Bécs és Belgrád összeszólalkozott a maratonfutó diákok miatt

Feszültséget okozott a szerb és az osztrák diplomácia között, hogy Beate Meinl-Reisinger, Ausztria külügyminisztere ünnepélyesen fogadta az Európai Unióba, egészen pontosan Brüsszelbe tartó maratonfutó szerb egyetemistákat, és támogató beszédet intézett hozzájuk. A történtekre reagálva Marko Đurić szerb külügyminiszter éles hangú nyilatkozatban bírálta kollégája fellépését, amelyet „durva beavatkozásként” értékelt Szerbia belügyeibe.

Ausztria kiállt a szerb egyetemisták mellett

A szerb diákok, akik több száz kilométert megtéve, futva tartanak Brüsszelbe, Bécsben is támogatókra találtak. Az osztrák fővárosban szervezett fogadáson Beate Meinl-Reisinger személyesen köszöntötte őket, és beszédében méltatta bátorságukat.

Az osztrák külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „amit önök akarnak, azt akarja az Európai Unió is – előrelépést, eredményeket, demokráciát, jogállamiságot és perspektívát minden hallgatónak.”

Belgrádnak nem teszett, amit az osztrák külügyminiszter mondott a maratonfutó szerb diákoknak

A beszéd azonban nem maradt válasz nélkül: Marko Đurić a közösségi médiában közzétett bejegyzésében „teljesen nyílt politikai állásfoglalásként” értékelte a miniszter részvételét az eseményen, amelyen szerinte „a szerb belpolitikai viszonyokat érintő vélemények” hangzottak el.

Kapcsolódó cikk

A szerbiai egyetemisták, akik körbefutják Európát

Đurić különösen problémásnak tartotta, hogy osztrák kollégája azon a rendezvényen szólalt fel, amelyet – szerinte – olyan szereplők szerveztek, „akik elutasítják az intézményi párbeszédet, és társadalmi feszültségeket keltenek”.

A szerb külügyminiszter – aki korábban washingtoni nagykövet is volt, és akit a szerb elnök a barátjának tekint – hozzátette, hogy az osztrák külügyminiszternek ezeket az üzeneteket a két ország közötti együttműködés szellemében jobb lett volna a szerbiai intézményekkel folytatott párbeszéd során közvetítenie az „inkluzív demokratikus folyamat” ösztönzésének érdekében, és megjegyezte, hogy osztrák kollégája Belgrádban mintha erről „jelentősen eltérő hangnemben” nyilatkozott volna.

A szerb külügyminiszter szerbül és cirill betűkkel üzent az osztrák külügyminiszternek, tartva magát ahhoz a Szerbiában közkeletű mondáshoz, miszerint beszélj szerbül, hogy az egész világ megértsen, amit szerb részről a jelek szerint a diplomáciában is megpróbálnak bevezetni. A képen nem a teljes üzenet látható

Đurić ugyanakkor nem mulasztotta el, hogy démonizálja a demonstrálókat, ezért kitért arra, hogy az inkriminált bécsi három mondat mindössze két nappal azután hangzott el, hogy az egyik egyetemi dékánt bántalmazták a blokádot fenntartók, akiket a osztrák kollégája most támogatott, és ez nem értelmezhető másként, mint egy „nem megfelelő beavatkozás” Szerbia összetett belügyeibe.

A szerb külügyminiszter ebben az esetben az újvidéki Sport- és Testnevelési Kar dékánja körül kialakult bonyodalmakra célzott, amelyet valószínűleg legfelsőbb belgrádi körökből rendeltek meg, és politikai szinten is oly módon jelenítették meg, ahogyan azt a rezsimhű Informer és Novosti színezte ki, hősnek nevezve a dékánt, Patrik Dridet.

Đurić megjegyezte, hogy Beate Meinl-Reisinger fent látható megnyilvánulása nincs összhangban a diplomáciai elvekkel, főleg azt követően, hogy egy nappal azután hangzott el, miután az osztrák külügyminisztert Belgrádban szívélyesen és a két ország „hagyományos barátságának szellemében” fogadták, és ezért „a szerbiai belpolitikai viszonyokba való közvetlen beavatkozásnak tekinthető, ami komoly aggodalomra ad okot”.

Az osztrák külügyminiszter visszaszólt

Beate Meinl-Reisinger a vádakra reagálva telefonon hívta fel Đurićot, a hívás után pedig közösségi oldalán úgy nyilatkozott: „ez nem beavatkozás volt Szerbia belügyeibe, hanem kiállás az európai értékek és alapelvek mellett”.

Az osztrák külügyminiszter megjegyezte, hogy a „civil társadalom aktív részvétele a demokrácia értékes eleme”, a beszélgetéssel pedig ismételten hangsúlyozni szerette volna, hogy Szerbia jövője az Európai Unióban van, és Ausztria továbbra is támogatni kívánja a délszláv országot ezen az úton.

Az osztrák külügyminiszter nem éppen talpraesett, de mindenképpen diplomatikus válasza

Beate Meinl-Reisinger hozzátette, hogy amint azt a héten Szerbiában folytatott „nagyon jó és építő jellegű tárgyalásai során is hangsúlyozta”, az EU-tagság erős elköteleződést jelent az Európai Unió alapelvei és értékei iránt – beleértve a jogállamiságot, a demokráciát és a szólásszabadságot.

Az osztrák külügyminiszter saját szavai szerint arról biztosította szerb kollégáját, Đurić urat, hogy a szerb nép továbbra is számíthat Ausztriára mint barátra és támogatóra a teljes jogú uniós tagság felé vezető úton. Ha jól értelmezzük az osztrák álláspontot, ez a szerb népre, és nem személyre szabottan Đurić vagy Vučić urakra vonatkozik, még ha ők a szerb néppel is azonosítják magukat.

Kapcsolódó cikk

Vučić keményebb fellépést vár a rendőröktől a diákok ellen

A diplomáciai szóváltás hátterében az áll, hogy az osztrák fél a jogállamiságot, a demokráciát és a szólásszabadságot kiemelten fontos értéknek tekinti, míg a szerb kormány érzékenyen reagál minden olyan nemzetközi megnyilvánulásra, ami a szerbiai belső politikai folyamatokat érinti.

Az ügy újabb fejezetét képezi a Szerbia és az EU közötti, egyre összetettebbé váló viszonyrendszernek, Marta Kos uniós bővítési biztos ugyanis szinte szó szerint ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Meinl-Reisinger, csak ő ezt nem Bécsben vagy Ljubljanában mondta el, hanem éppen Belgrádban, ahol a napokban járt.

Ez pedig igencsak eltér attól, amit a korábbi biztos, Várhelyi Olivér kommunikált a belgrádi vezetés felé, és amihez eddig nem nagyon voltak hozzászokva Szerbiában.