves kor és legalább 15 év biztosítási idő szükséges a nyugdíjhoz.

A mostari híd, az eredetinek a digitális mása (Forrás: MI)

Bosznia-Hercegovinában – mind a Szerb Köztársaságban, mind a bosznia-hercegovinai Föderációban – hasonló a szabályozás: férfiak és nők egyaránt 65 éves korban, vagy 40 év szolgálati idő után vonulhatnak nyugdíjba. A Szerb Köztársaságban azonban a nők már 58 évesen is kérvényezhetik a nyugdíjazást, ha legalább 35 év szolgálati idővel rendelkeznek.

Montenegróban a férfiak 65 évesen, a nők pedig egy évvel korábban, 64 évesen érik el a nyugdíjkorhatárt.

Koszovóban a nők 63 éves korban jogosultak nyugdíjra, míg a férfiak esetében ehhez két évvel magasabb életkor, azaz 65 év szükséges.

Észak-Macedóniában a nyugdíjkorhatár némileg alacsonyabb: a férfiak 64 évesen, a nők pedig már 62 évesen vonulhatnak vissza a munkaerőpiacról.

A balkáni országokban tehát a nyugdíjba vonulás feltételei kevésbé szigorúak, mint Észak- vagy Nyugat-Európában.

A legtöbb országban még mindig fennáll a nemek közötti különbségtétel, de a hosszú szolgálati idő lehetőséget teremt a korábbi visszavonulásra, ám ahogy az európai demográfiai és gazdasági trendek változnak, nem kizárt, hogy a jövőben ezek az országok is szigorúbb feltételeket vezetnek be.